Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-12-15 / 37. szám
- 39 i -va divatban volt , olly lényeges, olly szükséges dolog, mi nélkül igazi idves eredményt 's állandóságot nem várhatunk; úgy annyira, hogy itt valóbankérdésbe tehetjük: mi az, mi Baksay urat véleményében annyira megkötötte í Itt egyebet gondülni nem lehet, mint azt, hogy a'Baksay ur' kö'tői tüzes képzereje (phantasia , vis imaginandi) olly elevenen függesztve van egy czélszerü egyházi tervényrendszer' nékünk még meglehetős távolban tündöklő pharusára, hogy e' miatt a' közben levő göröncsös útat, kőszirteket, pocsolyákat és seppedékes posványokat nem is látja, 's egyszerre szárnyakon szeretne oda repülni. A' gondolat jó, az akarat szent, a' kívánság kedves; de ha a' kivitel' módjára 's szükséges előzményeire (utcsinálás , takarítás, árkolás, pocsolyaszáraztás — tudom Baksay ur jól ért engemet) illőleg nem figyelmezünk: úgy bizonyosan egyebet nem várhatunk, mint azt, mit az Óramutató e tárgyban jövendöl, t. i. hogy mielőtt egyházi törvénykönyvünk elkészülne , már azelőtt sok részben megavul. Lássuk a' dolog' okát lehető legrövidebben. Még azon esetben is, ha a' dolog nem úgy volna, mint — fájdalom! nagy igazán — Török ur mondja, hogy t. i. theologiai pályánkat minden egyházi jogtani ismeret nélkül végeztük — kivéve azt az igen keveset, mit itt ott, kivált a' házasságról, a' rendes jogtani pályában hallottunk — még azon kedvező esetben is tehát, ha az egyházi jogtan'eddigi 's mostani rend szere ismeretes volna előttünk, kivált most a'midőn jelenkorunk' szükségei e' részben egy merőben's lényegesen új épületet kívánnak, — bizony lenne ám elég tennivaló az építés' közös erővel 's összevetett vállakkal leendő elkezdéseig, egy szóval a' rendes zsinat' kinyitásáig De, hogy a tennivalók' előadásában szószaporító ismétlésre ne szoruljunk: kezdjük a'dolgot azon eseten, mellyben most vagyunk, miszerint az eddigi 's ma fenálló egyházi jogtanban is — szégyen, nem szégyen , ezt nem tagadhatjuk — igen keveseket kivéve, kik a' dolog' sürgető szükségét érezve mostanában olvasgatni kezdettek, merőben járatlanok vagyunk, 's azt se tudnók igazán miről kell tanácskoznunk -. mert egy czélszerü egyházi törvényrendszernek okvetetlen a' históriai alapból kell kiindulni, ha levegői kastélyt építni nem akarunk; mi magában is önként értetik. E'szerint tehát legelső teendőnk az, hogy az egyházi joglant, a' mint az ma áll, olvassuk, tanuljuk, 's az iskolákba is, mint rendes tanulmányt, minden haladék nélkül bevigyük és minélelőbb tegyünk fel egy pályakérdést — melly végre a' 8 egyházkerület 200 aranyat is könnyen fordíthat — az ezen tudományban készítendő legjobb kézikönyvre, melly, mindenre illő mértékszeres teljességben kiereszkedve , a' magyarhoni protestáns egyház" cán ónjaira különös figyelmét fordítja. E' miutegy két év alatt megesvén, 's az egyházi jogtani ismeretek ez idő alatt közönségesen szőnyegre kerülvén: tétessék fel egy más pályakérdés, egy jelenkorunk' szükségeinek legjobban megfelelő, 's az egyházi élet' jövendő és magosabb kifejlődésének szabad mezőt nyitó egyházi törvényrendszer' készítésére, vagyis az egyházi jogtan időnk' miveltségétöl kitelhető mentül tökélyesebb eszményi képének felállítására. A' pályamunkák arra fognak szolgálni — mire múlhatatlan szükség van, ha igazi müvet akarunk elöállítni, — hogy az egyházi jogtant illető legjobb, legtökélyesebb eszméket egyházunk'nagy testében felébresszék; mikor aztán ezeknek nyomán elébb az egyházvidéki, azután az egyházkerületi gyűlések jegyzéseket, észrevételeket tehetnek, sőt előleges terveket is készíthetnek. És imé ez az időpont az, melly után bátran 's czélszerüleg lehet zsinatot gyüjlcni, és bizonyosan a' Török ur által felszámlált jövésmenésnek harmadrészére sem leszen szükség. Ekkor a' harcz, melly illy nagy dologból aligha kimaradhat, a' zsinat' teremén kivül alkalmasint véget ér, és — mint az Óramutatóra felszólítatásom' következésében tett feleletemben mondám, melly feleletet még a' mult aug. hónap' elején Török Pál ur'kezébe küldöttem *) minden zsinati heves vitatások, ingerültség's feszültség nélkül, egyházunkban uj eg és új föld leszen. Látni való innen tehát, hogy még az utolsó esetben is, ha t. i. az egyházi jogtan' ismeretében úgy állanánk, a' mint fájdalom! nem állunk, 'saz előzményeknél fogva nem is állhatunk, még most mindjárt és rögtön észszerüleg zsinathoz nem foghatnánk ; de elébb az új épületnek a' legjelesb mesterek által adandó tervéről a' régi épület' használható anyagjai' kiválasztásáról, és átalában a' dolognak egyházvidéki 's egyházkerületi gyűléseken leendő előleges megvitatásáról kellene gondolkodnunk. Imé kedves Baksay ur! igy áll a' dolog jelenleg, 's higyje el, nem csak ön' óhajtja — melly ohajtás minden esetre a' jobbra és tökéletesebbre irányzott méltánylandó nemes törekedés' bizonyos jele — de mások is bizony sokan kívánják, hogy egyházunk , egy az idő' igazságos és józan kivánatai szerint megújított törvénykönyv által, mentől hamarább boldogítassék. De hiába! a' folytonosság* törvénye ellen tenni, annyi lenne, mint a' betegnek, a' szükséges béketűrés, várakozás, és a' gyógyszerek' pontos használata helyett, szüntelen az egészség' kellemes képeivel érzelegve ábrándozni, 's veszedelmes ugrásaival magát a'gyógyulás' múlhatatlan feltétéin túltéve, az ohajtott kedves czéltól még messzebb esni. Még az egyes embernek is, p. o. egy jó házi gazdának, ha igazán boldogulni akar, rendet kell követni dolgaiban, és a'szükséges előzményeket előre bocsátni; *) Sajtó alatt van, f. év' végéig, mint röpirat, kijövendő. Török.