Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-05-27 / 21. szám

satióra vezetne, minek különösen e' kerület min­dig jellentmondott; sőt a' mi jelen körülményeink közt — minden kerületnek más és más cánonai és statutumai levén, miáltal egyik superintendentiának dolgai, másik egyházkerületnek cánonai, mint idegen 's nem alkalmazható sinórmérlék által, meg sem itéllethetnének's el nem intéztethetnének, — nem is valósítható. Ennek orvoslása' tekintetéből a' synodusra gyülhetésre engedelem-adás végett, Ő Felsége ujabban megkéretni rendeltetelt: a' dunamelléki superintendentia pedig meghagyalik jogában, miszerint ügyét ő maga intézze cl. f) Tanítókat képező intézet indítványoztaték, 's terv- kidolgozásra a' s. pataki oktató urak felszó­lítalak, 's a' jövő nyári közvizsgáitatásra azt be is nyújtják, g) A' gömöri egyházmegyebeli isko­latanítók azon folyamodásuk: engedtessék meg né­kiek , hogy a' helységekbeli consistoriumok' tag­jaivá lehessenek ; mint a' budai cánonok' 4-ikével ellenkező, félretéteték. h) A' boldogult Magda Pál ur' ideje óla üresen maradt s. pataki tanító­székre alólírt közgyülésileg elválasztaték. ij A' szegény káplánok' ügye megbukott. Felbontatván a' szavazatok e'gyűlés'végén, csak 109 adá meg a' successiót, 237 pedig a'„Capellanus nonsucce­dit" cánon' megmaradása mellett szavazott. Sze­gény barátim! hányszor vettetett sorsotok fölött koczka! mégis állástok egy hajszállal sem javult. Hány bajnokok léptek sorompóba ügyetek mellett férfias harezot állani? — Lapok tömvék mellet­tetek's ellenetek: mégis bizonytalan, mégis ho­mályos ' jövőtök, mint eddig ! Ismerek 24 é\lls papokat, de ismerek 40, sőt idősb káplánokat is, pedig jó készületüket, kötelességöket híven teljesítőket,kiknek magukviselele ellen kifogás nincs! Honnan ez aránytalanság ? — De hisz igy vagyunk ez éleiben mindenült. A' száraz falevelek' némely­lyikét messze viszi a' szellő , mig néhánya a' törzsben, vagy bokron felakad 's ott éri a' léi, hó , 's elrothad. Sokszor gondolkozám már én, mi le­het oka a' káplánok' mind sokaságának, mind mostoha állásuknak. Bocsánatot, ha igaz okára nem akadék — de hogy jelen állásukra sokat tesz, mit mondani akarok, senkisem tagadhatja. Le­gyen szabad nyilatkoznom. — Van a'felső-borsodi egyházmegyének 44 anyaegyháza 's igy ugyanan­nyi papja; van három éves rectoriája 8. Ha már a' halálozási szabályt úgy vesszük mint 1-et 50 bői évenként: akkor, mintegy négy év alatt hal meg három pap, ellenben minden három évben 8 ta­nítóból lesz káplán. Innen van, hogy e' megyé­ben a' segéd-lelkészek' száma 14-re rúg jelen­leg; ide nem értve azokat, kik helyt nem kaptak, vagy más megyékbe költöztek; innen van tovább, hogy 10, sőt több éves scgédlelkészek is van­nak. Mi czélból támadlak a' három éves rectoriák, tudjuk; némellyike academiai promotio, néhánya pénzkereset, hogy legyen miből ruház­kodni káplán korában ; átalában pedig hogy psy­chologint tanuljon, üisz' ez mind jó és üdvös; de vizsgáljak meg, czélt értünk-e velők? nem aka­rok ereszkedni bővebb feszegeí<ésbe. A' tanúlónak — csak szegényt értek — deá'k korában legatio és suppli®atio jövedelem-forrása ; még pedig mi­nél öregebb, annál több jövedelmet reméli, 's ez is tartóztatja már némileg a1 collegiumbani ma­radásra. 8—10 éves deák korában kijön 's megy rectoriára; hol három évét kitöltvén, már meg­lett ember. Mihez fogjon, hová forduljon; min­den más hivatalba fogni késő; mi lehet egyéb mint pap? minek elérésére élte' szebb korát ál­dozá! Tanítónak örömest megmaradna helyben, de másnak kell útat engedni. — Nem szólok ar­ról, hogy ezen rectoriák még a' többi ugy szól­ván földhözragadt szegény falusi mestereknek prae­judiciumával történnek; legjobbak, legjövedelme­sebbek levén, éppen ezen jótéteményből vannak kizárva. Ha ez arány más egyházi megyék­ben is igy áll: akkor a' recloriákból is elegendő káplánok lelnek ki; de hányan mennek collegi­umokból egyenesen káplánúl vagy nevelőkűl, kik mind papságra tartnak számot. Hozzá teszem még erkölcsi oldalát. Minden káplánnak természetes czélja, minél előbb egyházat kapni: de kedvük­ért a' hivatalban megőszült öregek nem akarnak amúgy könnyedén meghalni. Nem következik-e a' titkos vágyból hidegség, bizodalom-csökkenés, később gyűlölség? A' káplánok amazokra, mint előmenetelök' akadályira görbe szemmel néznek: ezek pedig a' káplánokban ugyanannyi hivatal után csengőket 's igy ellenségöket látják. Ebből következtetem a' miskolczi szavazat" temérdek kü­lönbségét, hol 346-ból csak 109 volt mellettök. Olvasánk e' lapokban már eleget mellettök és el­lenük; nem tagadom, hogy némi részben mind a' két félnek igaza van : de megvalljuk, mikép je­len helyhezetében a' káplánok' sorsa sajnálatos. Igy nem maradhat, 's ha az egyházi hiányos rend­szer változik, sorsuknak is máskép kell fordulni. Véleményem szerint sokkal jobb lenne, jelen szer­kezetöknél őket évenként változtatni. Fizetésük csaknem mindenült egyenlő 's igy a' káplánra néz­ve mindegy, akárhol szolgáljon hasonbérért. Nyer­nének pedig legalább annyit, hogy ismeretséget több egyházakban szerezhetnének, 's nem ma­radnának több évekig elszigetelt vagy félre eso helyeken, elhagyatva 's elfelejtetve. Nyernének az egyházak is gyakran gyengébb szónokok helyett jobbakat; nyernének végre az öregedett lelkészek is azon aggodalom' megszűntével, hogy a' több éveken által mellette szolgáló fiatal káplán a' nép' kedvességét tőle el nem vonhatja, sem ideje sem alkalma nem levén magának tervet jövőre készít­hetni. De elhagyom e' tárgyat azon erős hittel, hogy jőni fog 's joni kell egy napnak, mellyen az egyházi rendszer' hiányaival sorsuk isjavuland. Palkovics Antal, lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom