Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-04-21 / 3. szám

- 34 -meg 's philosophicus tárgyaknál a' legrövidebb compendiumokban is megkívántatik egy kis philosophiai szellem, fejtegetés (Entwickelung, Erörterung), tudományosság, theoria. Jelen munkának logikai architektonikája, vagy schematikája ez: definitio (distinctio —), partitio (divisio) , illustratio a' testimoniis et exemplis. Ezen 's többnyire csak ezen vezérfogalmak szerint van szerkesztve az egész 's minden egyes tárgy benne mintKrug vagy Scheidler kézikönyvei. A' módszer dogmaticus, eclekticus. Az egésznek fővázlata, — Scientia pulchri; részei I. Aesth. generális, II. Aesth speciális's ebben 1 fejezet de arte in genere; 2 de artibus singulis a.) Architectura (quae fine habitationis suscipitur! 42 §.) b.) plastica, c) pictoria, (nem kellene-e ezt is plasztikához szél. ért. számítni?) d) musica, e) poesis f.) Artes relativae et compositae; 3. fejezet: vita aesthetica subjectiva, (hol az Ízlésről 2 kis§§!). Az átalános aesthetica eszméi a' munka tizenkilencz lapjain soroztainak elő, mellyekböl az idézetek szinte hatot foglalnak el. — A' szépnek definitiója ez : „pulchrum sensu latiori (?) est vita perfecía facultatisj sentiendi; (5§); pulchrum sensu strictiori (?) est vita perfecta ex consensione omnium hominis virium, tam sensualium, quam rationalium profecta. Semmi más kifejlés 's azonnal következik: pulchro oppositum est turpe, quod est sive defcctus vitae , — mors —, sive vita iners et rationi non convenienter eíficax. (6 §.) Itt erre a'kérdésre van felelve: mi szép? (was ist schön?) de nem erre : mi a' szép? (was ist das Schöne?) mi a' szépség eszméje, fogalma, elemei reámfellörgóra, ismerőre nézve? A' szép fogalmának viszonya a' kedves, kellemes, bájos, hatékony (Rührendes, Reizendes), hasznos, jó, igaz, tökéletes fogalmaihoz alig van felületesen érintve (7 8.) '8 mindjárt átalmegy a' szerző a' szép nemeihez: pulchrum reale et ideale (talán jellemzőbben : naturae et artis) pulchrum regulare et irregulare (jobban: liberum) 8—15 §. Most rá jő a' szép formájára 's ennek egyes tökélyeire : nexus finalis, ordo, unitas, puritas, veritas et facilitas, hanem csak művészeti szempontból. Atalában az idomra, alakra a' szépnél keveset ad a' szerző 's mindent, mi a' szépben tetszik, a' „vis quaedam animans"-ra visz viszsza. De hát magának ezen erőnek hatását, aestheticus egyénességit, jellemeit (physiognomiáját) hogy foghatjuk fel, hogy adhatjuk elő aestlietikailag, ha nem ismét bizonyos idom, képlet, alakban? Ha valahol, itt igaz: forma dat esse rei. „Bei dem Schönen alléin, macht das Gefass den Gehalt." Minden igazi szépnél és szépről van bizonyos aesthetikai eszménk 's minden eszme már bizonyos (ha nem is kiilső) alak. Hol nincs bizonyos (bestimmt) alak, ott reánk érzőkre és képzelőkre nézve nincs észrevehető (wahrnehmbar) szépség. Sokszor ezen összefoglaló idom kimondhatatlan, de mi legalább sejtjük annak jelenlétét, tacite felfogta a' mi lelkünk. — De térjünk a' szerző további tanításához. A' fellengzőröl egy pár concrét példán kivül semmi egyebet nem tanít, mint: „Sublime in pulchro est conspicuum, quum animi facultates rationales magis aíficiuntur, quam sensuales, id quod exeitat ideám immensi et infiniti " 25 §• A' comicumról a' II. rész 1 fejezetében szól ezen czim alatt : de arte in genere. Ezen első fejezet a' legsilányabb az egészben. Mint áll a' művészet a' természethez, tudományhoz, mesterségekhez; mi a' művészet fő elve, czélja vagy feladása, eszközei, módjai, mellyik a' jó izlés 's mit követel? — arról itten szó sincs. A' 2ik fejezet, de artibus singulis, kivált a' közbeszőtt historikus ismertetések által már sokkal érdekesb és kielégítőbb. Egy két thesisről azonban itt is disputálhatni, p. o. forma gothica (az építészetben) angorem et metum incutit; ars plastica non formát oculos apertos50§; musica non exeitat ideas rationales 61 §. rhetorica est ars, quae ideas et res forma aesthetica finis certi consequendi causa componit. (mintha oertus finis nem volna minden műnél!) 'sfb. — Mi a' sürü idézeteket (Göthe , Weber, Oeser 's több másokból) illeti, ezeknél kettő a' feltűnő, először hogy a' textussal versenyeznek 's a' szerző által elhanyagolt tárgyaltatást mintegy pótolni akarják, azután pedig hogy ^magyar" dézet, mint átaljában az egész műben magyar szó nem látható, kivévén az 53 1. ezen idézett 3zímet: Elet és Literatura X rész két kötetb. Szekere 's Kölcseytől. A' magyar nyelvtőli illy idegenkedés Magyarországban, vagy hatalmas előtélet éscaprice, melly egy humanistice maréit férfihoz nem illenék, vagy hanyagság,