Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-12-15 / 37. szám

- 39 i -va divatban volt , olly lényeges, olly szükséges dolog, mi nélkül igazi idves eredményt 's állandó­ságot nem várhatunk; úgy annyira, hogy itt va­lóbankérdésbe tehetjük: mi az, mi Baksay urat véleményében annyira megkötötte í Itt egyebet gondülni nem lehet, mint azt, hogy a'Baksay ur' kö'tői tüzes képzereje (phantasia , vis imaginandi) olly elevenen függesztve van egy czélszerü egy­házi tervényrendszer' nékünk még meglehetős tá­volban tündöklő pharusára, hogy e' miatt a' köz­ben levő göröncsös útat, kőszirteket, pocsolyá­kat és seppedékes posványokat nem is látja, 's egyszerre szárnyakon szeretne oda repülni. A' gondolat jó, az akarat szent, a' kívánság kedves; de ha a' kivitel' módjára 's szükséges előzményeire (utcsinálás , takarítás, árkolás, pocsolyaszáraz­tás — tudom Baksay ur jól ért engemet) illő­leg nem figyelmezünk: úgy bizonyosan egyebet nem várhatunk, mint azt, mit az Óramutató e tárgyban jövendöl, t. i. hogy mielőtt egyházi tör­vénykönyvünk elkészülne , már azelőtt sok rész­ben megavul. Lássuk a' dolog' okát lehető legrö­videbben. Még azon esetben is, ha a' dolog nem úgy volna, mint — fájdalom! nagy igazán — Tö­rök ur mondja, hogy t. i. theologiai pályánkat minden egyházi jogtani ismeret nélkül végeztük — kivéve azt az igen keveset, mit itt ott, ki­vált a' házasságról, a' rendes jogtani pályában hallottunk — még azon kedvező esetben is te­hát, ha az egyházi jogtan'eddigi 's mostani rend szere ismeretes volna előttünk, kivált most a'mi­dőn jelenkorunk' szükségei e' részben egy merő­ben's lényegesen új épületet kívánnak, — bizony lenne ám elég tennivaló az építés' közös erővel 's összevetett vállakkal leendő elkezdéseig, egy szóval a' rendes zsinat' kinyitásáig De, hogy a tennivalók' előadásában szószaporító ismétlésre ne szoruljunk: kezdjük a'dolgot azon eseten, melly­ben most vagyunk, miszerint az eddigi 's ma fen­álló egyházi jogtanban is — szégyen, nem szé­gyen , ezt nem tagadhatjuk — igen keveseket kivéve, kik a' dolog' sürgető szükségét érezve mostanában olvasgatni kezdettek, merőben járat­lanok vagyunk, 's azt se tudnók igazán miről kell tanácskoznunk -. mert egy czélszerü egyházi tör­vényrendszernek okvetetlen a' históriai alapból kell kiindulni, ha levegői kastélyt építni nem akarunk; mi magában is önként értetik. E'szerint tehát leg­első teendőnk az, hogy az egyházi joglant, a' mint az ma áll, olvassuk, tanuljuk, 's az isko­lákba is, mint rendes tanulmányt, minden hala­dék nélkül bevigyük és minélelőbb tegyünk fel egy pályakérdést — melly végre a' 8 egyházke­rület 200 aranyat is könnyen fordíthat — az e­zen tudományban készítendő legjobb kézikönyvre, melly, mindenre illő mértékszeres teljességben kiereszkedve , a' magyarhoni protestáns egyház" cán ónjaira különös figyelmét fordítja. E' miutegy két év alatt megesvén, 's az egyházi jogtani is­meretek ez idő alatt közönségesen szőnyegre ke­rülvén: tétessék fel egy más pályakérdés, egy jelenkorunk' szükségeinek legjobban megfelelő, 's az egyházi élet' jövendő és magosabb kifejlődé­sének szabad mezőt nyitó egyházi törvényrendszer' készítésére, vagyis az egyházi jogtan időnk' mi­veltségétöl kitelhető mentül tökélyesebb eszményi képének felállítására. A' pályamunkák arra fognak szolgálni — mire múlhatatlan szükség van, ha igazi müvet akarunk elöállítni, — hogy az egy­házi jogtant illető legjobb, legtökélyesebb eszmé­ket egyházunk'nagy testében felébresszék; mikor aztán ezeknek nyomán elébb az egyházvidéki, az­után az egyházkerületi gyűlések jegyzéseket, ész­revételeket tehetnek, sőt előleges terveket is ké­szíthetnek. És imé ez az időpont az, melly után bátran 's czélszerüleg lehet zsinatot gyüjlcni, és bizonyosan a' Török ur által felszámlált jövésme­nésnek harmadrészére sem leszen szükség. Ekkor a' harcz, melly illy nagy dologból aligha kima­radhat, a' zsinat' teremén kivül alkalmasint véget ér, és — mint az Óramutatóra felszólítatásom' következésében tett feleletemben mondám, melly feleletet még a' mult aug. hónap' elején Török Pál ur'kezébe küldöttem *) minden zsinati heves vi­tatások, ingerültség's feszültség nélkül, egyhá­zunkban uj eg és új föld leszen. Látni való in­nen tehát, hogy még az utolsó esetben is, ha t. i. az egyházi jogtan' ismeretében úgy állanánk, a' mint fájdalom! nem állunk, 'saz előzményeknél fogva nem is állhatunk, még most mindjárt és rögtön észszerüleg zsinathoz nem foghatnánk ; de elébb az új épületnek a' legjelesb mesterek ál­tal adandó tervéről a' régi épület' használható anyagjai' kiválasztásáról, és átalában a' dolognak egyházvidéki 's egyházkerületi gyűléseken leen­dő előleges megvitatásáról kellene gondolkodnunk. Imé kedves Baksay ur! igy áll a' dolog jelenleg, 's higyje el, nem csak ön' óhajtja — melly o­hajtás minden esetre a' jobbra és tökéletesebbre irányzott méltánylandó nemes törekedés' bizonyos jele — de mások is bizony sokan kívánják, hogy egyházunk , egy az idő' igazságos és józan kivá­natai szerint megújított törvénykönyv által, men­től hamarább boldogítassék. De hiába! a' folyto­nosság* törvénye ellen tenni, annyi lenne, mint a' betegnek, a' szükséges béketűrés, várakozás, és a' gyógyszerek' pontos használata helyett, szün­telen az egészség' kellemes képeivel érzelegve áb­rándozni, 's veszedelmes ugrásaival magát a'gyó­gyulás' múlhatatlan feltétéin túltéve, az ohajtott kedves czéltól még messzebb esni. Még az egyes embernek is, p. o. egy jó házi gazdának, ha iga­zán boldogulni akar, rendet kell követni dolgai­ban, és a'szükséges előzményeket előre bocsátni; *) Sajtó alatt van, f. év' végéig, mint röpirat, kijö­vendő. Török.

Next

/
Oldalképek
Tartalom