Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-09-15 / 24. szám

- 291 -szólóskét j csíziót}

mellyek nini poshasztók el vannak téve egy jövő sütés alá; vagy ha még leszedjük a' többit is a' m^st^rgerendárol, az arany csészét, a' liliom rá Igy öt y

a' réyi zsoltárt, a' robotkönyvet: itt az egész népkönyvtár.' Népszerű Stancs^s-unk egy i\épköngv-\Q 1 szaporitá e' könyvet, mellyet ismertető, örömmel dugna fel mindegyik szegény mestergerendára, 's ha tehetsége volna, a' mezei naptárhoz köttetné, hogy minél többen olvashatnák a' nép kö-1 zűl. — Eddig két füzet jelent meg, mellynek sem több se« kevesebb ezélja nincs ennél: hogy a' népet öckörében gondolkozni tanítsa; mert valljuk meg, a' nép honunkban sokba törte már fejét és erőjét, csak az okos gondolkozásban nem; megszoktaták öt ezt ugy tekinteni, mint jónak és gonosznak tudásának fáját, hogy valahogy gonoszt ne gondoljon jelen helyhezeléről. Az első füzetben, a' lények'isméretéről, tagosztályról, nyers termékekről, földinivelésről, háztartásról, olly egyszerű eddig szokatlan modorban szól a' néphez, mint egy hires angol méhész bogaraihoz, ki sajátságos dúdolással oda vitte őket, hova akarta, ez se papi, se mesteri, se birói, hanem valami adeptusi hang, egy ügyes hasból beszéllő — Bauchredner; — ő magából beszél, 's a' nép azt hiszi, hogy belőle szól ki. A' második füzet egy falusi examenbe visz, cgy falusi gyermek' szájából 60 kis lapon az egészségről, beszédről, Írásról, polgári társaságról, törvényről, kötelességről, hazánk' nagyságáról, találmányokról, természettanról, bizony többet mond czélszcrűt, mint Edei egész nagy könyvében. — Kár, hogy a'könyv mint népkönyv drága, és hogy maga az igen szerény, mindenütt áldozó szerző nyilván kiköti a' 2. füzet 58. lapján, hogy ő e' jó tanácsukkal, mint dulcamara tiz pengő krajczárért szívesen szolgál, ő a' ki tiz váltó forinttal megéri egy hónapra! — Ismertető megadna a' két sorért tíz pengő forintot, ha^a' népkönyvben ott nem volna ; kár hogy szerző az iskoláknak nem igen forró barátja 's hogy embereit inkább autodidaktizálja; kár kivált hogy már a' második füzet tizenegy egész lappal karcsúbb az első füzetnél— meglehet a'nyomó'hibája; — kár hogy a' második füzet' külalakja más, hogy magasabb valamivel az elsőnél; az illyen füzetes kiadásokban galádabb valami nem lehet, mint mikor az egyik füzet kövér, a' inásik ösztövér: az egyik m.^as . a' másik alacsony, a' német ezt igy teszi ki : zus-a mm e n ge p u fft. Dobos. Magyar és német szó - és mondattan , gyakorlati szempontból tauitrnn>/ai' számára szerkezte Urtczer Lajos, a pesti ev. gym egyik oktatója. Pesten, I84'<á. Geibel hétrőlg' tulajdona. f\ra 2" kr. p p ) Örömmel mutatjuk be a' t. közönségnek eme' legújabb munkáját azon szerzőnek , kit már két hasontárgyu munkájáról ismerünk. Ugyanis ö azon oktatóknak egyike, kik átlátván nehézségét és czéliránytalanságát azon egyik átalában divatozott, sőt itt ott még most is divatozó tanítási módszernek , miszerint a' latin nyelv latinul adaték elő, e' holt nyelv' ismeretét élő nyelv' eszközével kezdették csepegtetni növendékeikbe; melly czélra való nézve Melczer Lajos még 1836-ban szerkezeit és saját költségén nyomatott ki tanítványai' használatára egy magyar-latin nyelvtant, illyczim alatt: Ggakorlatokon épült maggar szabálgozatu latin nyelvtudomány s a f.; melly kézi könyvet valamint maga a' szerző, ugy más, részint nyilvános részint privát oktatók is, kik azt előadásaikban elfogadák vezérfonalul, nemcsak a' latin, de egyúttal a' magyar nyelv' ismerete' terjesztésében is igen könnyű és sikerteljes foganattal használnak iskoláikban. — Hasonlót mondhatunk Melczer Lajos' második munkájáról is , melly szinte saját költségén 1837-ben ezen czim alatt jelent meg: Maggar /igei vész a tót ajka ifjúság' számára 's a' t. Ezen könyvecske, mellynek néhány páldányai még most is, a' szerzőnél 24 kr. p. p. megszerezhetők. — ([valamint a' felebb említettből is 36 kr. p. p. Heckenast és Geibel' könyvkereskedéseikben) — practicus oldaléinál joíjra legczélszerübbnek tartatik minden eddig megjelent szláv-magyar nyelvtanok közt (lásd Pesti hirlap 1841. évi 96. számát) miként ezt több iskolatanítók és elöljárók elismerik, kik szerinte számos falusi és városi népiskolákban, kivált Zólyom, Nógrád és Gömörmegyékben igen szerencsés sükerrel terjesztik a' magyar nyelv' ismeretét; minélfogva mi sem átaljuk ezen könyvecskét ezúttal is figyelmébe ajánlani a' t. közönségnek. — A' mi pedig szerzőnek ezen legújabb munkáját illeti, a' könyvnek figyelmes elolvasása után bátran állithatjuk, hogy a' szerző , a* pesli nyelvészeti osztálynak — mellybe többnyire német és magy ar ifjak járnak, szükségeit szem előtt tartva, azt olly tárgyismerettel és kivált practicus tapintattal szerkézé, miszerint azt, bármelly alsó grammatikai osztálynak — legyen az bár magyar, melly a' német nyelvet is gyakorolni akarja, vagy legyen bár német, melly a' kor' és a' legújabban kidolgozott iskolai rendszer' igazságos igényeihez képest a' magyar nyelvet gyakorlatos uton körében terjeszteni kívánja — már olcsóságánál és csinos külsejénél fogva is, kézi könyvül ajánlani lelkünk' meggyőződéséből fakadó kedves kötelességünknek tartjuk. Székács. Vefcye§ közlemények. Tanítói egyesület. O-budai lelkész Dobos János ur' serkentéséie a' pesti ref egyházmegyei iskolatanítók egyesületet alakítoltanak, melly évenként gyűléseket tartson, 's tagjaik a'