Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-12-01 / 35. szám

- 39 i -a' 14 tallérláb szerint 72 forint ezüst pénzben. — iSomogy megyében, reform, jobbágyainak temp-V - ""111V1I O 1IIUIV/J41-VI1JUIIVI1 IWIU1, OJimiH/lll 1II1IIUVU endenek, melly alkalommal az alulirthoz intézett nemű épület-anyag, ő excellentiája'magas kegyé­lfívólnpilt po-v nnnliiíl a' Hus/fáv-Adolf-alanítvánv'ihAl miJniintAii levélnek egy pontját a' Gusztáv-Adolf-alapítvány rövid vázlatát, annak a' f. e. sept. 16-kán Lip­csében a' Dr. Zimmerrnann által tervezett tár­ból rendeltetett, muracserneci Murai/ József köztiszteletet és szeretetet kivívott, érdemdús, 's e' szerint a' n. m. grófi háznál különösen kedvelt sasággali egybeolvadását adandjuk elő 's ezeknek jelen főigazgatónak, akkor pedig felügyelőnek — nyomán, még egy valamit, a'mit hihetőleg min­den buzgó protestáns már előre is sejt. Székács. Tűzvész &' zuc s á n y b a n. Sándor Károly tbiró ur által csak a' napúkban értesiteténk, hogy még a' mult sept. 4-kén Szucsány mezővá­ros Turóczban, 20 házat kivéve, egészen lángok' martalékává lett, mi által 200 család maradt fö­dél nélkül, köztök a' helybeli ev. lelkész és ta­nító is. Turócz vgye szükségesnek vélte a'veszély' nagyságához mért czélszerü intézkedések' megtétele végett egy külön megyei választmányt nevezni ki. Tudósító urnák levele így végződik: „Mint ke­resztyén az emberiség' nevében arra kérem (az alulirtaQ, hogy ezen csapást hitfeleinkkel tu­datván, azokat főleg, kiknek módjuk, tehetsé gök és szivök van, segedelem nyújtásra lapjokban felszólítsa, biztossá tevén mindenkit, hogy bármi csekély ajándékot legnagyobb hálával fogadand a' Iegszorongatottabb állapotú egyház." Mi ezen fel­szólításnak úgy felelünk meg, hogy a' szerkesz­tőség' részéről 5 ezüst forinttal aláírást nyitunk, 's felkérjük Sándor tbiró ur' szavaival a' prot. közönséget, hogy ezen aláírást folytatni 's az alá­írandó segedelempénzt, ugy mint ez a' Lestiek­nél történt, alulirthoz utasítani szíveskedjék. Székács. Szav a kban árad «' p a na sz , t e 1t­b e szórnia s e q its éy. A' prot. egyházi és isk. lap'32-dik számában, a' vegyes közlemények alatt olvasám B. Sz. J. azon kedves tudósítását, mi szerint hálás örömmel telve említi, hogy nagy­mélt. gróf Széchenyi Lajos ur, Somogymegyé­ben, Kálmáncsehen és közelébb Rinyaújlakon re­form. Somogyváron pedig kathol. jobbágyai' számára templomot, pap- és mester-lakot 's is­kolákat épiletett. Talán a' közlő ur nem emlékezik, hogy a' tisztelt nagylelkű gróf ő excellentiája , ez előtt néhány évvel Kőröshegyen is, *) ugyan ki mindenütt, hol megjelenik, élénk érdeket ter­jeszt maga körül — hathatós közbenjárása által. — — Tapasztaltam, hol a'jobbágyok hívek; törvényszerintiadózásaikat kedvvel teszik; ha szük­ség kivánja, földes-uraságuk iránti szcretetöket önkényt nyilvánítják; szolgálatjok csalásnélküli készség'stb. a'lelkészek pedig szerények, tola­kodásnélküli tisztelkedők, magokat hízelgés nél­kül kedveltetők ; hátra rángató felekezetet nem ké­peznek; a' miveltségnek nem föltartóztatói; vala­mint hallgatóik , ugy magok is a' más felekezet' vallását, szertartásait tekintetben tartják, béke' szeretet' és jórend' eszközei: dicsekedve emleget­hetik a' földesuraságok' vallásos különbség nél­nül osztott jótényeit. A' nagyméltóságú gróf ma­gas erényei' koszorújában, ama dicső ék, a' ke­gyelem, tűnik föl. 0 excellentiája jótétekben fény­lik, mellyek mivel az emberiség' tiszta szeretetéből, az alacsony önzéstől távol, egyedül nemes szive' Egyházról levén szó, engedje meg az olvasó, hogy a' regényes tekintetű vidékkel, — hol a' díszes épület áll, — kissé ismertessem. A'pom­pás nagyszerű Halntou déli partjáról indulván ki, hát megett marad az ősz tó , ezüst habjai­val. Előre nézve teriil el szemben, tágas majd­nem fél-kört képező , szerfelett bájos völgy. Jobbra vonul el egy láncza azon halmoknak, mellyeken százados tölgyek képeznek átlátszó ko­ronát: a' balra fekvőket pedig rendben ültetel szőlők borítják el, mellyek alatt mintegy közép­tájon van az úgynevezett borkút — uraság' pin­czéje — egy dombba fúrva, öblei kövekkel bél­lettek; mellynek lángtartalmu szeszes nedvéből az egyháziak is részt vesznek. Itt, hol egyik tájból csöndes méltóság lehel, más bús komwly benyomást okoz, majd mosolyogva kényelmesjó­létre mulat, 's az embert önkénytelen fölvidítja, — itt ezen völgyben vonul el Kőröshegy egyszerű helység. Déli végén áll egy tökéletesen fentar­tott kastély, mellynek tágas ablakai mindannyi erkélyt képeznek, utat nyitva a' falu felelt, a' felkelő nap' bíborában ragyogó Balaton felé, legszebb kilátásra. Csaknem északi végén a' tá­gas tér' alacsonyabb házai közt áll ószerii mél­tóságában, a' mohos hajdannak regényes korá­ból, góth izlésii egyháza a' rom. katholikusoknak, csonka tornyával, az innepélyes ájtatosság' szel­lemétől elszigetelve 's tiszteletet előidézve. E' mezőségi falu' közepén , egy kissé emelkedett helyen tündöklik, csinosan hófehérre meszelt fa­laival 's tartósságra számított magas tornyával a' ref. imádhely, mellyben — kedves visszaemlé­kezés! — a' jámbor gyülekezetnek fohásza 's óhajtása emelkedik a' kőíveken keresztül a' ma­gosba; lélek, hit, szent szenvedély olvad ösz­sze ! Ez az ékes szent terem az egyik osz­lop, melly hirdeti a' n. m. gróf Széchenyi Lajos ur ő excellentiája' dicső lelteit. Közlő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom