Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-05-05 / 5. szám

- 57 -menyét szülte, Krisztus' nem sokára történendő visszajövetelének várása , és az ezt megelőző vészteljes kor' közellétének hivése. n. A' polgári törvényhatóság' há­zassági szövetség' kötésmódjára gyakorlott befolyása. Házassági szövetség' kötésmódját illetőleg , az egész szentírásban egy betű sincs 's leg­először Ignatius Páter említi Polycarphoz irott levelében, hogy „az ifjú párok a'püspökök'jóvá­hagyása mellett keljenek együvé , 's ez alkalom­mal tanulják meg , házassági szövetségüknek , testi gerjelcm' kielégítésénél magasb czélját. Az­után időről időre erősödött, 's mélyebb gyökeret vett, ez a1 papok által behozott, kü­lönben is igen bölcs és czélirányos szent szokás. Miglen végre N. Károly tör­vénynyé tette, hogy „érvényes házasságnak csak az tekintethetik, melly a' papok előtt köttetett, 's ezek által helybehagyatva megáldatott. Világi fejdelem szabta tehát legelőször tar­tozó kötelességévé a' papoknak, hogy a' házasságot az áldással, mint szent és tiszteletre méltó szertartással koronázzák meg **) És az egyháziak engedtek. Honunkban is fejdelem és országgyűlés tette kötelességökké ugyan ezt a' vegyes házasságra nézve is. Ugyan ezt, mert mihelyest az áldásadás' gyakorlatától eltávoztak: tüsténti felszólalás emelkedett ellenök. És az egy­háziak 50 évig engedtek is; és engedni tartoznak továbbra is mindaddig, mig a' törvényhozási ha­talom őket e' kötelesség alól fel nem szabadítandja. Követ kezmén y Minthogy Krisztus maga. vagy apostolai a' házassági szövetség' kötésmód­*) F. Gy. és Kastner értelmök szerént ugyan , már Ádám 's Éva is, papi áldással köttetlek össze. Pap' személyét maga a' nagy Isten viselte. (Gott war der erste und eigentliche Itohepriester, der segnete Sie und und sprach 'stb 1. 8.) •*) Spater, mnszte die Aufrechthaltung, die náhere Bestimmung und Anwendung der Eh e g e s e I z e den Kechtstitel hergeben, unter welchem die Bischöfe überhaupt, die Rümischen aber insbesondere, in die Fiirstenhandel eingrilTen. Denn die Erschwerungen des Heira­thens , wurden in der laleinischen Kirche , durch erzwungene Ausrechnungen und neue Bestim­mungen , gehauft. (Henke, Kirchengeschichle, II. t. 1. 48. Zu einem der starksten Hebel ihrer Macht, bildeten die Piipste ihre Bestimmungen im Be­treíT der Ehe. (Wessenberg, I. t. 1. 285.) járói egy betűvel sem rendelkeztek; 's időjártával is világi fejdelem N. Károly hozott e' tekintetben törvényt; természetes, hogy a' házassági szövet­ség' kötésmódjának, kor' és miveltség' szellemé­hez képesti módosítása — bár mit beszéljen is a' trienti zsinat' határozata — fejdelem és or­szággyűlés' közös határozatától függ. És hogyha a' r. kath. clerus' lelkismeretét sértené a' vegyes házasságra adandó áldás : eskesse a'vegyes házas­ságot mindig a' férj' papja; a' gyermekek pedig kövessék mind atyjok' vallását. Csak igy fogja a' polgári törvényhatóság, a' status' jóllétére nagy érdekű házassági szövetség' erkölcsi és vallásos szentségét megőrizni. Igy reményiheti, hogy a' vegyes házasságból született gyermekek is , távol minden közönyösségtől jó és igaz keresztyének; következésképen jó és igaz polgárok is leendenek. Könyves Tóth Mihály. Akadémiai stipendiumok. Az akadémiai stipendiumok alatt azon ala­pítványokat értjük , mellyek a' végre tétettek, hogy kamataik a' külföldi egyetemeken tanuló magyar- és erdélyországi protestáns ifjak' gyá­molításáia fordítassanak. A'protestánsoknak, mi­után a' római egyháztól függetlenekké tették magokat, gondoskodniok kellett, hogy azon ifjak, kik hazánkban az egyes egyházakat és kivált fensőbb iskolákat fognák kormányozni, a' ke­resztyén vallás' elveiben alapos oktatást nyerjenek 's alapos tudományosságra tehessenek szert. Ezen czélokat itthon nem egészen érhetek el jó iskolák' de kivált fensőbb tudományos intézetek' hiánya miatt. Kénytelenek valának tehát kivándorolni a' tudományok' távol lakhelyeire a' külföldi egyete­mekre, különösen pedig a' reformalio' szülőföl­dére. Azon eszközök között, mellyek a'tudomá­nyokat szomjúhozó ifjainknak ez uton létesítendő művelődését könnyítenék — nem említvén az egykor annyira divatos, most már gyérebb albisatiót — legczélirányosabbak voltak az akadémiai sti­pendiumok, mellyekről ezennel röviden értekezni kívánok. Ezek három osztályba sorozhatok : 1) Oly-Ivánok, mellyeket az akadémikusok a' belföldtől húznak. 2) Ollyanok , mellyek' tökéi a' külföldi egyetemek' curatorságai által kezeltetnek 's ka­matjaik az illető ephoratusok által fizettetnek ki. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom