Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-04-28 / 4. szám

41 is kerülendi , mert szóba jön adóssága. — 'S ha a' kamatokat sem fizeti , ki segít ? A' 4 papnak néha nincs bátorsága, vagy ha van, nem használ. Néha innen származnak a legsiralmasb súrlódások; sokszor mi bűnhődünk elődeink' vétkezésiért. Egy szóval az inspectori hivatalnak ennél veszélyesb szikláját nem ismerem, 's azért óhajtanám azt határozottan szabályoztatni. A' pesti takarékpénztárból nem csak magok az igazgatók, de még közelebb rokonaik sem vehetnek fel pénzt! Igen bölcsen, de az egyház" felügyelője szinte annak igazgatója is, különösen pénztárának. E' pont nem regiben szóba jött, hajói emlékezem a' tiszamelléki ref. superintendentia' gyűlésén, de, bár az elnökség által hévvel pártoltatott, mégis megbukott Ez pedig semmi egyéb, mint hibás előzményeknek rosz következése. Ne mondja senki, hogy lehet teljes hitelű 's pontos fizető felügyelő 's illyennek mért ne adassék pénz, nem tagadom, hogy illyen vala és van, de ki kezes arról, hogy mind illyen ? Ezen kivül pedig a' legpontosabb Űzető sem egészen független többé , mihelyest az egyháznak adósa. Az is igaz, hogy a' felügyelőt szintúgy lehet fizetésre szorítani , mint akárkit, értem a' törvényes uton. De oda azon egyház' java, hol illyenre szükség van, oda a' papnak békéje , kit szomorú körülményei erre kényszerítenek ! — Jelen értekezésemet sem kimerítőnek, sem hibátlannak nem tartom. Mit 18 évi papi tapasztalásimból merítettem, elmondám, a' nélkül, hogy különös egyedekre irányoztam volna. Szolgáljon ez másoknak serkentéséül, hogy valamint más érdekeink , úgy e' hivatal is megvitattassék minden oldalról 's napfényre kijőjöu a' való. G—y. náramaros - l ^ocsa egyházmegyei gyűlés. A' helv. hitv. marmaros-ugocsai egyházmegyének Szigeten , mart. 30. 's az azt követő két napon tartott helyosztó gyűlése' nevezetesb eredményi következők : 1) A' két felekezetű evangélikusok'egyesülésének , hangos „egyesüljünk"ben nyilatkozott óhajtásáról az egyházmegye az egyházkerületet értesitendi, megkérvén, hogy az unió' terve' dolgozásában munkáló nm. választmány'munkálatának , ha az clkészülend, egyházmegyénkkeli közöltetését az egyházkerület eszközölje. 2) Egyházkerületünk' azon felszólítására: hogy ezen egyházmegye a' jelenleg fenálló canonoknak a' kor' kivánatáhozi alkalmazása 's a' végeit tartandó zsinat' tárgyai iránt véleményét nyilvánítaná: a' tanácsbírákból, választmány — mellynek tanácskozásaibani részvétel azonban mindenkinek szabados — neveztetett ki a' kívánt egyházi törvényjavaslat' kidolgozására, — melly közöltetvén majd a' vidék' minden egyházával , ezek arra külön meg fogják tenni észrevételeiket, mellyekkel az egyházmegyei gyűlésbe beadandó törvényjavaslat összehasonlítatván 's gyűlés által a' szükséges módosítás megtétetvén, az egyházkerületre felküldetik. — Ugyan ezen választmányra bízatott a' mostaninál sikeresb népnevelésmód' kidolgozása is. 3) Hálával értette egyházmegyénk a' szigeti nemesi közönség' azon jótékonyságát, mellynél fogva , esperes és szigeti egyik lelkész Szilágyi Jánosnak , a' f. év' első napjánmondott beszédét saját költségén kinyomatni, és a' jelenlévők közt, minden különbség nélkül — az unió'nagyszerű eszméjéveli ismerkedés' eszközlése végett kiosztatni rendeltetett; mellyből csakugyan a' gyűlés' alkalmával több száz példány osztatott szét. 4) Kedvesen lepettek meg a' jelenlevők a' gyűlésben megjelent s szót emelt sz. b. Szaplonczay József ur' szívből 's szívekhez szóló remek előadása által, mellynek előszavában visszavezette a' hallgatók' lelkét a' mult század' két első szomorú évtizedére, mellyekben a' tatár pusztításait vidékünk különösen keservesen érzé, mig a' duló pogányság 1716. mármarosi Borsa helységbeliek által megszorítatván, leöletett vagy szétkergettetett 's rablott javai elszedettek. — E' történet' emlékezetét fentartották később is ez összeütközet' helyén talált eszközök , mellyek közül főleg nevezetes egy megaranyozott ezüst pohár, melly a' jelen század' elején, ugyanazon helységbeliek által szántás közben a'földben találtatván, a'Szaplonczay család' birtokába jutott, valaha azonban, mint a' szélébe vágott betűk mutatják, ugocsa-megyei Cse pe helységbeli ref. egyházé volt. Es e' család r. cath. létére, e' kincset, fent tisztelt egyik tagja által, a' gyűlés'színe előtt, a'csepei egyháznak ünnepélyesen visszaajándékozá. — Ellágyulva 's a' nemes telt feletti örömkönyeit hullatva hallgattuk végig mind az átadó, mind az átvevő urak' valóban szivsugalta gyönyörű ömlengéseit's midőn