Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-03-15 / 12. szám
özvegyi tárba azoktól, kik a'papnak évi fizetését'gyan nem kell világi segítség, legyen az csak sem akarják megadni. E' pontban segéd kezet j papi? vagy minket világiakat ki akar rekeszteni a' kezelésből? — Jó szerencsét, tudós Barátom! de meglátjuk, hogy ha e' fonák eszmében paptársai osztozni fognának : mire megyünk vagy mennek váriam én is, tudom Fáy is és mások is; de ha a' keresztyén vallás' szellemének Rousseau-féle felfogása olly erős gyökeret vert; ám bontakozzanak ki a' szent Dávid' énekeivel e'zavarból, ha tudnak; de megemlékezzenek arról, mit a'derék Hetényi mondott nem rég: „nyomorú viskókat emlegettek? ezek fénylakok eldődeitekéhez, kik a* vallásért gályákra küldetve elégülteknck mutatkoztak , Dávid' zsoltárait éneklették a' békók között; ezek voltak az igazi vértanúk, nem ti, és ezeket illeti a'fő dicsőség." -Ez egy pap'mondása, nem világiaké, kik jelenkorunkban hazánkban mindent elkövetnek, és ha felvilágosítatnak , még inkább elkövetni készek az egyház' papjai' felemelésére; ha ti kezet fogtok, ha — 'stb. máskor bővebben kifejtendem e' fonalat is. — Nem azt mondtam hát én az öt város' kijelelésére, hogy a' teher oszoljon; nem hogy ezek a' szükséges tőke' összeszedésében mentesek legyenek ; ezek a' tárgyismeretlenségből származó félreértések, a' tiszta szándékot csak gyanúsítok: — csak annyit mondottam, hogy az öt város' concret egyházai lakomákkal ne tartozzanak: mit a' tudós közlő ur aligha meg nem értett, mert azon aggódik , ki fog majd számára is szállást keresni, hol és mit egyék? — felelet: Édes jó barátom , hát bizony magunk, és pénzünkért, inkább mi, mint a' szegény egyházak és szegény nép nemde? hiszen nem a' nápolyi gályákra megyünk, de jó barátinkhoz, kik szívesen látandanak mindenhol, és kinek jó barátja nincs, bízvást othon maradhat. Azt mondja tovább a' tudós közlő, hogy a' világiaknak az özvegyi tárba teendő ajánlatokra felszólítása nem kell. — Ugyan meggondolta-e azt ugy, mint szárazon kimondotta paptársával? kit most sem örömest nevezek: meggondolta-e a' logicát ? midőn igy szól paptársairól: „őszinte nyilvánítom a' papság1 gyalázatjára (^kíméletes szó) a' világiak' dicsőségére (ugyan ugy-e ? hogy e' tár eddigi tökéje is nagyobb részint a" világiak' nemes és nagylelkű adakozásukból nőtt 'stb. és mégis azt mondja: nem kell: és azt adja okúi, hogy az eddigi ajánlatokat is perrel kell bevenni. Nem ugy, érdemes Barátom! egy világi sincs, ki vagy tőkét lenem fizetett, vagy kamatot ne fizetne; de a'határozat az olly papok ellen szólt, kik a' tárból kiszedegelték a' pénzt és kamatot sem fizetnek és a' tár nem szaporodhatik. Meg akarja tagadni a' világiaktól a' tőke-megtarthatás' jogát , csak azért, hogy a' pap és sok ollyan, kinek halálával semmi biztosítás sincs, kiszedhesse azt? Mit akar a' tudós férfiú azon mondattal, hogy, havaiami papi akar lenni, legyen papi — mit akar kérdem a pénztárra vosine nobis Nem úgy érdemes Barátom! a' mi papi, legyen az papi , az az, mint Hetényi mondja: „legyen a' pap szellemileg meghatva, érezze hivatását , legyen ez előhaladás mozgalom' teljes korában első reformátorainkhoz hasonló", én pedig azt teszem hozzá: „nyújtson segéd kezet a' világiaknak", igy egyet értek vele, és aztán gondoskodni fogunk együtt minden egyebekről. Ezekből látandja az érdemes szerkesztőség, hogy az érintett félreértések igen fontosak, melylyeknek oszlatásra, destillatiora van szükségük, nehogy a' legüdvösebb eszmék, tervek, a'tárgyismeretlenségből származó gyanúsítgatások miatt dugába dűljenek; egyházvidékünkön pedig annyival szükségesebb e' czáfolat, mivel az érintett felvilágosítás az egyházi egész megye' becsületét vevé palástúl, és igy gyanúsít kétszeresen: olly magas egyházi állású férfiútól jött, kinek szava tekintélyes , mint volt az újvári gyűlésen, hol a' papi vizsgálatok' alkalmára indítványozott német litteraturai vizsgálat' szükségességét tagadta , ki maga azzal foglalatoskodik, kiazEdvi Illés iskolai kézikönyve ellen azért szólott, nehogy hitsorsosaink megtudják, hogy azt lutheránus ember irta, és megszokta a'-tárgyismeretlenségből származó rögtönözéseket, és még van egy segédtársa hasonló állásban, tudós, tanúit és a' külfölddel is esmér^tes férfiú, kiknek separatismusát mindnyájan szivünkből sajnáljuk, — y. — pályadíj. A' Prot. Egyházi 's Isk. Lap' 1842-dik évi folyamában megjelent legjobb czikknek, a' kihirdetett 12'A arany jutalmat oda itélő, beküldött szavazatok f hó 23-dikán , nagys. Schedius Lajos kir. tan., Fényes Elek és Fogarassy János urak" jelenlétekben felszámítatván : a' díj legtöbb szavazatot nyert Dobos János, óbudai ref lelkész urnák kiadatni rendeltetett. Lapunk' közelebbi számában e' tárgyra nézve, részletes előterjesztést adandunk egyszersmind a' f. évi Lap' legjobb czikke' Írójának, mint mult évi lapunk' első számában jelentők, a nemes lelkű névtelen díjazó' kegyéből, szinte 12 V2 arany jutalmat ígérünk 's hirdetünk. Pesten, mart. 25-ikén 1843. Szerkesztő ség. Megjelent és Pesten Eggenberger József' és 11a' könyvkereskedésében és a' ref. paplakon megszerezhető : A' Pesten felállítandó Protestáns főiskola' tanítási rendszerét tárgyazó jutalmazott pályamunkák' első kötete. Ára közöns. papíron 1 ft. c. p. — velínen 1 ft. 30 kr. F; kötet magában foglalja Hetényi János urnák első- és a'kecskeméti főiskolai oktató uraknak máso d-jutalommal koszorúzott pályamunkáikat. — A" második kötet sajtó alatt van ' s folytonosan nyomatik Kecskeméten , Szilády Károly1 betűivel. natkozólag ? Ugyan meggondolta-e ezt? csaku-Szerkesztő-kiadók: Székács Jo'zs ef, Török Pál és Taubner Károly Nyomtatja Trattner-Károlyi.
