Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-01 / 13. szám

most engedékenyeknek lennünk tisztességgel, mint' utoljára is vesztenünk pironsággal ? Egyházkerületünk' becsülete is úgy kívánja, hogy e' rendkívüli esetben engedjünk. A' hibás végzést megismerni és visszahúzni , nem szégyen. „Sapientis est consilium mutare, summum jus est summa injuria/' „Ne légy felettébb igaz/' (Pred. 7,16.) A' törvényt vagyis csak egyházkerületi végzést illetőleg, mellyet körömszakadtáig akarunk védeni, én nem is tudom , az hol találtatik megírva. Mert az 1826, 36. pont csak utalás a'feltételezett végzésre, melly pedig irva nem is létez. De teszem, hogy valaki azt nekem megmutatni tudja : akkor is azt felelem , hogy ez a' végzés általunk már sok ízben lőn a' körülményekhez képest majd módosítva , majd elrontva és megsemmítve: mit csak azon urak és lelkészek nem tudnak, kik vagy kezdők, vagy jövevények Izraelben; kiknek tehát e' törvényt hévvel védeni, annyi, mint Junó helyett felhőt ölelni. A' ki egyházi ügyeinkhez nyomosán szólni akar, szükséges , hogy az előbbtörténteket szorgalommal studírozza és fonalukat újain tartani bírja. „Sed non fit hoc verbis, Marce!" XIV. Egyházkerületi gyűléseink' helyére nézve javalnók, híven maradni a'rendszer mellett. E' czikk meg volt már akkor vitatva minden oldalról: de az okokat itt felhordani hosszas volna. •— Aztán : tartanánk meg gyűléseinkben a' szép rendnek és illendőségnek szabályait szorosabban. Ülnének a' superintendens' oldalán jobbra első sorban az egyházkerületi hivatalnokok, másodikban az esperesek, harmadikban az esperesi követek, 's ezek' sorában a' városi lelkészek és professorok , mint ők is követek; negyedikben a közpapok : azután az administratorok, segédlelkészek, iskolatanítók. Hasonlóan a' főfelügyelő' oldalán balra, első sorban a' kerületi hivatalnokok, másodikban az esp. felügyelők, harmadikban a' követek és városi felügyelők, negyedikben a' közuri rendek. Mindnyájan az életkor' fokozata szerint egymás után. XV. A' pénzügyek iránt De elég egyszerre; a' többit máskor. Ugy hiszem pedig , hogy e' mondottakban nemcsak magány véleményemet, hanem velem rokon keblű más sokaknak gondolatait is irtamle. Bízom egyszersmind, hogy az illető olv. közönség ezek' nyilvánságra hozataláért rám nem neheztelend, engem Izrael' megháborítójának vagy egyház-gyalázónak nem tartand, sem rám kígyót békát nem fuvand. Csak illy feltét alatt leendek bátor jövendőre még több véleményimet is őszintén nyilvánítni. Ellenben, ha ezen javalatim hanyagon fogadtatnak és viszhangra nem találnak; ha miattok köszönet helyett harag, boszú, gyűlölség, és üldözés borúi fejemre; ha az érdeklelt hiányok az emberi intézvények' tökélyetlenségére rovatnak, vagy a' minimumok közé soroltatnak, quae praetor non curat: akkor igen is minden e'nemű több közlésekkel felhagyok, és e' lapban eíféle tárgyakkal örökre elnémulok. Az ollyan egyház, melly saját ügyei iránt közönyös, melly ön fogyatkozásait látni és orvosolni nem képes vagy nem akaró; és melly a'nyilvánosságnak galvanicus sujtásaira sem mozdul: veszni indult és a' mellette fellépesre vagy buzgásra többé nem méltó egy óráig is- Én legalább jelen iratomért bántalomra méltónak magamat nem érezem. Mert engem ezek' fogalmazásában sem függetlenség, sem tiszteíetlenkedés, sem epéskedő boszú, vagy nemtelen nagyravágyás nem vezérlett. Függetlenség nem: mert bármelly főnökimet fel merem szólítani ellenem tanúságra, ha valamikor a' pietási kötelességek ellen vétettem-e? Boszúállás nem: mert arra okom sincsen , és attól kebelem épen tiszta. Nem irigység és nagyravágyás: mert sorsommal, czímeimmel megelégszem, és olly helyzettel dicsekszem , hogy senki másét nem irigylem; de egyszersmind ollyannal, hogy véleményim' bátor kimondásától kegyek7

vadászása vagy vesztése el nem rezzent. Hanem íratta velem e'sorokat egyedül a' szíves buzgás azon evang. egyház mellett, mellynek szolgálatában atyám 39, nagybátyám 37 évekig állott, és magam 1817 óta; a' mellynek írói csekély tehetségemet is főleg szenteltem; és a' melly közbizodalmából a' szent-széki tanácsosok' díszes rangával engem is megtisztelvén, ezzel jogot és kötelességet nyújtott a' szentegyház' közjava mellett megszólalni. Akarom pedig szorosan megkülönböztetni a' törvénytelen és hibás eljárásokat embereiktől; emezeknek tisztelettel hódolok, de amazokat mindenkor gyűlöltem, velők megbarátkozni sohasem tudtam ; és miután őket több idő óta figyelemmel hallgatagon kisértem, nem levén kedvező alkalmam nyilvánításukra, annál kevésbbé orvoslásukra tehetségem : ezennel általadom őket az illető közönségnek, legalább megvervén azokat Esaiásként szájamnak vesszejével. „Ti már most vigyétek el, és ítéljétek meg őket!" (Ján. 18,31.) Edvi Illés Pál. s ' Hogyan lehetne lelkészeink 's tanítóink' fizetését javítani? Nem faragok ágasbogas tervet. Tényt hozok fel , melly életbe vág. Mult évi 32-ik számunk5 381-dik iapja szerint folyamodást nyújtának be a' gömöri ref. iskolatanítók, hogy fizetésök javílassék 's nevezetesen hogy tanításdíjuk pengőben fizettessék. A' gömöri ref. egyházmegye, — mellyhez a' folyamodás intézve volt, — azt határozza: „hogy ámbár ezen kérelem igazságos; de ezen segíteni hatalmunkban nincs, e' tekintetben az orvoslat csak felsőbb helyekről jöhet/'Más szavakkal ez ennyit tesz: Hiszen mi bele,tennők mindennap fazekatokba a' csibét, ha csibékben bővölködnénk magunk; de így várjatok, míg felsőbb helyről — például a' kakasülőről, önként hullanak bögréitekbe a' tyúkok.