Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-08 / 14. szám

azon határozata' következtiben, melly szerint a' népiskolák' felügyelőinek meghagyatik , hogy is­koláinkba honi nyelvünket szorgalmatosan tanítas­sák: olvastuk K. D. csaknem kizárólag tót ajkú 12. népiskola' felügyelőjének Télutó' 23-kán költ körlevelét, mellyben a' fennidézett végzést az il­lető tanítókkal tudatja. — Nem tudom , inkább bámuljam-e haladásunkat; mertimé, mi múltéven a' közvizsgálatokf előtt néhány nappal, az most néhány héttel történt előttük; vagy attól tartsak inkább , hogy itt újólag feltűnő túlfeszitett ma­gyarodásbani buzgóságunk, új panaszra okot ne adjon? 3) Télutó' 27-kén esperességi progym­nasiumunkba a'szokott téli vizsgálaton jelen valék Mindkét oktató urak — Godra Mihály és Zva­rínyi Károly — tanítványainál örömmel tapasztalta a' hallgató község, hogy ezek a' tanultakat ér­tették ; vagy — egyebeket nem említve — a' magyar, tót, szerb ajkúak német nyelvben, 's vi­szont német, tót, szerb, héber ajkúak magyar nyelvben nagy szorgalommal gyakoroltattak; hogy a' 3-dik és 4-dik grammatikabéliek szép­irásra 's földabrosz-rajzolásra, sok időt fordítot­tak. A' bekövetkező nyári vizsgálatról, annak idején, bővebben. Tessényi. Zólyomi egyházmegyéből. Legjobb a' mi nálunk történik az, hogy a' beszterczeb. anyagyülekezet ezelőtt 4 esztendő­vel , leánygyülekezeteiben három falusi iskolát rendelt felépítetni. Ez idő óta fáradhatatlan buz­gósággal és példás önmegtagadással munkálkodik aJ határozat' kivitelén e! gyülekezetnek lelkes fel­ügyelője tek. Husszágh István úr. Már is 3 esztendő óta áll az egy, három helységeknek szolgáló, falusi iskola Szászován; a' másodikba, melly tavaly felépült , még ez esztendőben fog a' tanító beigtattatni, 5 helységek' ev. gyerme­keit oktatandó; 's még e' nyáron fognak minden rendeletek tétetni, a' harmadik iskolának Podla­vitzon minél elébbi felépítésére , melly három leánygyülekezetnek szolgáland. Pénzben legtöbbet adakoztak egyes személyekből: Kewiczky Simon tb., Hudoba S. eskütt, Krcsméry János főespe­res, Schloss M. hainburgi tanár és a' hermaneczi papírgyárnak sajátosa; Iíowácsik Mátyás és Vel­jacsik Pál, jobbágyok és fuvarosok, és maga a' fentisztelt t. Husszágh István felügyelő úr, kinek lelkessége és fáradsága semmi pénzzel meg nem váltható. (Luk. VII. 4, 5.) Sajnos dolog, hogy e' tekintetben még ez által sem lesz minden leánygyülekezeteink' szük­ségeinek elégtéve, olly annyira széthányva álla­nak némellyek közűlök 's olly gyengék a' lelkek' számára, hogy az azokban felépítendő iskolákra mostanság még gondolni sem lehet, bár némely­lyek lakosai közül igen buzgó keresztyének. Úgy a' Sandbergen — fél napi járásra Beszterczétől, egy magas hegyen — mintegy 40 evang. lelkek közt valami 16 ev. tót bányászok e' két utolsó esz­tendő'lefolyta alatt, egy 160 p. forintba került kelyhhel, és ^00 p. ftba került két ezüst gyertya­tartóval meglepőleg ajándékozák meg anyagyüle­kezetünket. Ha szándékok' kivitele előtt valamit róla tudtunk volna: tán sikerül vala az említett, dolgokért kiadott pénzmennyiséget valami másra, hasznosabbra fordítatni velők. De lám, ollyan az ember, egy a' nap' déliben meggyújtandó gyér-, tyára egész készséggel adakozik; — pompára majd mindenütt elég pénz van: de üres az erszény, ha iskolákra, könyvekre, árva- vagy kórházakra kell valami. Más részről tagadni nem lehet, mint­szembetűnőül ebből is kiviláglik, milly erős emel­tyűje a' vallási buzgóságnak az isteni tiszteletnek külső méltósága 's a' külső érzékekre ható elren­dezése. Esperességünkben pedig legroszabb a' mi történik az, hogy az, mi már már 5 esztendő óta küldöttségekre bízatott, még eddig sem történt meg. Ennyi idő. óta nem tudnak e' küldöttségek a' népnevelés', az egyházi személyek' özvegyeik' fel— segélésének fa' boldogultbabinai prédikátor Grenz­ner M. úr által 2000 forinttal alapított) intézete', a' prédikátorok' pengő pénzbeni fizelésök' tárgyá­ban összeülni. Boldog Isten! - - Beszterczeb. 1843. febr. 17-én Kuzmány fí. Vegyes közlemények. iifikész-haiáioíás. F. é. febr. 5-dikére virradó éjjfl,, hosszas sinlődéssé fajult tagbénulás és végre szélhűdés' következtében földi pályáját végezte Kmpcsándy István kemenesi csöngei evang. lelkész. A' boldogult született Ajkán, Veszprém megyében, 1790-ben. Tanult a' sop­roni lyceumban és a' jénai külegyetemben Felszen­teltetett 1819 győri Szemerébe; honnét Csöngére hivatva itt folytatá a' sz. hivatalt elhunytáig. A' korán elragadottat siratja kegyes nője, szül, Balogh Zsu­zsánna asszony; egy felnőtt, de még alkalmazás nélküli fia; ezen kivül 5 kisebb neveletlen árva: mind a1 kiknek sorsuk keresztyén könyörülést igé­nyel, a' boldogult nem hagyván maga után sem ős birtokot, sem szerzeményt, tisztes megéléshez az elárvult családnak elegendőt. A'gyülekezetet ide­iglen. egy nem rég ordinált ifjú lelkész látja el Guoth Ferencz a' soproni lyceum' neveltje, most 19-dik évében. Az elhunytat becsületesség és hi­vatali buzgóságjellemzékleginkább. Béke hamvai­nak! /?. p. Hivatal-változtatások. Szoboszlóra t. Szí­vos Mihály úr vitetik lelkésznek; utódjául a5 ma­darasiak t. Helmeczi József karczagi káplánt választák; Ughra t. Szabó Mihály szalóki lelki­pásztor vitetett; szalóki lelkésznek pedig t.Rásó Mihály kisújszállási papsegéd lőn meghíva. Professor-váiasztás. A' m. túri gymna­siumban az eddig minden 2 évben változott taní­tói hivatal állandó professorságra emeltetvén: ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom