Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-11-24 / 34. szám

- 39 i -lyása nélkül rendelkezhetik — feláldozza; vagy' a' másik elfogadván az oktatási szabadság' elvét, protestáns szellemtűi átne ihlettessék: teljes lehe­tetlenség. Ezt fontolóra vévén, alig fog találtatni buzgó katholikus vagy protestáns, ki a' tanodák' érintett egyesítésére, még most segédkezet nyúj­tana , ha csak hitének legszentebb érdekeit nem akarja koczkáztatni. Itt fekszik a' dolognak bök­kenője : mert a' stabilismus'1 és perfectibilitás' elveit egybeforrasztani kivánni, contradictio inadjecto. E' két elv nemcsak az illető theologicus, hanem minden philosophicus, historicus sőt az ugy nevezett reáltudományokon is veres vezérfonal gyanánt huzó dik keresztül, 's igy minden kézikönyv, minden oktatási füzet 's szóbeli magyarázat magán hor­dozza eredetének bélyegét. Azonban dato non con­cesso, hogy a'lehetetlen lehetővé válandik, hogy iszonyú küzdelmek után a' pesti egyetemben meg­állapítatik az oktatási szabadság: vájjon fog-e a' magyarhoni értelmesség egy tollvonás által azon fokra emeltetni, mellyen százados törekvések után a'német áll? Minthogy ez lehetetlen, a' protes­tánsok , már csak az oktatási szabadság' elvénél fogva is, el nem záratják magukat a' német egye­temektől, 's minthogy a" kimenetel nekik meg nem tagadtathatik: épen olly gyéren látogatandnák meg a' pesti egyesült egyetemet, mint a' mostani nem­egyesültet; még pedig annál inkább, mivel az úgynevezett házi szükségnek a' honunkban fenn­álló protest. gymnasiumok, lyceumok és collegi­umok is kellőleg megfelelnek. Ennélfogva csekély véleményünk szerint, egy katholika-protestans egyetemnek Pesten felállítása, egy szerencsésebb kornak bekövetkezte előtt nem csak lehetetlen, hanem nem is kívánatos — Mig tehát ezen fon­tos kérdés1 eldöntő fejtegetésébe ereszkednénk: várjuk be a' tervezett pesti protest. főiskolának felállítását; várjuk be honunk' két nagy fractiójának, a' két protest. felekezetnek egyesülését, és hogy mindkettő mennél előbb történhessék, — az egye­sülési elvtől vezéreltetve — hárítsuk el az előgör­dülendő akadályokat, nyugtassuk meg loyalis tör­vények által a'protestánsokat, óhitűeket, izrae­litákat, és csillapítsuk le a' nemzetiségi forradal­makat. A' különböző hitfelekezeteket pedig csak úgy nyugtathatjuk meg, ha vallásbeli jogaikat az egyenlőség' elvére törvényesen alapítjuk, 's a' nem­zetiségi forradalmakat a' magyar elem' szilárdítása mellett, csakúgy csillapítjuk le, ha az ez iránt teendő intézkedéseinket csak arra szorítjuk: mi­szerint a' magyar nyelv kivétel nélkül diplomati­kaivá, és az egyházak'-nép-, és elemi iskolákban, hitbeli oktatásnak kivételével , didaclikaivá is emeltessék. Ha mind ez létesítetett, ha majd az egyesült evangélikusok, nem különben a' kathol. és óhitű testvéreinknek nevelési intézkedései korunk' nagy feladatának és az ország' kivánatinak megfe­lelendenek, 's ha majd ez által az értelmesség ho­nunk' polgárai'köztulajdonává válik 's általa a' ka­tholikusok és protestánsok a' felebaráti szeretet' örök parancsolatit követve egymáshoz közelítettek: csak akkor remélhető, hogy végre Isten'segedel­mével a' köztök fennálló sorompók összeomladand­nak, és hogy közelgetend azon idő, hol majd egy pásztor leend és egy nyáj. *) á. r Életrajz. HT agy István* rövid életrajza. Nagy István, atyja Saijy István alcsúthi, utóbb zámolyi lelkész, a' vértesaljai helv. hitv. egyházmegye' esperese, 's tek Fehérvármegye' tbirájától, anyja Kovács Erzsébet asszonytól 1770-ben született Alcsúthon. Tanult a' debreezeni anyaiskolában, hol tanulási pályáját végezvén, 2. *) A' szőnyegen forgó kérdés' érdemében, Lapunk' 18-ik számában, már közlök Bajkay Endre urnák igen helyes nézeteit, mellyekre visszatekinteni kérjük t. ez. olvasóinkat. Saját csekélységünk' igénytelen véleménye pedig e' tárgyat illetőleg, következő: Mi az egyetemmel 's álalában a' r. kath. iskolákkal tanodáink' egyesilését kívánatos­nak 's lehetségesnek hisszük, mihelyt az 1723 : 70 torv. czikk, melly ns Somogy megye1 rendel' értelmezéte szerint a' különvallásuaknak hittudo­mány, történet, philosophiában saját vallású ta­nítókat rendel, életbe lépend; mert míg a'história, philosophia'st ugy járja, minta' theologia fújja: ke­vés kedvök leend protestánsoknak az emaneipálat­lan múzákkal társalkodni. Egyesüljünk, mihelyt az t'• 1 5. t. cz. következtében, a'javított és átalá­nos iskolai 's tanítási rendszer elkészülend prote­stánsok' hatályos befolyásával, mert az 179°/( : 26 § 5. értelmében: ,.Normam et ordinem docendi atque discendi ordinare futuris semper tempori­bus liceí evangelicis utriusque confessionis'4 ; mi­helyt mimagunk választhatandunk oktatókat 's biz­tosítva leendünk a' felöl, hogy a' tanítási rendszer' hiányait koronként és folytonosan javíthatjuk; mihelyt nemzeti, élő nyelvünkön tanulhatandjuk az élő tudományokat 'stb. 'S itt már kérem az egyesülés' indítványozóit, ezen 's efféle föltétele­ket 's kivánatokat méltányolva, elfogadva vissza nem lépni- Mi a' nagy munkához segédül járulni készséggel ajánlkozunk: de viszont kérjük, en­gedjenek addig saját pályánkon menni, mig az immár szinte 120 és 50 éves törvények (adja Is­tennem 120 és 50 év' multával!) teljesítetnek 's a' kellő reformok megtörténnek; a' vegyes há­zassági ügy miatt bizony nagyot csökkent bizo­dalom szeretet' fuvallata által ismét fölélesztetik; mert azon remény, hogy a' kajla holdat 50 000 mérföldnyiröl számunkra talán lehozhatják vagy lehozhatjuk, éhezőt nem táplálhat pékszarvasként. Török,

Next

/
Oldalképek
Tartalom