Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-03-11 / 10. szám
egy krajczárja nincs. De kicsoda is kívánhatná józan észszel azt, hogy ínséges atyák és anyák, télen, szomszéd faluba , vagy ugyanazon helységbeni iskolába, jég vagy hólepte úton, mezítláb vagy igen rosz csizmában, ruhátlanúl, küldjék magzataikat iskolába? Sokkal czélszerűbb lenne tehát olly törvényczikk'alkotását sürgetni, miszerint minden legkisebb faluban 's népesebb pusztai majorokban és tanyákon is lenne iskola és becsületesen fizetett iskolatanító; a' tanítók csekély fizetése átalán javitatnék meg, hogy a' szegényebb sorsú gyermekeket díj nélkül is örömest taníthatnák ; fizetne mindennemű tanítókat az ország, hogy e' szerint a' népnevelés nálunk is nernzetérdekü méltóságra emeltetnék, mint némelly más országokban. Mondák, hogy majd a' tagosztályozás' következtében több ember nyerend foglalkozást 's élelmet. Azonban ez csak eszmeileg látszott úgy, de valódilag ellenkezőt tudunk; mert a'hol előbb három cseléd kellé a' földek' elszórt állapotjakor. ott most, midőn tagban a' birtok, kettő is elég. Pásztor igaz hogy sok kell, 's vajha épen az ne kellene annyi! Ha megvizsgáljuk azok' életnemét kik a' börtönökben vannak, látni fogjuk, hogy a' rabok' száma leginkább pásztorokból áll, kik minthogy legtanulatlanabbak, legefkölcstelenebbek is. Tagosztályzott helységben kinek egy vagy két darab marhája van, természetes, hogy annak pásztort nem tarthat; de maga sem őrizheti a'családfő, mert ugy nem tehetné más nemű dolgait 's nem kereshetné kenyerét: tehát a' melly gyermekét iskolába kellene járatni, azzal őrizteti marháit, és igy viszont az iskolába járatás mulasztatik el. A' mennyiben kényszerhez nyúlni csakugyan okszerű lépésnek kell nyilvánítnunk: arra nézve meggyőződésem az, hogy akármellyik megyei hatóság is bir, országos törvény nélkül is, annyi hatalommal, hogy a' kik tudvalevő hanyagságból nem küldik gyermekeiket iskolába, azokra nézve rendelhet büntetést, 's azt végre is hajthatja a' legszentebb kötelességet elmulasztó szüléken, legyenek bár nemesek vagy nemnemesek azok; mert a' gyermekekhez a' honnak is szoros köze 's joga van. Kinek pedig a' végrehajtott büntetés nem fogna tetszeni, 's panaszával a' legfelsőbb helyre folyamodnék; bölcs királyunk, ki jó polgárokat, és igy czélszerü népnevelést kiván országaiban, — bizonyosan nem pártolandná, sőt inkább szigorún megdorgálná maga is a' vétkes folyamodókat. Ez állításom kiviláglik abból is, hogy van egy királyi kegyes intézvény ddto 19. april. 1796, melly igy hangzik: ^Sacratissimae caesareo- regiae et apóst. Mattis nomine 'stb. benigne intimandum: ut juventus rurális, custodiendispecoribus occupata , in aestate, de pascuis circa horaut notiam redux, per duas ad mi mis tunc horas institutioni interesse teneaturEzt, ha bár intézvény is, nyill karokkal kellena fogadnunk , épen úgy, mintha országgyűlésiig hozatott törvény volna; 's minden üdves czélja mellett sem hajtatik mégis végre, hanem kényszerítő törvény után esengünk; pedig ugyan mi haszna lenne annak is, ha végrehajtása szintúgy elhanyagoltatnék szegény honunk' szerencsétlenségére, mint az általam most felhozott kegyes királyi intézvényé? A' szóalatti tárgyban országgyülésileg alkotandó kényszerítő törvényezikket sürgetni tehát — bármilly boldog álomba ringasson másokat véleményök — szükségtelennek tartom, 's illy fontos ügyben az nem egyéb mint kártékony procrastinatio 's pangani vágyás. ( Vége követhezik•) Kiss Sámuel, szilsárkányi ev. e gyházi szónok Kcmlkivüli csiieres-megyei gyiilés QTreiicséiibeii. Folyó 1843-ik évi febr. hó' 15-én egyházi felügyelő, néhány világi egyén , 's tizenegy pap' jelenlétükben az ev. paplakban tartatott. — Tek. szlavniczai Sándor Tamás ur esperességi felügyelő, üdvözölvén a' megjelenteket, előleg az elmaradtaknak okokkal támogatott mentségeit méltó figyelembe vétetni kívánta; azután 1} előadta b. Jeszenák János ő nagysága ker. felügyelőnek hozzá febr. hó' 3-kán érkezett levelét, mellyben az esperesi megye felszólítatik, hogy kebeléből Pozsonyba az állandó választmány végeit , febr. hó 22-kén tartandó kerületi gyűlésre szükséges utasítással ellátott követeket küldjön. E' jogaink' gyakorlatára meghivó becses magyar levél, valamint egyéb az unió' ügyében érkezett ira*) Helvét hitvallásuaknál is ugyanennek kellene történni, az egyházi törvény értelmében; mert komjáthi törvénykönyv, II—ik osztály, 10-ik cz. szerint, paríicularis synoduson, azaz, egyházmegyei gyűlésen ; 5-ik osztály 4, 5, 6-ik cz. szerint a' generális synoduson, azaz, egyházkerületi gyűlésen, a' papoknak meg kell jelenni 's meg vagyon irva: „Si qui synodis non interfuerint, nisi gravis aliqua et inevitabilis necessitas eveniat (de qua per literas vicinum pastorem , aut D. suum seniorem edocere debebunt) juxta determinationem synodi puniendi erunt-'* De oda jutottunk mi, kiknek egyházi kormányunk Sehweiz' és Holland'képviseleti mintája után 0?) szerkesztetett, hogy az úgynevezett képviselők nem szeretik látni 's kihallgatni a' képviselteket: sőt némellyek a' megjelenőket büntetik távolító gúnybeszédekkel 's szóvereséggel I Török. **) Igy kellA' képviselő ne maga esze 's szívvonzalma , sokszor szeszélye 's makrancza után is, hanem a* küldők- 's képviselteknek vagy azok* többségének utasítása után 's értelmében beszél-és Török*