Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-06-17 / 24. szám

nek tetszik, sőt dühöngjön is, ha magára nézve jónak látja, — másnak ugyan nem sok kárt 's tán semmit sem tesz vele. Nem vagyok én ellen­sége sok más esetben a' szavazatok' íelbontásá­vali titkolódzásnak; de mikor egyházmegyei hivatal' betöltéséről van szó: akkor igenis, — 's az ma­radok mindaddig, míg a' titkolódzás' barátai nyo­mos okkal nem állnak elő. És hogy maga egyház­megyei tanácsunk sem ragaszkodott mindenkor e' titkolódzáshoz, bizonyítja az, hogy a' közelebbi roffi gyűlésben nyilvánosan bontá fel a' szavaza­tokat. Lássuk már a' tanácskozás' főbb tárgyait. A' zárt ajtóknál felbontott szavazatokból kivilágult, hogy m. túri lelkipásztor Szabó Pál 23 , madarasi lelkipásztor Elek Sándor pedig nyolcz szavazatot nyertek: chezképest Szabó Pál tüstént feleskeltet­vén elkezdé ülnöki hivatalát. A' szavazatok pedig megégettetének. Ezután egyes ekklézsiák, lelki­pásztorok' és tanítók' ügyei kerültek szőnyegre, mellyck közül kiemelendő a' madarasi ügy. Ugyan is, a' madarasi 32 tagból álló, magát a' nép' legkisebb befolyása nélkül kiegészített presby­terium jelenti, hogy ekklézsiájuk' egyik lelki­pásztorául Helmeczy Józsefet választák , 's erre az egyházmegyei tanács' jóváhagyását kérik. Ré­vész István madarasi igazgató pedig és társai jelen­tik , hogy a' nevezett választást törvényesnek el nem ismerhetik, mert csupán maga a' presbyte­rlum választolt a' ncp' kizárásával, — az a' presbgterium, melly maga teremtette magát, — annak «' népnek kizárásával, mellynek con­sensusát a' XlV-dik cánon is megkívánja: kérik ezen oknál fogva az egyházmegyei tanácsot, sem­misítse meg e' választást, 's helyezze vissza a' népet cánonon alapuló régi joga' gyakorlatába. — Abban mind a' hivatalnokok mind a' lateralizálók egyet értének, hogy Helmeczy Józsefet — mint a' ki ellen helyes kifogás nem lehet s kit úgy is­merünk mint e' pályán kitűnő jeles ifjút, és a' ki különben is a' fenálló szokás szerint választatott el papnak — hivatalában meg keli erősíteni: hogy azonban jövendőre e' cánonellenes (természetjo­got most nem is említvén) szokás = visszaélés eltöröltessék, többen ohajták. Némellyek sürge­ték, hogy a' XIY-dik cánon teljes erejében állí­íassék vissza , melly szerint a' lelkipásztort pres-byterium válassza ugyan, consensu tamen ple­bis (/uof/ue christianae minimé excluso. Mások n. t. Kulifay Zsigmond ülnök úrral tartának, ki presbyteriumainkat kiváná a' képviseleti rendszer' elveivel megegyezőleg rendeztetni, nevezetesen hogy azok ne maguk, hanem a' nép által te­remtessenek , 's illy presbyteriumok aztán mint valódi képviselők nép' kizárásával is választhatnak lelkipásztort. Némellyek pedig a' presbyteriumok' organizáltatását 's a' nevezett cánon' életbe lépte­tését egymással megférhetöknek találván, mind­kettőt együtt létrehozatni ohajták. Ezen óhajtók­kal azonban épen azok nem fogtak kezet, kiktől függ a' dolog. Ok ugyanis határozottan az usus mellett nyilatkozának. Hiában mondák némellyek, hogy önmagát teremtett presbgteriumnak nép' kizárásávali papválasztása homlokegyenest el­lenkezvén a' cánonnal, ez nem egyéb abususnál, mellyet megszüntetni, 's a' törvények' szoros meg­tartása fölött őrködni, illy testületnek legdicsőbb feladata; — a' stabilismus' elve e' tárgyban ki­mondatott, — és én bámulék, meg nem fog­hatván miként mondathatik ki ez ott, hol I. .., K R... ülnek?— Szegény nép, mikor adatnak vissza elorzott jogaid? Lám a' biróvá­lasztás' joga még a' kunságban sem vétetett el tőled, — 's íme ki lelkednek őre, kit tartasz, kit fizetsz — lelkipásztorodat nem választhatod! --el kell fogadnod kit magukat teremtett kép­viselőid választanak ! — És ez a' 19-dik szá­zadban van igy, — és ez megerösítetik azon egyházmegyében, mellynek hivatalnokai' koszorú­jában országos hírű férfiak, haladó korunk' em­berei találtatnak! — Éljen tehát a1 cánonellenes usus , népünk' jogai pedig hadd nyugodjanak bé­kével a' feltámadásig! Olvastatott egy tekintetes urnák a' pap ellen beadott vádlevele , mellyben főleg panaszolja, hogy azon lelkipásztor a' predikácziót olvassa, betegeket nem látogat, halottakat nem kisér, ho­lott ezt maga üdvözítőnk parancsolja, mondván: a' halottak temessék el halottaikat; az iskolára kevés gondja van, háznál halottat nem papol, lyányait tánczolni 's divatosan öltözni engedi, káplánja a' születtek' és halottak' számát új év' napján nem hirdeté ki , másszor pedig éneklés alatt ment ki az otthon felejtett hirdetendőkért (ez mind tiszteletes uram' hibája!); továbbá mint gen fontos vád terjesztetik elő az is, hogy e' lelki­pásztor a' könyörgést könyvből olvassa, nem pe­dig könyvnélkül szembehunyva mondja. Ezen 's több efféle okokért tehát őt mint méltatlan szolgát, sikeretlen predikátoit és vezért 'stb.'stb. e' tekin­tetes ur, néhány rokon érzelmű társaival együtt, kéri hivatalából kimozdítatni, 's a' helybeli pres­byterium 's népgyűlés' azon határozatát, melly szerint e' lelkipásztort még 1835-ben — midőn más ekklézsiába hivatnék — örökösen megma­raszták, kéri semmisítetni. Kedvetlen érzés fogta el a' jelen gyűlés' minden hivatalos és hí­vatlan tagjait, illy méltatlanul 's illy semmit sem nyomó vádakkal látván gyaláztatni olly jeles fér­fiút, ki tiszta jelleméről közönségesen ismeretes, ki hajdan mint egyházi szónok volt e' tájon hires, 's hogy most nem az, oka beteges állapotja, melly miatt állandó segédet kénytelen tartani, — ki 24 év óta szolgál híven azon ekklézsiában, melly közhir szerint a' lelkipásztorokat ezelőtt igen csak annyi ideig szokta kebelében megszenvedni, med­dig Jónást hajdan a' czethal, — 's végre kit azon ekklézsia' elöljárói f. évi május' 6-ról, ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom