Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-05-05 / 5. szám

54 -Nem ok nélkül készült az illető században ez imádság: „Libera nos ab odio theologo rn m" A' 2. szám alatti állítás köszörült éles fegyver a' rom. katholikusok ellen. Mert Következmény Vagy dogma a'házasságot tárgyazó vélemény , vagy csak puszta állítás. — Ha dogma: illy dogma' szabad gyakorlatát nem engedhetik meg F. Gy szavai szerint a' polgárzati főnökök, mert világot behirdető hang kiáltozza , hogy a' vegyes házasságot tiltó dogma finiacsecuritati ci vitat is adversatur, 's épen Magyarországon is paci intern ae insidiatur. — Ha pedig nem dogma, de módosítható vélemény vagy állítás : akkor követelheti a' polgárzat, hogy e' vélemény akkép' módosítassék, miszerint, a' polgárzat' czéljának, bátorságának, benső békességének , ne fordulására, de előmozdítására szolgáljon. V. Elv. 5. §. Az ötödik elv'állítása: 1) hogy a'felső hatalmasságnak engedelmeskedni kell; Istennek azonban inkább , mint annak; 2) az üldöztetésekben inkább az életet kell feláldozni, hogy sem mint az idvezítő hitet megtagadni. Így F. Gy. Volt-e valaha józan eszű ember, ki ez elv' állításait igazaknak nem ismeré ? Az ev. reformátusok közül ugyan, egynek sem jő még gondolatába is, ellenkező véleményt gerjeszteni vagy táplálni Némelly rom. kaíh papokról említ illyesmit W essen berg IV tom. 437,1. ,,Mai időben — úgymond — ismét hatalmasan feléledt, a' különféle fokozatú clerus némelly tagjai közt, a' polgárzattóli függetlenségnek — még pedig teljes függetlenségnek eszméje ; 's alig volt e' függetlenségi vágy a' közép századokban olly feltétlen, mint most számos egyénekből álló párt által követeltetik Némellyek annyira mennek , hogy a' status' egyházi ügyekbe akárminemű beavatkozását, el akarják utasítani. Meg kell keresni a' forrást, mellyből a' status' egyházi dolgokba avatkozása eredt! -— Bizony, ha az egyház, minden népek' hangos kivánata szerint reformálá magát, nem lehetett volna ok, 's alkalom , a' status' beavatkozására" *) Übrigens beabsichtigt wohl heute kein Staat, dureh die, — wenri auch strenge — Übung des Plaeets, die Freyheit, dieEinheit, und das Wesen Az üldöztetésről ne szóljunk. A' XIX. század, hála istennek! nem üldöztetés' százada. VI. KIv. Ez elv a' lelkisméret'szabályáról szól, 's ezt abban helyzi, hogy az ember isteni törvényekkel megegyezőleg érezzen 's cselekedjék; 's hogy a' lelkisméret" illy szabadságán polgári törvényhatóság erőszakot nem tehet. Józan eszét, vallását, 's századon keresztül folytonosan ismételt kérelmét, esedezését tagadná meg az evang. református; ha ez elvet teljes erejéből nem pártolná. Következmény. Minthogy az V. és VI. elvre vonatkozólag nemcsak nem különböznek , sőt egyetértenek a' rom. katholikusok , és evang. reformátusok; ez említett két elv szerint nemcsak szabad, de meg is kell engedni, a' közöttük történhető vegyes házasságot. VII. Elv. 6. § Ez elv' állításai, hogy a' katholika ekklézsia 1) őskori hite' 's átalános rendszabálya szerént katholikusoknak , 2) hitetlenekkel, 3) akatholikusokkal nem szabad volt házasságra lép— niök; 's az illy házasságnak 4) kivált ha a' pápa fontos okoknál fogva megtiltá, megáldására nem kényszerítheti a' papokat polgári hatalom 1) A' katholika ekklézsia őskori hitének 's átalános rendszabályának ellenünk ev. református keresztyének ellen, bizonyító ereje nincs. Mert az őskori hit 's átalános rendszabály csak a' pogányokkal kötendő házasságot ellenzette A' pogányok voltak a' hitetlenek. A' honnan 2) a' hitetlenekkeli házasságot mi sem hagyjuk jóvá, pogányt keresztyénnel mi sem eskettetünk össze. 3) Az akatholikusokkal kötendő házasság elleni tilalomra ez a'válaszom: Mi, akatholikusok nem vagyunk, azért, hogy római katholikusok lenni nem akarunk. Egyébiránt, az akatholi-der kath. Kirche zu untergraben ; und die Katholiken in ihrer dogmatischen Lehre, in ihrem Gewissen , und in der Ausiibung des Glaubens zu hindern. Die Absicht geht einzig dahin, dass nicht unter dem Vorwande geistlicher Angelegenheiten Eingriffe ins weltliche Platz greiferi mögen, wo dureh die gesetzliche Ordnung im Staate gestürt würde. Ruft mari mir entgegen „So eine Störung seygar nicht denkbar!" so verweise ich statt aller Antwort aut die Geschichte. Wessenberg IV. t. 1. 388.