Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-12-22 / 38. szám

- 39 i -legközelebb a' Pesten felállítandó főiskolára nézve a' legjobb tanítási módszer' kidolgozása őt 100 aranyra érdemesíté. — Vele, ugy hiszem, a' f. t. egyházkerület csak sokat nyerne, a'tanári kar csak diszesülne , 's a' növendékek — a' többi mostani igen jeles tanár urakat is vele kapcsolatba értve — csak ügyes, csak a'dologhoz értő kezek' felügvelése mellett nőnének egyenesen a' hon 's emberiség' javára. Nem de?" Gsalóközi. Őszinte szózat a' Bécsben járt tót fuem sztár) követség1

tárgyában. Hogy most, midőn az indulatok kissé immár ismét csillapulni kezdnek, újra egy igénytelen hang azokat mintegy felzavarja: épen onnan jön, hogy hidegebb vér hidegebb fontolgatást enged. A' világ mindent feledni szokott; feledékenység' árja sepri el lassan lassan a' bécsi utat is: és az ez ellen intézett pesti egyetemi gyűlési, 's többi vármegyei rendelkezéseknek aligha lesz valami sikere. De nekünk, evang. ág. hitv. tót papoknak, érdekünkben fekszik , e' tárgynak addig nem fordítni hátat, míglen róla a' nagy közönségnek nyilatkozást tennénk, és ha gyanú ére bennünket, mi máskép nincsen is, azt jellemünktől elhárítani igyekeznők. Álljanak tehát e' lapok'hasábjain adatképen e' közetkezők is: Bécsbe menni, oda folyamodásokatvinni fel, teljes joga mindenkinek... De itt a' dolognak egy más bibéje van, melly különösen nekünk papoknak fáj, ügy is mint evangélikusoknak, ügy is mint az egy házi rend' tagjainak. Ugy vagy unk l. i. értesítve, hogy a' folyamodás az egyetemes magyarhoni evang. tótság' nevében történt; az aláirottak' lajstroma pedig csak — vagy 150 evang. tót lelkész' neveit foglaló magában. Tehát az egész világi tót testület, tehát még számos tót pap is hibázék az aláirottak' névjegyzékében. Ha ez igy van: ugy mi illy jogbitorlás ellen ezennel ünnepélyes óvást leszünk; mi, kik még csak azt sem tudók, mikor születék a'gyermek, mellynek keresztszülőinek bélyegeztcténk ; mi. kiknek felső és alsó papi szomszédjaink talán büszkélkedve irák alá a' csak inter fidelcs keringő folyamodási ívet: mig nekünk a' vállalat álmunkban sem jelentkezék.. 'S aztán jó urak! higyje cl valaki, hogy lépésiek 's vállalkozástok nyilvános és nem alattomos vala. Egyébiránt azon titokban maradt folyamodás' tartalmának nem tudása miatt, olly vádak keletkeznek mindenfelől ellenünk, mellyeket semmi jobban meg nem szüntethetne, mint ama' folyamodás' közlése. Mig ez nem történik: a' sokféle súlyos vád meg nem szűnik ellenünk; pedig bizony illy nehéz gyanú alatt élni, becsületes embernek igen fáj; a' folyamodók pedig titkolódzásuk állal csak azt árulják cl, hogy nem mernek napfényre kilépni. Illy vádak' és gyanúk' elhárítására czélszcrübb eszközt nem tudok, az egész folyamodásnak közhírré tételénél. Legyenek tehát eziránt felszólítva az illetők ; ha ügyök' igazságos voltában bíznak, közöljék az egész folyamodást, ponton^ ként, e' lapok' hasábjain, és szóljanak az idvezítővel, János evang 18:23. „Ha gonoszúl szóltam, tégy tudományt a'gonoszról; hajói, miért versz engemet?!" Dixi et salvavi aniinam meam! Bartholomaeidesz János, csetneki ev. lelkész. Németalföldön a' büntetőtörvénykönyv' 4-ik czikkef

melly a' papoknak hiva* talos kötelességök' gyakorlatában elkövetett vétek miatti büntetéséről szól, igy módosítatott: ,,a' papok, kik a'kormány' engedelme nélkül külföldi papi felsőbbség' leveleit vagy határozatait mellyekben nem csupán papi tárgyak foglaltatnak, vagy olly tanok állítatnak fel, mellyek az alap-^ és egyéb törvényekkel ellenkeznek, terjesztik vagy kihirdetik, 1-től 5 évi fogsággal és 100-tól 1000 forintigi birsággal bűnhődjenek." (P- H.) Csetneki ev. egy h a zb a n m agyar istentisztelet. Az „Ungarische Wirren und Zenvürfnisse" czímü röpiratban, mellyben egyébiránt sok igaz és nem igaz van, Cselnek is azon egyházak közé soroltatik, mellyekbe a'magyar istentisztelet jogellenesen és szükségtelenül hozatott be. — Erre csak néhány szót figyelmeztetésül, nehogy azt mondja rólunk valaki: „qui tacet, consentit." Csetnek körülbelül 1100 lélekből álló ev. ág. hitv. egyház. Számos uri ház levén helyben, melly a' kor' kivánatait már megismeré, de polgárságának nagyobb része is magyarűl tudván : már ezelőtt 16 évvel közakarat lön, magyar istentiszteletet is hozni be , melly az űjabb időkben 5 vasárnappal szaporítaték, miszerint jelenleg csaknem minden 5 dik vasárnap magyar. Azonban illyenkor nemcsak délután tót könyörgés, hanem a" leányegyházban tót szonoklatis tartatik, mellyben a' magyarul nem tudók, ha tetszik, részt vehetnek. Ez úgy vélem egészen rendén van, 's igen természetesnek találnám , ha időhaladtával egész Csetnek megmagyarosodnék: kizárólag magyar cultust hozni be. Bizony, bizony mondom nektek: ki gyanúsítgatni kezd, az már végső védszeréhez nyul, mellyen túl többé semmi kilátás nincson. Bartholomaeidesz János. iV ay y - kór ö s i segédlelkésznek jutott véghagyomány. Ez egyh. 's iskolailap' 3 f-ik számában egyik lelkészünk' tiszt. Csapni Péter ur' kora kimultát hirdető közlés, miután a' megboldogultnak nagyobb hagyományait elsorolja: csak határozatlanul ulána veti c' szavakat, „a' többi javait a'mellette fáradozó segédlelkésznek "s egyebeknek hagyta." Az a' közvélemény,melly nagy kiterjedésű 's nem épen hir nélküli városunkban a' papi, bár félrészben, 15 évig gyíill hasznot nagynak hiszi: bizonyosan a'segédlelkészt illető többi hagyományt sem csekélységnek gondolja. De, a' meg boldogult' szent árnyéka' sérelme nélkül legyen mondva: az, ki betegsége alatt tisztjét híven teljesítette, ágya kö-76