Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-05-26 / 8. szám
10, PROTE§TAI§ EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Pesten IVBsijus «6kán Naher gerückt ist der Mensch an den Menschen : enger wird um ihn, Reger erwacht, es umwaelzt raseher sicli in ihm die Welt. Und es entbrennen in feurigem Kampf die eifernden Iíraefte, Groszes wirket ihr Streit, Gröszeres wirket ihr Bund. Schiller. TARTALOM. Unio. Lója Károly. — A1 Nyiregyh;ízán felállítandó , néptanítókat képező intézet' képződése s elrendezése. NémethyPál. — Vegyes közlemények. U vi i o. ) Az ágost. és helv. hitvallásuak' egybeolvadásának honunkra, az egész protestantismusra , sut az alkotmányos Európára üdvtcljes hatását bővebben fejtegetni e' lapok' kitűzött czélján túlvágván, röviden csak azt érintem : hogy legkevésbbé sem kételkedem , miszerint a' már elvben mind a' két felekezettől elfogadott egyesülés , ámbár talán rövid , de nehéz csata után, előbb mint gondoljuk, tettleg véghez is menend, minthogy a' két felekezet közti különbség' főpontjai, a' tiszta evangélium' szellemében, szerelet és szilárd akarat állal könnyen megegyeztethetők. 1) A' dogmákat illetőleg : az urvacsorája iránt mind a' két felekezet' tanja gyakorlatilag már alig kii— Ezen ügyről szólanunk eddigelé nem álla hatalmunkban ; most sietiink közleni e' tárgyra vonatkozó czikkeinket, hogy mielőtt a' két felekezet részéről kinevezett választmány, mint halljuk, julius' elején tanácskozás végett Pesten üsszejőnel, néhányak' véleménye tudomásul szolgáljon. Azért bocsánatot kérünk tisztelt olvasóinktól , ha néhány számban e' tárgyról értekezendiink; bocsánatot 's béketiirelmet levelezőinktől, hogy beküldött más ügyről szóló czikkeiket, mellyek érdekességükből ugy sem veszítenek, utóbbi számainkba iktatandjuk. Bár eddig is tehettünk volna szükséges előkészületet, nyilatkozva, eszméket cserélve , vezérpontokat jelelve , miket szem előtt tartva a' választmány, biztosabban, gyorsabban , sikeresebben munkálhat vala, — mint ha javaslataira későbben nyilvánílatnak ellenvélemények, mik— nem lehetetlen — a'tervet változtatni 's e' szerint a' kivitelt késleltetni fogják. Szerk. lönbözik, 's minden különbség teljesen megszünend , ha a' kiosztásban szorosan ragaszkodunk a' sz. irás' szavaihoz, 's ezeknek értelmét a'protestantismus' szellemében mindenkinek fogalmain alapuló meggyőződésére bízzuk ; minthogy bizonyos belanult magyarázatok csak szellem nélküli mechanismust szülnek. — Az idvezülés feletti tanra nézve „vájjon az, Isten kegyelmében vagy a' cselekcdelek' érdemében keresendő-e ?" egy tisztelt íróval következőket felelem: „Ha az Isten az embereket szabadsággal megáldotta, szeretete által ön magukban feltételeztetik az üdvezülés, és leg ezért azon szabadságnak végrehajtásától őket fel nem mentheti; más oldalról pedig, minden cselekedet magában véve holt, ha nem ered a' szabadságnak élő forrásából, melly Istentől származik 's hozzá visszavezet. És ha ebből ered, magában véve ugyan semmi, de mégis minden , mi az embertől kitelik, t i. önkéntes odaszánásának az istenihez valódi 's teljes kifejezése ; 's mivel azlslen épen ezt akarja az emberrel, ennek teljesítésével az embernek rendeltetése is be van töltve, t. i. hogy Isten'akaratának szabad, öntudatú viselője legyen, mi ismét maga az üdvesség 's ennek egész megmcrhetlen foglalatja. — A' praedestinatiót érdekelve: minden ember, ki egy legfelsőbb lényt hisz, annak mindentudóságot is tulajdonít, minek fogalmában szükségileg rejlik a' praedestinátio' eszméje ; minthogy a' mindentudó Istennek eleve kell tudnia, teremtményeinek melylyike üdvezül vagy kárhoztalik, t. i. az észnek jóra vagy roszra szabad használatához aránylag : 's illy értelemben a' praedestinátio az örök igazsággal is megegyeztethető, 's minden keresztyén