Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-11-17 / 33. szám

- 39 i -háromszor clválaszták alispánuknak, mindannyi-1 szor megesketteték. fcs a' superintendenst, kinek ö collegája, miért szoktuk feleskettetni ? És a' f. t. kerület miért ad példát önmaga-hozta törvények iránti engedetlenségre ? Én legalább azon remény­ben vagyok, hogy ha a' legközelebb tartandó ke­rületi gyűlés nem kivánandja is : maga a' felügyelő ur felajánlandja a1 hitet. 40-ik §-ban határozva van: hogy azon je­leltek , kik Pozsonyban végzik tanulmányaikat, e' kerület' ösztöndijaiban (stipendia) csak azért nem részesülhetnek, mert az említett intézetnél is nyer­hetnek segedelaiet; és aztán azért, mert számos a' vidéki folyamodó és a' pénztár üres. Ez utóbbi ok ellen sem én 's a' mint hiszem candidatus urak sem fognak harezolni; de az első okot meg kell támadnunk, mert tudja a' kerület — vagyis tu­lajdonképen az indítványozó eperjesi rector profes­sor ur, — hogy az alapítvány e' kerületből szár­mazott jeleltek' felsegélésére van rendelve, 'sigy az alapítványnak szent rendeltetését megváltoz­tatni a' kerületnek sem joga, sem hatalma. Ésaz­után, azért ütni el valakit stipendiumtól, hogy Pozsonyban végzette a' pályát, bizony mondom , nevetséges dolog és arra mutat, hogy §' kerület­ben a' theologia-oktató urak kényszerítni akarják az ifjakat, hogy egyedül alattok végezzék a' theo­logicus cursust. Ezen akaratra csak két ok bír­hatta őket: vagy a' pozsonyiakat megbuktatni , 's igy a' tudományok' piaczán is cgyedáruskodni; vagy — hogy ha már ki kell mondanom — a' didactrumot, mellyet Pozsonyban ifjaink fizetnek, édes saját erszényökbe behajtani. Hátha viszont a' nagylelkű pozsonyiak is, kik a' mi 40 pengőnk helyett százat adnak kerületünkben jelelteknek, mienkhez hasonló határozatot hozandnak : mit mond erre a' kerület ? mit mond azon gondverte apa, ki ön 's családja megtagadása közt, Ínség­gel 's nyomorral küzdve, édes fiát neveli egyhá­zunk'érdekeinek? Nem igy, uraim! ne bolygas­suk a' régi szokásokat újakat hozván be, mellyek sem egyházunk' díszét, sem egyedek'javát nem mozditandják elő. Scrvata valent! 45-ik §-ra nézve, gondolom, kimondom a' kivánatot, hogy jövendőben, a' mennyin a' vilá­giak , annyin az egyháziak' részéről is küldes­senek a' pesti nagy gyűlésre, mert ezen §. sze­rint , felényivel több volt a' világi, mint az egy­házi egyed kiküldve. És még egy őszinte szót! A' jegyzőkönyv ha­lálos nyöszörgések közt jajgat a' tömérdek és rop­pant nyelvtani és helyesírási hibáknak súlya alatt. Egy kis gond fordítandó a' magyar nyelv' tökéle— tesb ismérctérc, mert chez hasonló szerkezetű jegy­zőkönyv — értem nyelvtekintetben — a' kerü­letnek díszére nem szolgáland. A" követek' neveit is hibátlanul följegyeztetni kérem, és végtére csak azokat iratni be a' követek'sorába, kiket az illető esperesség' jegyzőkönyve nevez! Lutheránus Sincerus. I r o d a l o in, l. A' magyarhoni ágost. hitv. evangéliku­sok'' iskolai rendszere. A t. cz. négy superin­tendentiák' 1842-ki jul. 15. és köveik, nap­jain tartatott egyetemes egyházi közgyűlésé­nek határozata szerint. Pesten, 1842. 8r. IV. és 40 1. 2. Magyar nyelvtan az elemi tótajku ifjú­ság' számára} irta Medzihradszky Lajos, a' lestini evang. iskolának rendszerinti tanítója Besztercze- Bányán, Mac hold Fülöp' betűivel. 1842. Domanovetzi és lestinei Zmeskal Móricz, Job, Ferdinánd és Elek uraknak ajánlva, kik mint tudjuk Árvában a'honi nyelvnek leglelkesebb pár­tolói, egyszersmind vallásunk' legbuzgóbb pártfo­gói. Szerző 68 lapon sorra megy keresztül az egyes beszédrészeken. A' legszükségesebbet meg­jegyzi mindenült. Végül rövid elbeszéléseket és meséket közöl s egy kis szógyüjteménynyel fe­jezi be munkáját. Kisebb hibák nem hiányzanak a' munkában, mellyek részint a' nyomtató'részint a' szerző'rovására Írandók. De mind a'mellett falusi elemi iskolákban nagy siikerrel használható könyv, kivált ha a' tanítók' buzgósága állal gyámolítatik. S z é k á c s. 3. Elő tegezés i Jelentés. Fekete János által egész németországi népiskolákban a' számítás' tanítása' módjában átalánosságot nyert hires Pesta­lozzi' rendszere után , népiskoláink' számára ké­szített „Gyorsszámitó1 1 (Kopfrechnung) már sajtó alatt van, és f. e őszutó' végén azt okvetetlen cl is hagyándja. A' munka két részből áll: Az első rész 3 szakaszra, a' szakaszok ismét több gya­korlásokra osztva, tanitja a'számolást, és a' számí­tás' 4 nemeit, egészen a' gyenge gyermeki értelem­hez alkalmazott rendszeres fejtegetés szerint. Min­denik gyakorlás olly czélszerü átalános és alkal­mazóit kérdésekkel van összekötve, mellyek által a' gyermekek az elméleti szabályok' tiszta és ért­hető felfogására gyakorlatig vezettetnek. A* má­sodik rész 4 szakaszban tanít a' honi pénzekről, a' termékek, folyadékok', súly', tér', és idő' mértékeiről, és azok' értékeinek gyorsan és hi­bátlan való kiszámításáról. Továbbá: a' 250-ncs folyamatu ezüst pénznek réz pénzre és viszont, — végre a' különbféle tőke-pénzek' kamatjainak , és a' különbféle kamatok' tőkéinek könnyen és helyesen való kiszámításáról. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom