Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-10-27 / 30. szám

- 363 -tartani, 's az igényeket, ha igazságosok, mél­tányolni" Vagy becstelen 16) emberek is fognak egyházunk' reformjába befolyással bírni? — és igaztalan igényeket is kívánsz Te zsinaton szente­síttetni? Én amazt nem hiszem, — emezeket,ha önként rám tolnák sem fogadnám el. — Hogy azonban hitsorsosaink közt, ha az alsó néposz­tályra tekintünk, lesznek tetemes számmal egye­dek, kik a' czél — és korszerű egyházalkotmány­ra szükséges eszmékkel épen nincsenek tisztában, nem tagadom, de hogy e' tünemény, reformra tehetetlenségünk1 tanújele gyanánt lenne tekin­tendő, ezt el nem ismerhetem. Nem, mert olly testületet, melly tömegestül a' kor' feladatainak egyiránt értője, egyiránt felvilágosult legyen — ha csak valamelly, eszmében tengő, plátói res­publicában nem , — én képzelni nem tudok. És ha eleitől fogva, az egész népnek illy értelmi fejlettségére várakoztak vólna, az alkotmányszer­zők és törvényhozók: ugy nem vólna, talán csak egy is még, a' mívelt világ' jelen socialis intéz­ményei közöl. Tekints át, hogy legközelebbi pél­dához utasítsalak, csak a'testvér Erdélybe: mikép nyilatkozott ott, girás gyűléseken, az alsóbb osztályi közvélemény, a' kor' azon kérdéseifelett, mellyeket, mint legújabban értesülve vagyunk, dicsőén ki vitt az országgyűlés ? Te még is mind azokat, kiknek gyülekezetekként egyházi reformunkhoz szólójok lehet, eszme hasogatásaid által, kiké­pezni akarod elébb, mintsem zsinatra lépéseket tennél. Ugyan kérlek, valld meg nekem : nyújt-e hírlapod' előfizetőinek száma e' vállalatod' sikeré­hez reményt? Nyujtanak-e reményt amaz, álta­lad elősorolt, miibe lévő elmeszűlcményck is — mellyek, mellesleg legyen érintve, nem melletted, ki tehetetlenségünk mellett harczolsz, hanem mel­lettem, ki állítom hogy köztünk nem megvetendő tehetségek rejlenek, bizonyítanak, — holott ta­lán hírük és nyomuk sem lesz azoknak már akkor, mikor népünk az olvasásban oda jutand, hogy figyelemmel kiférjen minden könyveket, egyen­ként mind az, kinek egyházunk' ügyeibe szólója befolyása lehet? Nyujtanak-e végre reményt illy sikerre megyei gyűléseink is, mellyeknek ajtai minden nem táblabírák előtt zárvák? De légy bár egy nap isten , 's szórd a' legutolsó szűrös vagy bocskoros presbyter' szalmatetős lakáig fogalom-16) Utóbb idézett mondatomat kérem a' maga helyéből ki nem szakasztani; egyszersmind a' „kiművelt férfiak" szavak elöl el nem hagyni, mit én oda tettem, a' „tudományosan" szót: akkor a' „tu­dományosan kiművelt férfiakkal, kiknek müveik az iskolai reformok", a' tudományosan ki nem mü­veit férfiak, kiknek egyházi szerkezetünk 's tör­vényeink alkotásához gyülekezetenként szólójok lész , fonnak ellentétben állni és nem lesz ügyünk sem műveletlenekkel, sem „becstelenekkel." radt néptömeget, miután éveken keresztül tetted e' fáradalmas míveletet: ki fogja megmondani ne­ked, hogy a' készület immár elég, minden fö, mellyet felvilágosítani czélba vettél, üti már a' kellő mértéket? Valóban, édes jó barátom! bár­melly oldaláról tekintsem azt, ez a' te zsinati elő­készületed, — hogy legkevesebbet mondjak róla, — egy nyomorú gondolat. — Ama szavaidra: „abból, hogy az iskolákban már gyújtogatják a' gyertyákat, nem következik, hogy azok is látnak, kik gyertyagyújtás előtt távoztak; nem követke­zik , hogy az iskolától messzire eső vidékeken fénytenger özönlik", ez a' csekély észrevételem: abból, hogy az iskolákban gyertyákat gyújtogat­nak , mindennél egyenesebb úton következik, hogy azoknak is kellett valaha némi világosságot látniok, kik gyertyagyújtás előtt távoztak, mert ha nem: mondd meg nekem, hol vették mago­kat, hol vették a' világot, mellyről gyújtogatnak, e' gyertyagyujtogatók 18)? Arra nem nagy fény­tengert látok én szükségesnek, — feltéve, hogy, mint mindenült, itt is az intelligens rész döntend, — hogy egy testület, a' XIX ik században, melly­nek czélja 's feladata több százados tudomány már, magának czélja — 's feladatához illő szer­kezetet és törvényeket adni birjon. Tudtak a'nem­zetek ügyes tapintattal koruk-, szükségeik- és czéljaikhoz idomlag, alkotmányt szerkesztetni 19), még mielőtt Guttenberg, és minden hírlapok, és papirfecsérlö tollviták születtek vólna 20): ne 17) Olly megbízás, mellyet sem vállalhatok , sem tel­jesíthetek. Én szük ismeretii , zsinati készültsé­gemmel semmikép meg nem elégedhető emberese vagyok, ki épen most is az igen tudós és derék Iletényivel versenyt gyónunk 's panaszkodunk, hogy zsinatra nem vagyunk készen. Török. i8-) Ezek, kedves barátom! beutazták a' külföldet, megvizsgálták annak iskoláit, megismerték azok­nak czélszerü elrendezését, megolvasták a' leg­jobb paedagogusok' munkáit, 's ezektől kölcsö­nöztek világot. Ezen okos férfiak' példáját kell követnünk, ha üdves reformokat akarunk létre hozni az egyház' körében, üli be sok világ van Eichhom, Pahl, Krug, Schuderoff 'sa't. Kir­chenrechijeikben! Bretschneider, Groszmann, Am­mon 'sa t. röpirataikban a1 presbyteriumokról 's azoknak szerkezet ről! Mennyi tanulság azon köny­vekben , miket a' presbyteriumokról közlendő czikkében Dohos bartom felidéz! Ezek mind olly munkák, mellyeknek ismerete nélkül alig mondhatni meg a' helyes egyházalkofmány' kel­likéit 's a' törvénykönyvnek esik tárgyait is-19.) Jól mondád: szerkesztetni. A' Geták Zamolxist, Athenae .s olont, Lacedaemon Lycurgusl kérték fel törvényhozókul, Kóma Görögországot járatta be : de mi! mi még a' tervnek is minden pon­tocskáját néptömegben akarjuk szerkeszteni! Török. 20) Guttenberg! ébredj fel 's törd össze a' sajtókat! Bölcsek oltsátok ki mécseiteket és ti tudósok ne

Next

/
Oldalképek
Tartalom