Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-22 / 16. szám

r tik a' népnek első és igy az egész életre kiható vallásos nevelés, melly ha jó irányú, azaz: értelmiséget, erényt, jó Ízlést, közszellemet, polgári erényt, és törvényszerességet gyökereztet meg növendékeiben, ugy annak munkája áldólag ható: ellenben, ha balul irányzott, ha észt leverő, álkegyességet, színmulatást, szolgaiságot, türelmetlenséget ápoló: ebből folyton folynak a' népnek bűnei, a' hatalmasok' erőszakoskodásai, a' néptömeg' lesülyedése és koronkénti vad kitörései, az emberi, polgári, és keresztyén erények' hiánya, szóval: a'fnemzet' elkorcsúlása, és végre, kora halála. Nincs tehát veszélyesb közöny, mint a' nemzeti egyházalkat iránti; mivel ez, mint egy derék hazánkfia bölcsen állítja: „nem felvilágultság'a

hanem barbárság' kezdete, és korbácsot érdemel azon nemzet, melly ezer éves létére is még mindig kiskorú gyermek akar maradni nemzete' vallásos nevelése' nagy dolgában , és ennek végtelen fontosságát a' nemzeti műveltségre és jólétre átlátni nem birja." Hozzá tesszük mi: a' jó vagy rosz egyházalkat azon Garizim , és Ebal, melly által üdvösen vagy átkosan hat ugyan azon keresztyénség; ez tehát főfigyelmet érdemelne, ha semmi egyéb érdek nem csatlatkoznék is hozzá; most pedig magyar anyaszentegyházunk' szinte egy századig tartott ősalakja forog kérdésben, melly mint meglátandjuk, olly jó, olly czélszeres volt, hogy mint mondám, becsületére válik a' magyar névnek. Hogy ezt méltányolhassak , előbb eredetét kell felderítni, mivel ez sC feljebb előadott, sokféle térítési érdemigény miatt mind ez ideig homályban borong. Protestáns tudósainknál még eddig azon históriai nézet uralkodik, mellynek alapítója és tudós védője Schwarz Gottfrid volt, már idézett munkájában, melly abban áll, hogy: „I. Istvánunknak anyja, Sarolta, ésmegkeresztelője Adalbert a' görög egyház' hiveilevén, ezenhalhatlan fejedelem is a' keleti egyház' hive volt, — bár Rómától sem volt idegen — ennek tanai, szokásai és cánonai szerint rendelte el a' magyar egyházat is, mellynek egynős papjain, zsinatalkatán , 's egyebeken a' görög színezetet el nem ösmerni npm lehet: mi több? maga Inchofer elösmeri; — „adannum 886 — így szólnak, hogy I. Istvánnak fiához Imréhez tett oktatásai elváltoztatott szavakkal vannak kiírva azon oktatásokból, miket Basilius görög császár ada fiának Leónak: és igy véleményök szerint későbben hatottak be honunkba a' nyugoti egyház' tanai, egyházalkata és szokásai." Saját nézetünket még most nem nyilvánítva, előadjuk a' r. catholikus hittudósok' értelmét, minők: Inchofer, Stilting, Kollár, és mások, kik ugy vélekednek, hogy: „miután bizonyos az, miként első királyunk' anyja és férje, szász és nem görög térítőket 's hitbajnokokat hittak honunkba, sz. Benedek, nem Basilius' számára építették a' legelső zárdát Pannon-halmán, István pedig Rómába 2-dik Silvester pápához, nemByzanczbaküldé Astrikot, olly kérelemmel, hogy a' megtért magyarokat a' keresztyének' sorába irná, 's a' kinevezett püspököket, 's tett intézkedéseket megerősítené; innen vett apostoli jogot, a'magyar egyház' ügyeit rendezni, innen vett maga' és utódai' számára egy kettős keresztet, 's koronát, melly felső részit teszi a' mostani magyar szentkoronának: ezek, véleményök szerint, olly erős okok arra, hogy a' kérdéses fejdelem Róma' hive volt, mik semmi kétséget fenn nem hagynak." Ámde, a' ki elnemfogúlt lélekkel vizsgálja a' magyar ős egyház' tanait, papjait és szokásait, fölötte nagy hasonlatlanságot vesz észre ezek, és akár a' diák , akár a' görög szertartású akkori egyházak' tanai, papjai, és törvényei között: — mint mindjárt látandjuk, — úgy hogy volt ollyan tudós is 30), ki ezen elvből indulva ki, első királyunkat igaz protestánsnak állítá lenni, mit csupán nevetség' okáért említünk meg. Eltérni látszanak első királyunk' tanai a' rómaitol annyiban, hogy, bár ő tiszteié a' római pápát, mint a' világ' patriarchái és püspökei között elsőt, mit följebb előadott cselekvényeivel be is bizonyított : de azért az egység' központjául nem Rómát 's pápáját tevé, hanem a'földön ugyan Athanasius hitvallását, a'mennyben pedig a'Krisztust; kire, és nem Péter apostolra, és utódjaira magyarázza azon jeles szavakat, (Máté 16, 16.) mellyeket a' latin egyház eleitől fogva alapjául tett és tesT

z az egyházban is divatozni kellő egyeduraságnak 31). Melly vallásbeli tanával öszhangban van az, hogy noha a' püspökök és papok iránti tiszteletet és engedélyt szivére köti Imre fiának 32): a' püspökök' püspökét, és Rómát egy szóval sem érinti; pedig itt lett volna helye azon vallástételnek, melly ío hitágazatát teszi a' latin egyháznak 33). Ugyan ezen tiszteletre 30) Felelet Magyar Dánielnek rövid megjegyzéseire: lap 16-22. 31) Decr. I. c. 2. „Seipsum quidem nominabat — Christus — petram, verum non ligneam, vei lapideam, super se aedificatam ecclesiam dixit, sed populum acquisitionis gentem electam, divinam, gregem fide doctum, baplismale lotum, chrismate unctum , sanctam super se ecclesiam dixit et appellat." 32) Decr. I. c. 3, In regali dignitate tertium locum possident pontifices, charissimefili! senioresillos ita custodias, sicut oculorum pupillas, 33) Bulla Pii IV. aiini 1564. id.Novembr. Sanctam catholicum et apostolicam romanam ecclesiam omnium ecclesiarum matrem, et mugistram agnosco; romanoque Pontifici beati Petri apostolorum principis successori, ac JesuChristi vicario, veram obedientiam spondeo, ac juro. Hanc ve-