Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-03-04 / 9. szám

viselik minden egyes tractus' részéről a' superint. gyűlésen a' papságot és egyházakat ? Mert választás, és utasítás-adás, lényeges tevő részei a'| képviseletnek. — Csak azokat ismerhetjük el kép-! viselőinknek, kiknek választásukba befolytunk. Választottuk-e a' superint. ülnököket? Nem. Hát a' coadjutor curator és esperes urakat? Igenis. No hát — mert legalább választvák, — ők a' superint. gyűlésen képviselői szerepben jelennek me

g — képviselvén a' tractust, mellybőiküldettek. •) Igaz, hogy utasítással mindenkor nem láttatnak el, és sokszor a' superint. gyűlésen olly tárgyban is szavaznak, mellyben utasítás nélkül nem lehetett és kellett volna szavazniok: de ez azért történik leginkább; mert a' felveendő fontos tárgyak' jegyzékét, még eddig előre a1

tractusokkal soha sem közlötték. De hiszem, az idő' szelleme jóltevőleg fog hatni e* tekintetben is, 's hiányainkat , fogyatkozásainkat, megorvoslandja. A' hajaankorban személyesen gyakorolta minden pap, egyházigazgatásba befolyhatási jogát. A' később bekövetkezett viszontagságos időkben azonban a' zsinat-tartás, sőt a' kisebb gyűlések' tartása is megtiltva lőn, és sokáig nem gyakorolhatták ezen jogukat a' papok, csak az uristos-ok tették fmivel kevesen nem tűntek úgy szembe) a' gyűlést. És, mert sokáig igy tartathattak csak gyűlések: a' szokás törvénynyé lett. A' világiaknak az igazgatásba lett felvétele sem segített a' bajon ; mert azok közül is, csak az aristos-ok, az urak vétettek fel. Igy lett az aristocratico-democraticum regimenből, csak aristocraticum. — Igy érte a' protestánsokat az 1791-dik esztendő, — a' mikor lön zsinat, melly zsinat egészen kiszorítá törvényes jogaiból a' papságot, — ki az egyházakat is; mert erős zárokat rakott a' tractualis és superint. gyűlések' ajtajaira, hogy valamikép, a' demos közül, a' szentek' szentébe valaki be ne verekedhessék. Igaz, hogy ezen zsinat' cánonai, a' protestáns egyháznak szerencséjére, nem nyerhettek királyi jóváhagyást, s igy kötelező erejű törvényekké nem lehettek; de azért lassanként, beárnyékolta e' zsinat' szelleme a' magyar protestáns világot, és statutumok' alakjaiban, reá nehezedett arra. E' zsinat' cánonai' szellemében alakultak a' superintend. és tractualis gyűlések ollyakká, minők most. No hát, hogy *) Igazabban mondva: mellyben választattak 's mellybői önmaguk küldék önmagukat. — Hát a' super főgondnok és superintendens urak nem képviselőie az egész kerületnek, kik minden gyülekezet által választvák 's a'minden gyülekezet' képviselői nem választhatnak-e képviselteik' nevében 's helyett táblabírákat ? mint illy választásnak valósággal gyakorlatában vannak. S z e r k. **) És erre szükséges lelkesen törekednünk is ! S z e r k. a' mostani superintend. gyűlést kik teszik, bizony csak innét e' budai zsinat' cánonaiból tudhatjuk meg. — Nézzük meg hát, kikből alkotja ez a' superint. gyűlést? A'XV-ik cánon igy szól : .,áuperintendentiales conventus constabunt ex superintendenle, — Supremo — ac Vice-Curatore, duobus notariis, uno seculari, altero ex ministris eligendo, tractuum inspectoribus, seu curatoribus secularibus, et senioribus , hisce per tractus adiungendos binis tractuum deputatis, uno ministro, altero seculari; — praeter quos, unus alterque e viris dignitate, et gravitate , prudentia, atque experientia conspicuis, tam ex secularibus, qttam ex ministris consilii causa convocari poterit." Erre azt nyerem válaszul, tudom : „ez nem törvény, és igy nem is törvényesíthet jogot." Én is azt mondom, hogy ez, nem törvény: de ki meri mondani 's állítani, hogy mostani igazgatási rendszerünk nem a' budai cánonokból van összeütve. Minden institutióink' vérereikbe beszivárgott ezeknek szellemük, — és egyenesen innét, a' budai cánonokból, vannak átvéve; innét, e' szerint van alkotva a' superint. gyűlés is. Ha hát a' budai zsinat nem, — de a' vele élés, a'gyakorlat törvénynyé tette a' feljebb elmondott XV. cánont; miért is a' superint. gyűlésre az ülnök urak „consilii causa'' mennek csak, és nem szavazni. És meg — ha a' budai cánonok nem törvények — a'minthogy, hála az égnek! nem is: akkor az országgyűlésen megerősített cánonaink lesznek megtekintendők, és a' superint. gyűlések azok szerint alkotandók; úgy de ezen cánonaink szerint még csak helyök sincs a' mostani superint. ülnököknek a1

superint. gyűlésen; mertezek őróluk mitsem tudnak. *) — Jaj! elavultak már azok a' cánonok, — kivitte hátán őket az idő, 's ha hozzájok megyünk „rókához Rakamazra megyünk aprilisbe." — No de, mint G. Katona' 1-ső cánona mondja: ,,sicut nulla respl. nullaque hominum societas, sic neque ecclesia Christi, absque certis legibus ac constitutionibus consistere potest." — Kell hát lenni nekünk is valami törvényünknek, és ha van — mert bizony van — ha régi is, azon törvényhez kell magunkat szabnunk, mig újabbak el nem törlik azt. Nincs kezem közt, de emlékezem még a',,Keletnépe nyugoton" czímü könyve' ,függelékében' milly szépen szól, maga a' negyedmutató' szerzője arról, miként és meddig kelljen a1

fenálló törvényeket tisztelni. Lássuk már a' gyakorlatot is. Itt tényeket kellene elősorolnom, mind a' négy egyházkerület' gyűléseiről — pedig tán sokakat; de, mert én a' több egyházkerületekkel e' tekintetben ismeretlen vagyok, és nálam nélkül is leendnek avatottabb férfiak, kik az ide tartozó tényeket elmondandják, úgy hiszem: — csak a' dunántúli egyházkerület' gyűléseiről szolgálhatok illyen tényekkel. Valamint a' segédgondnokokról sem. S z e r k.