Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-12-29 / 39. szám
- 39 i -jegyzökönyvet egyedül magyar és igy sokaknak meg nem érthető nyelven szerkesztetni rendelé; — olly parancsnokságot gyakorol hitfelein, minőt az cvangelika egyházban engedni nem lehet. 2.) A' kerületi convcntek jelenleg eltértek eredeti alakjoktól , 's olly alakot öltének, miszerint inkább polgári gyűléseket és büntető törvényszékeket , mint egyházi tanácsot látunk bennök. Ügyvédek és magyar ujság-irók nagy többséggel és magyar ékesszólással uralkodói és parancsnoki szerepet játszának bennök, kik a1 mélt. cs főtiszt, elnökség iránt minden tiszteletet félretéve, és kivetkőzve minden szeretet- és igazság-érzelemből a' nem magyar, kivált tótajku hitsorsosaik' ellenében, kiket nyilvános hírlapjaikban isa'legméltatlanabból üldözni meg nem szűnnek, más semmivel sem gondolnak, egyedül az egyház' magyarításával, mellynek mint egyetlen üdvezítő czélnak minden egyebet alárendelni, és utáiihelyezni nem átallanak. Igy lön a' mult évi ker. gyűlésen , hogy a' latin szerkezetű jegyzőkönyv, a' mélt. és főtisztelendő elnökség' "s más számos mindkét rendbeli férfiak', kik az egyház' ügyéről őszintén gondoskodnak , ellenmondásának daczára is, végképen eltöröltetett 's egyedül a' magyar hozatott be; kik magokat illy lelkesedésük által bizonyára nem mint testvérek, hanem mint a' nemniagyar testvéreiknek ellenesei viselek 's tanüsíták. Ennélfogva ne csudálkozzanak , ha az általok tervezett magyarosítás a' nem-magyarok előtt olly gyűlöletessé lelt; ne csudálkozzanak, hogy az elnyomott rész az óhajtott orvoslást többé nem n' conventcknél, mikép eddig három évig sikeiellenül tevé, hanem ott keresi, hol azt remélheti. Egészen elfelejti a' ker. gyűlés, 's nem ismeri hatóságanak körét, midőn büntető nyomozásokat rendel és határoz azon hittársai ellen, kik ő felségéhez folyamodást intéztek , és büntetéssel fenyegeti nzokat, kik az egyházban velők ugyan azon jogokkal bimak. 0 felsége' trónjához ugyanis minden alattvalónak szabad folyamodni, és a' legfőbb bíró' elébe vitt ügy mások által el nem ítéltethetik. Azon ürügy alatt zárta ki a' kerül, gyűlés jegyzőkönyvéből a' latin szöveget, mivel illy hatósághoz méltatlan dolognak tartá, nem diplomatikai nyelven irni. Az egyház nem ismeri valamelly nyelvnek diplom. érdemét, mert nem polgári diplom intézet, hanem csak azt rendeli, mi jó, szép és hasznos, mi kölcsönös épülésre szolgál, mi lelkesít és vigasztal; maga idvezítőnk is őrizkedni parancsolván mindentől, mi a'legkisebbeket is köztünk megbotránkoztathatná. Lám magok a' honatyák sem tárták méltatlannak, két nyelven szerkeszteni az országgyűlési törvényezikkeket. De az egyházat magyarítani szándékló erre túlfeszített buzgalom, jelenkorban csak az evangélikusoknál mutatkozik ; mig a* római, a' görög, és más egyházak zavartalan békét élveznek hazánkban.' A' legújabb törvények mellett is mindnyája megtartja és követi saját beligazgatásában előbbi rendelményeit és nyelvét; egyedül az evangeiika egyház sínli ezen vészes erőszakoskodást és uralkodást saját hitfeleitöl, a' tulajdon kebleiben dúlongóktól. 3.) A' mi végre a' gyűlés' jegyzőkönyvében ellenem felhozott ellenvetéseket illeti, először is azt, hogy a' felsőbbségnek tartozó hódolat ellen vétkeztem; erre már az előadottakban kielégitöleg feleltem. A' másik ellenvetésre pedig azt kell felelnem , hogy a' pesti Hírlap' t. szerkesztője viszszaélt azon privát levelezési joggal, mellyel én hozzá írtam vala, elémutatván a' közönségnek a' csak magányszemélynek irt levelemet. Egyébiránt világosan megirám azon levelemben, hagyna fel az egyház' magyarosításával, melly előttünk gyűlöletes , mivel sem szükségét, sem hasznát itten nem látjuk. Mit én koránsem a' magyar nyelvről, hanem csak azon sérelmes magyarításról irtani volt, miszerint ezen nyelv rátolva hozatik be az egyházba. Ezen és illy eljárás valóban nem lehet nem gyűlöletes, de nem maga a' nyelv, mellynek becséi magam is tudom méltányolni, a' minthogy eléggé jártas vagyok benne. Petrovácz, nov. 14. 1842. Sztehlo János, bács-szeremi ev. esperes* Vegyes közlemények. Felvilágosítás. T. ifjabb Vári- Szutó ur, a' dunántúli egyházkerületi gyűlés' határozatai közül, e' Protest. Egyh. és Isk. Lap' 29-dik számában némellyeket említvén, a' belső somogyi egyházmegyét illető következőt közli: „A b. somogyi egyházmegye, miután a' tavali jegyzőkönyv' 7-dik száma az egyházmegyei ülnökök' szavazat általi választását újra emlékezetbe hozta , a' nálok eddig divatban volt kinevezésseli választást tovább is fentartatni kéri, mivel — úgymond — az egyházkerületi ülnökök is kinevezéssel lesznek kijelentetett (az egyházkerületi gyűlés állal) hogy valamint Somogy megyében, ugy mindenütt, a' szavazat általi választás megtartassák íC Ez a' közlemény, mivel átalában szól az ülnökökriil, azt mutatja : hogy a' somogyi egyházmegyében minden ülnökök szavazat nélkül, az egyházi tanács' kinevezése által lesznek. Mi azonban nem igy van! Mert a' tiszteli egyházmegyében az ülnökök a' világi rendből ugyan — eddig kinevezés által leltek: de az egyházi rendből több évek óla szavazattal választatnak. Álljanak itt állitásom' erösítéscül, 's vessenek a' mondottakra világosságot egyházmegyénk" 1842-dik évi jegyzőkönyve'ezen sorai: ,,A'protestantismus' lelkéből és presbyteri igazgatásunk' természetéből folyván az, hogy az egyházi 's világi tanácsbirák egyenlő számmal legyenek választva : azt ezen egyházmegyei tanács is valamint eddig szemei előtt tartolta, ugy ezután is szem