Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-11-17 / 33. szám
- 373 -uyen elitéltek, 's erdélyi fejdelem Bethlen Gábor 1614. száműzött — a' presbyt. elvek mellett buzogtak. E' mozgalomnak egy a' protestant. elveit alapban megrázó rendelet lön következménye, melly szerint: „a' prédikátorok és esperesek a' superintendensnek esküvel fogadnak engedelmességet. Dali János, tokaji lelkész 's abauji esperes' 1646. mozgalmait nem lehet egészen presbyt elvekből indultnak tekinteni, mert ő inkább az angol mdependensek' tanítványa volt. Dali János, a' tokaji zsinat által 1646. hivatalától felfüggesztetvén, átalában az ingerültség és külországi befolyások miatt ingadozván az episcopalis rendszer: szükségessé lőn a'szathmár-németi zsinat, melylyet Erdély' fejdeíme, idősb Rákóczi György, azon év'jun. 9 —ik napjára hívott össze, és ez a' magyarhoni reform, egyháznak a' budain kívül a' legnagyobb zsinatja. Ennek megrendeléséből készítő Katona Gelei István, erdélyi superintendens, a' fejdelmileg megerősített ugy nevezett ,,Gelei cánonokatí k , mellyek közé alig sikerült Geleinek néhány presbyteri elvet becsúsztatni. — Az I650-ik debreczeni zsinatban viszont megkísérté a' világi rész egyház-igazgatás körüli jogát gyakorlatba hozni **), de minden nevezetes eredmény nélkül. Meggesi Pálnak 1650. Bártfán nyomatott könyve: „Dialógus politico ecclesiasticus", felfútta viszont a' tüzet, mellyet Gelei' cáuonai alátakartak; de miután Maggari Benedek és Kovásznai Péter váradi lelkészek az 1655. szathmári zsinatban, mint lázítók, a' világi törvényszéknek kiadattak: közel egy századon keresztül nem látunk e' vidéken semmi presbyteri jelenséget. Az 1715. országgyűlés' 31. czikke eltiltáa' protestánsok' egyházi gyűléseit, minél fogva az egyház-igazgatás sehol a' közvélemény által nem nyilatkozhatott. E' szomorú hézag után alig hogy kijött 1745. oct 20. a' Carolina resolutio, ugyan azon óv' nov. 5-én egy különös egyház-igazgatási tüneményt látunk feljőni a' b. keresztúri secularis gyűlésben, melly ezen elvből indulva ki, hogy a' papság nem bir elég erővel az egyház' jogait védni: kerületi és egyházmegyei gondnokokat rendelt a' superintendensek és esperesek mellé ; sőt a' főbb méltóságú uraknak helyet és szavazatot adott mindenütt az egyházi gyűlésekben E' végzést azonban Zováugi Ggörgg, akkori superintendens, 1757. foganatba menni nem engedte; aláadván ennek magát az 1738. consolidált tiszamelléki superintendentia. — Már 1765. Szilággi Sámuel1 püspökké tételekor — a' mit *) Lampe, 377. 1. **) A' fejdelem eJ dolognak eligazítására terminust ád 5 mellyre gyűlnek a' tiszántúl és innen való prédikátori becsületes emberek politikusokkal együtt, kik előtt mind a' két fél dolgait proponálja. (Debreczeni krónika.) eddig nem tettek — a' világiak is szavaztak; mig végre 1785. Paksg István superint. választásakor egész erővel kitört a' régj elfojtott jog , melly az ártatlan, sokat szenvedett Sinag Miklóst veté fel, és tevéiáldozattá. A' dunántúli részeken , [bár Huszár Gál még 1557. óvári pap korában irt egy levelet Bullingernek Helvécziába az egyház-igazgatás' tárgyában; bár fia Dávid 1577-ben jPápán kinyomatta a' herczegszőllösi cánonokat: mégis, úgy látszik, hogy 1590-ig a' két protest. felekezet egy igazgatás alatt volt. Ekkor a' csepregi colloquium után Bejthe István superintendens alatt különvált a' reform, rész és önmagát kezdé rendezni. Mi szellemben indult meg e' vidéken a' reform, egyház-igazgatás, kitetszik Bejthe István superint. cánonaiból, mellyek közül kettőt ide jegyzek. XII. „Ministri verbi in synodis semper comparento, absentes tribus ílorenis prima vice mulctentur , deinde id ipsum tentare pergentes deponuntur."*) XIV. „Ümnes magistri scholarum, collegiorum et maiores studiosi simili lege cum suis ministris ecclesiarum in synodis semper adsunto." Hogy 1612. e' vidéken tiszta episcopalis igazgatás volt, oda mutat Szentggörggi Gergelg pecseli lelkész' papi oklevele, mellyben a' többek között ez áll: „Ecclesiae nostrae cum helveticis, et anglicis ecclesiis unanimi consensu docent et profitentur." Már ekkor, mint láttuk, Farel és Calvin'presbyt. rendszere helyébe magában Helvécziában is papigazgatáslépett. — 1630. a' pápai zsinatban Pálfg János superint. által hozott cánonok, mellyekben az egyházi gyűlések is rendeztetnek, mind papokból alkotják a' gyűlési tagokat, még pedig választás nélkül. — Hogy azonban Megyesinek és a' külföldnek presbyt. elvei 1650. után e' vidéken is méltánylást nyertek: kitetszik Szákg János samarjai superint. 1658. kelt körleveléből, mellynek végén ezt lehet olvasni: „Quapropter te v. Domine senior, etperte omnes et singulos ecclesiarum Dei ministros moneo, ut una cum schola-rum rectoribus et auditorum vestrorum selectis secundum bene ceptarn co/isvetudinem abs-que ulla excusatione comparere dignemini, dat. Senczini die 25. mart- 1658." — E' körlevélből az is kitetszik, hogy a' szathmári gyűlésben korántsem az indepenlismus, hanem maga a1 tisztább presbyt. rendszer lön kárhoztatva. #) És lettek idők, mellyekben a' megyebeli közleíkészek büntetödtek, ha a' gyűléseken megjelenni mertek! lettek idők, mellyek után egyik superint. még az 1841. gyűlésében tolta el a'zárt, nemellyik még ma sem tolta el egészen ajtaja elől. **) És jöttek idők, mellyekben a' tanítók kívül estek az ajtón és mindeddig hiába zörgetnek, holott hivatalos kötelességök volna ottani megjelenésük. D. ***) Tóth Ferencz, Püspökök' élete, 69. I,
