Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-11-17 / 33. szám

- 373 -uyen elitéltek, 's erdélyi fejdelem Bethlen Gábor 1614. száműzött — a' presbyt. elvek mellett bu­zogtak. E' mozgalomnak egy a' protestant. elveit alapban megrázó rendelet lön következménye, melly szerint: „a' prédikátorok és esperesek a' superin­tendensnek esküvel fogadnak engedelmességet. Dali János, tokaji lelkész 's abauji esperes' 1646. mozgalmait nem lehet egészen presbyt el­vekből indultnak tekinteni, mert ő inkább az angol mdependensek' tanítványa volt. Dali János, a' tokaji zsinat által 1646. hivatalától felfüggesztet­vén, átalában az ingerültség és külországi befo­lyások miatt ingadozván az episcopalis rendszer: szükségessé lőn a'szathmár-németi zsinat, mely­lyet Erdély' fejdeíme, idősb Rákóczi György, azon év'jun. 9 —ik napjára hívott össze, és ez a' magyarhoni reform, egyháznak a' budain kívül a' legnagyobb zsinatja. Ennek megrendeléséből ké­szítő Katona Gelei István, erdélyi superinten­dens, a' fejdelmileg megerősített ugy nevezett ,,Gelei cánonokatí k , mellyek közé alig sikerült Geleinek néhány presbyteri elvet becsúsztatni. — Az I650-ik debreczeni zsinatban viszont megkí­sérté a' világi rész egyház-igazgatás körüli jogát gyakorlatba hozni **), de minden nevezetes ered­mény nélkül. Meggesi Pálnak 1650. Bártfán nyomatott könyve: „Dialógus politico ecclesia­sticus", felfútta viszont a' tüzet, mellyet Gelei' cáuonai alátakartak; de miután Maggari Bene­dek és Kovásznai Péter váradi lelkészek az 1655. szathmári zsinatban, mint lázítók, a' világi tör­vényszéknek kiadattak: közel egy századon ke­resztül nem látunk e' vidéken semmi presbyteri jelenséget. Az 1715. országgyűlés' 31. czikke eltiltáa' protestánsok' egyházi gyűléseit, minél fogva az egyház-igazgatás sehol a' közvélemény által nem nyilatkozhatott. E' szomorú hézag után alig hogy kijött 1745. oct 20. a' Carolina resolutio, ugyan azon óv' nov. 5-én egy különös egyház-igazga­tási tüneményt látunk feljőni a' b. keresztúri secu­laris gyűlésben, melly ezen elvből indulva ki, hogy a' papság nem bir elég erővel az egyház' jogait védni: kerületi és egyházmegyei gondno­kokat rendelt a' superintendensek és esperesek mellé ; sőt a' főbb méltóságú uraknak helyet és szavazatot adott mindenütt az egyházi gyűlésekben E' végzést azonban Zováugi Ggörgg, akkori superintendens, 1757. foganatba menni nem en­gedte; aláadván ennek magát az 1738. consoli­dált tiszamelléki superintendentia. — Már 1765. Szilággi Sámuel1 püspökké tételekor — a' mit *) Lampe, 377. 1. **) A' fejdelem eJ dolognak eligazítására terminust ád 5 mellyre gyűlnek a' tiszántúl és innen való prédikátori becsületes emberek politikusokkal együtt, kik előtt mind a' két fél dolgait propo­nálja. (Debreczeni krónika.) eddig nem tettek — a' világiak is szavaztak; mig végre 1785. Paksg István superint. válasz­tásakor egész erővel kitört a' régj elfojtott jog , melly az ártatlan, sokat szenvedett Sinag Miklóst veté fel, és tevéiáldozattá. A' dunántúli részeken , [bár Huszár Gál még 1557. óvári pap korában irt egy levelet Bul­lingernek Helvécziába az egyház-igazgatás' tár­gyában; bár fia Dávid 1577-ben jPápán kinyo­matta a' herczegszőllösi cánonokat: mégis, úgy látszik, hogy 1590-ig a' két protest. felekezet egy igazgatás alatt volt. Ekkor a' csepregi colloquium után Bejthe István superintendens alatt különvált a' reform, rész és önmagát kezdé rendezni. Mi szellemben indult meg e' vidéken a' reform, egy­ház-igazgatás, kitetszik Bejthe István superint. cánonaiból, mellyek közül kettőt ide jegyzek. XII. „Ministri verbi in synodis semper comparento, absentes tribus ílorenis prima vice mulctentur , deinde id ipsum tentare pergentes deponuntur."*) XIV. „Ümnes magistri scholarum, collegiorum et maiores studiosi simili lege cum suis ministris ecclesiarum in synodis semper adsunto." Hogy 1612. e' vidéken tiszta episcopalis igazgatás volt, oda mutat Szentggörggi Gergelg pecseli lelkész' papi oklevele, mellyben a' többek között ez áll: „Ecclesiae nostrae cum helveticis, et anglicis eccle­siis unanimi consensu docent et profitentur." Már ekkor, mint láttuk, Farel és Calvin'presbyt. rendszere helyébe magában Helvécziában is pap­igazgatáslépett. — 1630. a' pápai zsinatban Pálfg János superint. által hozott cánonok, mellyekben az egyházi gyűlések is rendeztetnek, mind papok­ból alkotják a' gyűlési tagokat, még pedig vá­lasztás nélkül. — Hogy azonban Megyesinek és a' külföldnek presbyt. elvei 1650. után e' vidéken is méltánylást nyertek: kitetszik Szákg János sa­marjai superint. 1658. kelt körleveléből, melly­nek végén ezt lehet olvasni: „Quapropter te v. Domine senior, etperte omnes et singulos eccle­siarum Dei ministros moneo, ut una cum schola-rum rectoribus et auditorum vestrorum sele­ctis secundum bene ceptarn co/isvetudinem abs-que ulla excusatione comparere dignemini, dat. Senczini die 25. mart- 1658." — E' körlevélből az is kitetszik, hogy a' szathmári gyűlésben ko­rántsem az indepenlismus, hanem maga a1 tisztább presbyt. rendszer lön kárhoztatva. #) És lettek idők, mellyekben a' megyebeli közleí­készek büntetödtek, ha a' gyűléseken megjelenni mertek! lettek idők, mellyek után egyik supe­rint. még az 1841. gyűlésében tolta el a'zárt, ne­mellyik még ma sem tolta el egészen ajtaja elől. **) És jöttek idők, mellyekben a' tanítók kívül estek az ajtón és mindeddig hiába zörgetnek, holott hi­vatalos kötelességök volna ottani megjelenésük. D. ***) Tóth Ferencz, Püspökök' élete, 69. I,

Next

/
Oldalképek
Tartalom