Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-10-20 / 29. szám

- 34 b -résről közönségesen szóló Xll-ik t. cz. előtt, még pedig az úrbéri Vl-ik t. cz.-ben , miért volt szó előre a' papoknak és az itt megnevezett más 3 hivatalbéliek' legelőbcli illetőségéről? Mert nyilván van, hogy azért, mert a' Vl-ik t. cz és az úrbéri minden czikkelyek elébb vágynák a czikkelyek' rendiben, az arányosmérésről közönségesen rendelkező XII. czikkelynél; az úrbéres czikkelyben pedig azért lett szó ezen 4 hivatalbéliek' legelőjéről, mert ezen tárgyról a' régi urbáriumban volt szó annak mellékes rendelései között; és annál fogva ott kellett neki szóba jőni előre az országgyűlésen az urbárium' rendi szerént. Csak az egy legelőről pedig azért van itt szó: mert a' régi urbariumban is csak arról volt szó az emiitett A. alatt. A' 4 hivatalbeliekről pedig együtt azért van itt szó: mert a' régi urbariumban is épen azokról van az A. alatt együtt szó. 3. §. Kijő mind ezekből az, hogy tehát: a' pap' telke után egy egész telki, az iskolatanítóé után féltelki járandóságnak kell adatni a' mezőben , mind a' szántó, mind a' kaszálló, mind a' legelő földekből. De csak ugy, ha ezeknek telke nem többől van alkotva egy egész teleknél. Egy teleknek hivatik pedig az, mellyről be nem lehet bizonyítani, hogy azt a' rajta osztozók két vagy háromfelé hasították volna. Igy ir t. i. a' Vl-ik t. cz. 3-ik §-sa, hogy: a' pap' telkéhezl egy egész telki, a' tanító' és jegyző' telkéhez féJ-telki illetőség adassék; hanem ha azok közül valaki nagyobb ajándékkal, úgymint egy egész telket felülhaladóval volna ellátva élelme' fejében — mellyhez kell aztán a' legelőnek is mérsékeltetni. A' törvénynek szavaiból kijőnek ezek az igazságok: 1 -szőr) Hogy tehát, mint feljebb is sokszor mondatott, a' pap' telkét egy teleknek veszi a' törvény, akár kicsin, akár nagy kiterjedésű : ha csak ki nem világosodik róla, hogy egy teleknél többől van alkotva; vagy pedig, hogy nemesi udvar, avagy curia volt. Az iskola-toattóét és jegyzőét pedig félleieknek veszi még ugy is, ha egy egész telek volna. A' mi abból világosan kijő, hogy a' tanító' telkéhez csak abban az esetben parancsolt féltelki illetőségnél nagyobbat adatni, ha az egy teleknél nagyobbal volna megajándékozva. 2-szor.) Ellenben, ha egy telki jarandóságnétl többel van megajándékozva valamelly pap, és tanító vagy jegyző: az arányosmérés is nagyobbat ad akkor ezeknek egy telki járandóságnál, úgymint annyit, a' mennyi az arányosmérés előtt volt. Mert a' Vl-ik t. cz. 3-ik § sa szerint, ez is ,,sessionem integram exsuperans dosk

<

, avagy az egész telket, vagy is annak illetőségét meghaladó ajándék. És annyival inkább kiadatik ez, mivel ezen esetben a' földesúréból semmi pótlás nem járulván ezekéhez : a' régi járandóságok' mértékének meghagyását nem tarthatja a' földes ur maga terhének; de nem is szabad vele, hogy abból elvegyen, (1790. art. 26. §. 10. 12.) Sőt nem vétetnék el azon erdő is ingyen, mellyet a' pap , a' tanító és jegyző arányosmérés előtt bírt ajándékul élelme' fejében a' telkéhez, hanem más ugyan annyi adatnék helyette a' méréskor. — Egyébiránt 3-szor.) Ha a' pap', tanító' és jegyző' telkéről kijő, hogy nagyobb egy valóságos leleknél-. akkor mindenféle mezei tartozandóságból több megy utána arányilag. Mivel ha legelő több megy, ugy más illetőség is több megyen. 4-er.) Ha a' pap vagy tanító nemesi udvar-telket bir, és az ajándékozó minden földesúri jussal adta azt: úgy, az úgynevezett királyi adományból (regale beneficiumból) is részt veszen, és két vagy három telki külső járandóságot kap. 5-ör.) Ha a helységben a' maga lakó telkén kivűl mas telket is bir a' pap, tanító és jegyző; és az valóságos régi telek: akkor külön az után is kinyer minden járandóságot, még az erdőt is (ha van miből).— Mert az erdő csak a* paplak és az iskola után nem adatik ki. A' tartozmányok1

kiadásában ellent nem állhatván a' valóságos telkekre nézve az is — a mi sok telkek' sorsa — hogy most nincs rajta ház és mezei járandóságai sincsenek. 6-or.) Mint a' gyermek az anyjával , ugy a' járandosag es a telek, elvéit katlan kötélben vágynák egymással. Midőn hát mezei illetőség parancsoltatik adatni a' papnak, tanítónak és jegyzőnek a' VI t. cz. 3ik §-sában: azzal feltétetik , hogy az ezen 3 hivatalban levőknek telket is kell mérni, ha még nem volna. Pedig a' nótáriusoknak sok helyen nincs jegyzői telekjök. 4. §. Erdőbelí részt nem várhat az arányosítás' törvényétől sem a' pap, sem a' tanító, sem a' jegyző. Hanem azon esetben, ha a' helység' határán levő erdőnek hasznavételében az arányosmérés előtt is állandóul ingyen része volt a' faizásban, az az, a' tűzi és épületre való fákra nézve, úgymint, a' mellyek a* pap', a' tanító' és jegyző' számára azon erdőből hordattak: tehát azon ingyeni gyakorlatban az arányosmérés után is megmarad az, mint a' VI. t. cz. 4-dik §-sa rendeli. Hogy a törvény a'papoknak, tanítóknak és nótáriusoknak erdőbeli részt nem ad — úgymint a' kik lakhelyeik' változásánál fogva az erdőt csak ideig-óráig használván, azt közülök sokan nam kíméllenék: annak ugy látszik, a többek közt ez az oka, mert a' birtokosok szoros gondot tartván az erdőkre, e' szerint ezek is tovább használhatják az erdőt. 5. §. Ez a' kérdés is támad még itt, hogy: a' papok', a' tan/tok és jegyzők' /elkenek járandóságait, az urberes vagy urdolyas telkek' tartozmányainak mértéke szerint rendelte-e kiadatni a' törvény, vagy pedig a birtokos nemesek'' egy-egy telke járandóságéinak mertéke szerinti Felelet: Hogy nevezetesen a legelőt nem az úrbéres telkek' legelőjének módja és mértéke szerint kívánja a' törvény azoknak kiadatni: annyit tagadni nem lehet. Mert :