Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-03-04 / 9. szám
9. PROTESTJlWS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI IÍAP. WásodiU éri folyamat. PESTEN, 1843. Martius' 4-kén. A' tekintélyek' ideje lejárt, 's helyébe az öneszmélet' lépett; vizsgálódás nélkül senkinek javaslatát el nem fogadjuk , bármilly kedvezőn Ítéljünk is egyébkint lángeszéről. Pulszky Ferencz. Tartalom. Igaz-e, miként „arról, hogy a'tractusok képviseljék az ekklézsiákat, 's igy tegyék a' superint. gyűlést, törvényes jog' vagy törvényes gyakorlat' tekintetében, szó sem lehet?" Horváth. (Jegyzetekkel kiséri Török.) — Negyedóramutatóra. Ifj. Vári-Szabó. — Vegyes közlemények. Igaz-e 9 miként ^arról, hogy a' tractusok képviseljék az ekklézsiákat ; 's igy áegyék a' SQiperint. gyűlést, törvényes jog' vagy törvényes gyakorlat* tekintetében . szó sem lelaet6 i ? Hazánk' egyik köztiszteletben álló fia, a' Prot. Egyh. és Isk. lap' 1843 évi i-sö számában „Negyedmutató Óramutatómhoz" czimü értekezésében azt állítja, 's igyekezik is megmutatni, hogy a' superintendent. gyűléseken, nem a' tractusoknak, vagyis azok' követeinek, t. i. a' segédgondnok és esperes uraknak; hanem velők együtt az olt jelenlevő ülnök urak' többségének szavazata határoz. — Hova czéloz ezzel, nagyon tisztelt Fáy András ur? - - Mint lehetne a' „negyedmutatót" 's a' ,,baranyai meteort" csak egynek találni ? *) Ha iró a' „baranyai meteor" czikket elvben 's értelembea találja egynek a' negyedóramutatóval: az ellen semmi szavunk; de mivel a' kétes értelmű kifejezést akként is magyarázhatni, hogy a' két czikk' irója ugyanaz: minden gyanúsítás 's méltatlankodás' elhárítása végett, kijelentem őszintén, hogy Anli-Cardanus, valósággal f. baranyai közpap , ki Fáy A. úrral soha nem szólott, nem értekezett. Vagy azt mondandja iró : mikép lehet tehát vele egy értelemben? Felelem: csak úgy, mint velünk magyar honi ref. papokkal, kiket soha nem látott, a' székely földi hitszónok Biró Sándor ur, — ki, lapunk' r. évi 6-ik számában úgy panaszol mint mi: „Minden székely egyházi kerületben , mindig az esperes és főjegyző , vagy ezek' kénye szerint kiválasztott egyének, a' papi kar' köz-zsinati követei 's bár a' gigász léptekkel haladó kor' intésére, többszörösen szólalt is meg az igazság' nemtője, hogy 'stöbb il'lyenek, engem nem érdekelnek, rám nem tartoznak; az elv — a' ,negyedmutató'-ban felállított elv az, mi engem érdekel, és épen erre nézve mondom el csak, igénytelen ellenvéleményemet. „Arról, hogy a' tractusok képviseljék az ekklézsiákat, 's igy tegyék egyedül a' superint. gyűlést, törvényes jog' vagy törvényes gyakorlat' tekintetében szó sem lehet," — ez elv van felállítva a' ,negyedmutató'-ban. Igaz-e ez ? hogy ezt megtudhassuk, — mert jogot csak törvény, vagy gyakorlat szentesíthet : nézzük meg egyházi törvényeinket 's a' gyakorlatot! Ha itt ellenkezőkre találandunk — ollyan törvényekre 's tényekre t. i., mellyek a' tractusokat teszik a' superint. gyűlés' tevő részeivé: bizony nem állhat meg a' felállított elv. Országgyűlésen megerősített, 's igy törvényekké szentesített egyházi törvényeink, a hajdankor' maradványai, 's a' még csak tisztán papokból állott zsinatokban hozattak levén, az egyházigazgatást, csak a'papok' kezei közé tették le. Ma pedig már világiak és papok vegyesen befolynak az egyházak' kormányzásába. Mostani egyházigazgatási rendszerünk' minden árnyéklatát azokban hát fel nem találandjuk. De hiszen nem is mást, csak azt keressük bennök, kik tették ama' régi korban — mellynek ereklyéi ők — a' superint. gyűlést? — Voltak-e akkor, valami különös , a' tractusokon kivül álló egyének — minők most a' superint. ülnökök — annak tevő részei? Háromféle gyűlések voltak ama'régi korban divatban: esperesi, püspöki, ésfőgyűlés (Generális követeink az egész papi kar' kebeléből szabad szózatolás által választassanak: még eddig szárnyaszegetten kénytelenítetett eltörpülni a' vasfejű hierarchico-aristocratismus' érczbálványa előtt; és nekünk csak azon passiv jogunk maradt, hogy minden évben rójjuk meg zsebünket, sokszor akaratunk ellen is személyünket képviselő követeink' költségeik" fedezésére." Igy panaszolunk mi is , ő is , a' nélkül, hogy ugyanazon 's egy személy volnánk- T örök.
