Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-04-28 / 4. szám
FROTEÜTMI EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Pesten April 3§kán. Delicta niaiorum immeritus lues, — donec templa refeceris; — Di multa neglecti dederunt Hesperiae mala luetuosae. H o r. TARTALOM. Vasárnap. (J- y. — Felügyelői hivatal a" magyarhoni protestáns egyházban, ü—y. Marmaros-Ugocsa egyházmegyei gyűlés. Pap János prof, — Dunántúli ref. főiskola. Vessz ős és vári Szabó S. Párvonal a" pozsonyi és sopronyi ev. főiskolák, közt. Turcsányi. — Irodalom. Iskolai irodalom W a r g a Jin o s. — Péchy László' adakozusa. a s á r ii a p. E' szó honi nyelvünkön nem jól hangzik , mert arra mutat, hogy honunkban vasárnap vásárnapja volt. A' németeknél és rómaiaknál pogány vagy csillagászati eredetű. Csak a' tótoknál van keresztyén bélyege, mertnálokvasárnap dologtalan napot jelent. Akármint van, mégis, bár mennyiben hátrább vagyunk a' külföldnél, az istennap' megtartásában, általában's egészben véve, kiálljuk az egybehasonlítást vele. Parisban vasárnapon az épület' tetején dolgozik az ács és kőnn'ves. Némethonban sok helyütt vásárok tartatnak 's így a' „vásárnap" szó hozzájok illő. Nem rég, ugyancsak Némethonban, egy haszonbérlő gabonát vitetett be a* mezőről házához épen vasárnap délelőtti órákban, midőn Isten' házában valának a'jobb keicsztyének , 's mi a'legszebb , midőn e' miatt leiadatott a' lelkész által, emez nem csak ügyét nem nyeré meg, de perköltségekben is elmarasztaltatott. Angolhon ebben legszigorúabb, ott az istennap egész csendességgel tartatik: a' boltok 's mulatóhelyek zárvák; az utczák üresek, csak Istennek templomai telvék ; ha szombaton későbbre halad a' játékszíni mutatvány , éjféli tizenkét órát ütvén, lereppen a' kárpit 's a' közönség kitakarodik. 'S mind c' mellett emeltetnek ollykor a' parlamentben szózatok, a' szent napok' szorosb megünneplését kívánók. Bár honunk, mellyet olly rokonszenv vonz Angolhonhoz , némileg példáját követné! mert minálunk is történnek ollyanok , mellyek világi törvényes elintézésre várakoznak. A'sokból előhozok egyet kettőt, mit megtoldani minden papnak saját tapasztalati tárából könnyű. Még ifj usagom' idejében átmenvén vasárnap egy falun, az utcza' egy oldalán orgonahangot 's szent éneket, a' túlsó oldalon hegedű 's tánczrobajt hallottam. Saját lakhelyemen a' korcsmabérlő pünköst' első ünnepén saját keresztyén létére különös népes tánczmulatságot, vagy falusi bált tartott, 's általam bejelentetvén a' megyei tisztviselőnek, ezáltal szóval megdorgáltatott? miután többé sátoros ünnepen bál nem volt ugyan, de a' bérlő tovább sem tartá meg illően az istennap' szentségét. Ugyancsak sátoros ünnepen lóhere kaszáltatik 's szekéren behordatik az uraság' cseléde által. A' haszonbérlő , hogy hétfőn reggel jókor fogjanak a' szántáshoz jobbágyai, vasárnap este rendeli az ekéket a' mezőre ki, 's az ekék' hosszú sora falun keresztül a' templom mellett átsurran vasárnap este. Vasárnap reggelre parancsolja az uradalmi tiszt jobbágyit urbérrovására. A' városban hétfőn vásár lesz, 's a' nép gyalog és szekéren vasárnap az istentisztelet előtt 's alatta átzuhog a' falun keresztül, 's szerencsétlenségre a' templom épen a' falu' közepén áll, 's minden kerék' csikorgása hallatszik belé, annyival inkább, minthogy üres. Az uraság a' falumelletti liid mellett vasárnap délelőtt birkáit áztatja, 's utána a' jobbágyság, minthogy már kész a' gát; 's a' híd körűi több ember csoportozik, mint az Isten'igéje' hirdetője körűi. Virágvasárnapon én, de csak délután hu-