Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-11-17 / 33. szám

- 39 i -csengeri zsinatokban kitörtek a' szerencsétlen véleményviták a' két protest. felekezet között. *) A' csengeri zsinatot, melly már a' helv confessiót nyilván bevette, 1570-re teszik. Ez időn túl már két úton kell nyomoznunk a' presbyt. elvek' kifejtését; más úton az ágostai, más úton a' reformált felekezetnél. Nem lehet ugyan szorosan és egészben meghatározni, hol és mikor vált el a' két felekezet külön igazgatási rendszer alá; mert ez mindenütt későbben lett, mint maga a' véleményi szakadás: de annyi bizonyos, hogy már az említett zsinatokat is sokan tisztán reformált zsinatokká keresztelik. Az pedig tagadhatlan, hogy a' baranyai egyházkerület' herczegszőllösi zsinatában 1576. egy reform, superintendens' elnöklete alatt, negyven reform, lelkész volt jelen. Itt készültek az ismeretes herczegszőllősi cánonok, mellyeket a' dunántúli superintendentia nyomon bevett Pápa' városa' példájára, hol ezeknek maga Enyingi Török István , Pápának akkori ura is alájuk irt. **) E' cánonokat már a' másik fél el nem vállalhatta, mert ezekben sok van ellenök. Mind ezek mellett, hajlandó vagyok hinni, hogy dunántul az egyház-igazgatásbani határozottan kimondott különválás, csak az 1590-iki csepregi colloquium után lépett életbe, mint ezt Komáromi Pál a' dunántúli superint. egyik főjegyzője, jegyzőkönyvileg irva hagyta: „circa initium reformationis in Hungaria, partém eam, quae Lutheri amplectebatur placita , cum Zwingli et Calvini asseclis in regimine ecclesiastico nihil habuissedifferentiae; utraque enim pars nomine evangelicorum veniebat, et ab uno superintendente regebatur. — Haec unió intemerate eo usque duravit, donec tandem in synodo Csepregina anno 1590. formula concordiae institueretur, cui socii aug. confessionis suum calculum adjicientes excluserunt ab hac societate omnes Calvini institutionibus adhaerentes et subscriptionem denegantes.'' A' tiszántúli részeken Juhász Péter superintendensig 1562., ugy látszik egy igazgatás alatt volt a' két felekezet, de ő Haner' ***) bizonyítása szerint: „maximam partém nobilium, maiorem vero Hungarorum atque Siculorum numerum ad doctrinam suam alliciebat, imo tantum non omnes in Calvinianorum castra trahebat'*; azt az egész vidéket, még Erdély'magyar részét is, átbe*) Mert eljött a' sátán és elszórta konkolyát a5

tiszta vetés közé, felnőtt ez , és valahára annyi megsirathatlan kár, erővesztés után, egyszer már lassan hozzá fogunk irtásához! a' gaz és konkolyirtáshoz ! Igenis, eljött az aratás, és itt az idő, hogy külön kévébe kössük a' konkolyt, külön kévébe a' tiszta búzát, hogy megégessük a' konkolyt, mellyet annyi szivvér kövérített és hamvával az unió' mezejét hintsük be! D. **) Tóth Fer. Püspökök' élete, 45.1. •**) Haner, hist. ecel. 246. I. szelte a' reform vallásra. Itt hát egyház-igazgatási tekintetben ez időn túl válásról szó sem lehet. Az egervölgyi 1562. kivált az 1567. febr. 24. zsinatban a' XVII. esperességektől bevett helv. confessio, válfalat vont a' két felekezet között. Az 1580-ban kezdődött és 1612-ig vagy még tovább tartott versengések maguk az evangélikusok között a' formula concordiae felett *), melylyekben a' tudós Némethon is részt vett **), mindinkább távoliták egymástól a'két testvért, mig végre az 1608.országos törvény' értelmében***) az 1610. mart. utolsó napjaiban tartott zolnai zsinatban****) fel lön hányva a'határdomb, melylyen túl különvált a' két protest felekezet' egyház-igazgatása , és egyik a' másiktól függetlenül constituálta önmagát különböző irányban. Különös tünet a' protest. egyház-igazgatás' mezején, hogy épen honunkban lön megczáfolva oda fölebbi alapállításom; még különösebb, hogy a' reform, felekezetnél inkább mint az ágostainál; holott más helyeken mindenütt épen a'reform, részt látjuk keblet nyitni a' presbyt. elveknek, hanem ha a' fejdelem — mint Angolhonban — maga reformált. Honunkban a1

reformált ker. vallás, szinte mintáz ágostai, ön erejénél fogva fejlett ki a'nép között, 'smig mind a1

két félnek igazgatási rendszere ugyan az volt: a' presbyt. elvek le voltak nyomva az episcopalis elvek alá; mihelyest a' két fél meghasonlik, tiszta episcopalis igazgatás kél a' reform, inkább presbyteri vagy népszerű az ágostai fél' kebelében. — Igenis, az ágostai rész mindinkább, és lehet mondani: észrevehető erőszak nélkül, fejté ki magából a' presbyt. elveket; a' reform, rész ellenben (a1

mint alább látandjuk) mindenütt egyszerre emelte ki a' mit kiemelhetett, még pedig erőszakos rázkódások között. A' zolnai 1610. a' szepesváraljai 1614. hol a' királyi városok' polgári követei is jelen valának 's a1

papokkal együtt szavaztak a' leendő superintendensre, a'pesti 1791. zsinatok' alható szelleme után imígy fejlett ki korunkig az ágost félnél a' presb. rendszer.*****) Minden egyes gyülekezet a' cánonok szerént magát igazgatja választott és nemválasztott presbyteriuma által, — mellynek nemválasztott tagjai a' patronusok, földesurak 5 *) Bejthe István, később dunántúli püspök, a' versengések' következtében lépett át a' reform- felekezethez. Gönczi István ,.Panharmonia Xti et Calvini''nevű könyvére 1612. Grauernek Jénában kijött czáfolata: Absurda absurdorum absurdissima calvinistica absurda. ***) Quaelibet religio suae professionis superiores seu superintendentes habeat. (art. I.) Jelen voltak e' zsinaton: Thurzó György nádor, Révay Péter koronaőr, és több nemesek. Tentamen iuris ecclesiastici evang. aug. confessin Hungaria, Sámuel Klein. Lipsiae, 1840.