Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-10-20 / 29. szám

347. PROTESTMI EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Pesten Oetober' SO. Alat quaevis ecclesia episcopum suum, sicque íIli administret, ut cum sua família vivere possit, et sicut Paulus jubet, hospitalis esse. Syn. Hass. TARTALOM. Mit kívánhat törvényesen a' pap , az iskolai lanitó , a' h>-lység jegyzője ég az ekklézsia az arányosméréstől az 18<2

/f

i

-dik évi VI. és XII törvényezikkelyek szerint ?Id Széles András.— Utó-közlemények a' dunántúli helv. hitv kerület' közgyűléséből. Ifj. Vári-Szabó.— M szigeti iskolai viszonyok. L . . y. — Vegyen közlemények. Mit kívánhat törvényesen a' pap, az iskolai tanító, a' helység' jegyzője és az ekklézsia az arányosméréstöl az 18»Vdik évi VI. és XII. törvényezikkelyek szerint ? A' felelet oda megyen ki, hogy minden vallású papok kívánhatnak törvényesen az 183% évi országgyűlés' ajándékozása- és parancsolatjánál fogva, az arányosításkor egy egész telek utáni járandóságot, a'szántó, kaszálló és legelőföldekből, a' tanító és jegyző fél annyit; a' helység' határán levő erdőből pedig, ha azt eddig is használták volt. folytatni fogja a' haszonvételt mind a' pap, mind a' tanító, mind a' jegyző, a' tűzi és szükséges épületfákra nézve. — Mi azekklézsiát illeti, arról alább lesz szó, a' 6. §-ban. 1. § A' közelebbi állítás alapúi a'következőkön : 1-ször). Az 183 Vc évi Xll-ik t.cz -ben ez van: „ Minden régi valóságos fjei só telkek, va'ftf házhelyek után mérettessenek ki minden kálső tartozandóságok.a

Mert a' midőn cz a' törvény az arányilag illető külső tartozmányok'megkaphatása alól semmi telket ki nem vett, p. o. sem a' papokét, sem más állapotú emberekét: tehát ki ja onnan, hogy czcnt.cz szerint, mindenféle régi és igazi telkek után ki kell adni az arányilag illető tartozandóságokat , p. o. egész telkit, fél telkit'stb. Es igy a' papok" és tanítók' telkei után is. Mert a' minden telkek közt ezeké is olt van. Es a' papok 's tanítók, következésképen azoknak telkei is, többnyire egy idősök a' jó rendbe állott polgári társaságokkal, noha a' papok' és tanítók1 régibb lakhelyeit váltották fel néhol új és gyepes telkek is Es nem vétethetik ki azon kiadás' kötelessége alól az úgy nevezett nemes (vagy curialis) helység is — a' mennyiben papjok és tanítójok azoknak is van. Mert különben a' jobbágy-helységekben is a' papok' és tanítók1

telkeinek tartózandóságai nem a' jobbágyok'földéből szakasztatnak ki, mellyek az!832ik évi törvények szerint megcsonkíthatatlanok, — hanem a' földesurakéból. Még pedig annál inkább felteszi a' Xll-dik czikkely a' papok' és tanítók' illetőségének kiadását: mert a' Vl-dik t cz. 3-ik §-sában meg volt az már előre állítva, hogy a' papok' és tanítók' telke mind valódi lelek , ha gyepből nem régen fogták is fel; és hogy a' papoké mind egész, a' tanítóké pedig mind fél telek Es igy annak tárgyában semmin sem lehet fenakadni. 2-szor.) Mert az 183% esztendei XH-dik törvényezikkelynek czímc azt állítja , hogy: van az a' czikkelg a' határbeli közös haszonvételekre nézve a gyakorlatból (ex usu) tör vént) be behozandó arányuságról (proportioról). Kővetkezésképen, hogy az arányosmérésnek törvényei az 1832

|© évek előtt való időnek gyakorlatából vagy szokásából vétettek s tétetlek törvénynyé*); és épen azok, a' mik azon országgyűlés előtt már közönséges szokásban voltak; csak az egy legelő' dolgán tétetvén valami változás. Úgyde, az 1832-ik év előtt egy egész-telki illetőség adatolt minden papok' telkei után, mind a'szántó, mind a' kaszálló földekből, minden iskolai tanítónak pedig féltelki; a'legelő-mezők akkor , legalább Beregben, közösöknek maradván. Es így, a' papnak 's tanítónak annyi jog adatott a' legelőhöz, mint más gazdának. — Lehet erre példát látni csak Bercg vármegyében is a' t cz. gróf Schönborn, és Lónyay familia'uradalmaiban , ugy a' búcsúi és macsolai 'stb. arányosmérésben; ki-Mint a' betáblázásról való törvény is t8IO-ben Art. 21. a' szokásból hozatott be: mivel a'bevett szokásból törvényt minden botránkoztatás nélkül lehet csinálni.