Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-04-21 / 3. szám

- 26 . -beszédét, minden napon az Írásokból tudakozván, ha ezek ugy volnának-e? E'lélektől vezéreltetve int Pál apostol: Gal. 5, 1. Ephes. 4, 14., hol igy szól: „Ne legyünk többé gyermekek, kik habozzunk és ide 's tova hajtassunk a' tudomány­nak akármi szele által, az embereknek álnok­ságok által és álnokul való elhitetésre meg­rögzött csalárdságuk által" Kol. 2, 8, 20., hol igy: „Ha megszabadultatok e' világnak betűitől, miért terhelitek magatokat a' czeremoniákkal , minlha e' világban élők volnátok"? 1 Kor. 3, li. 1. Thess. 5, 21. E' lélektől vezéreltetve inti János apostol Cl Ján. 4, 1.) híveit: „Szerel­mesim! ne higyetek minden léleknek, hanem megpróbáljátok a' lelkeket, ha istentől vannak-e, mert sok hamis próféták jöttek e' világra!u — Ki nyilt szemekkel 's elfogulatlan elmével vizs­gálja az újszövetség lapjait, látni fogja, hogy azokban tiszta igazságszeretet, megrögzött elő­ítéletekre 's álhiedelmekre nem ügyelő szabad­elmüség, legteljesb hit- 's lelkismeretszabadság uralkodnak mindenütt. Az újszövetségi iratok olly oklevelek , mellyek mindenkit nemcsak jo­gosítnak, hanem köteleznek is vizsgálódni , az igazság után csüggedetlenűl küzdeni , önmeg­győződésen 's nem tekintélyen épitni a' hitet, az elismert igazságokat szabadon , emberektőli félelem nélkül hirdetni , minden jogtalan kény­szerítésnek 's akadálynak , minden illetéktelen tekintélynek, hit és lelkismeret dolgában, ellen­szegülni, azaz, protestálni. — Illy önálló meg­győződés, szabadelmiiség, hiterő, igazság iránti szeretet, félelemtől ment magasztosság bélyegzik vallásunk alkotója lelkét , élet- és halálban , a' tanítványokat üldöztetések- 's börtönben , a' hitbajnokok 's vértanúkat a' kínok 's lángok között. — Ész, lélek és szellem szabadon gya­korlák utókorban is elidegeníthetlen jogaikat, derű vagy borúhoz képest a' keresztyén világ egén, tisztább 's tágasb, sötétebb 's szűkebb légkörben 's határokban. Szabad vizsgálás lelke szülé a' különböző értelmet, ugyan azon tárgyat illetőleg, keresztyén egyházi atyáknál és zsinatok­ban. Ettől vezéreltetve állapítá meg Ágoston vé­leményét a' carthagói, kárhoztatá a' diospolisi, újra helyeslé az ephezusi, ismét átok alá rekeszté a' mainzi gyűlés. 'S bár önsúllyal nehezede lel­kekre a' középkor setét hatalma, nem enyészett el észjog, lélekszabadság 's szentigén alapult hit; nem lehetett hamuvá Savanarola, Huss 's prágai Jeromos máglyáin 's Wicliffe elszórt csont­jain; nem törethetett meg Vaud (Wald) pártfo­gója, a' toulousei herczeg, kínzott tagjain; sőt ujult erőben 's fényben növekedők, előkészítve a' reformatio nagy ünnepét. Ez hozá Zwingli, Luther, Melanchton által zárhelyéből ki a' le­tiltott szentírást, — ez emelé fel istenige tan­jaival ellenkező véleményeknek, — bár zsinatok által szentesültek legyen, — ostromára, hangos szózatát. — Még csak név hiányzott, melly a' kezdet óta létezett 's már megalakult, meg­szilárdult eszmét és elvet kifejezze *s megnevezze; ezt megalkotá a' speyeri (Spira 1529) biroda­lomgyülés Itt a' római szék 's egyház védel­mére Campeggio pápakövet által Regensburgban (1524. jul. 6.) létrehozott szövetség tagjai végre­hajtatni sürgetek a' wormsi (1521. maj. 26.) bi­rodalomgyülés végzését, melly Luthert követőivel együtt elkárhoztalá 's pártfogóinak javait elfog­laltatni rendelé. A' reformatio elősegélésére 's vallásszabadságuk védelmére Gothaban (1526) 's Magdeburgban szövetkezett fejedelmek*) pe­dig ragaszkodának a' nürnbergi (Norimberga 1522, 23.) birodalomgyiilés végzetéhez, melly Luther 's a' vallás ügyét zsinat szőnyegére viendőnek Ítélte és küzdének épentartásaért a' speyeri első gyűlés ezen (aug. 27. 1526.) határzatának: „Man solle über diese Angelegenheit nicht vor Zusam­menberufung eines rechtmassigen Concils, des einer solchen Sache alléin würdigen Schiedsrichters, entscheiden, den Kaiser aber mit aller Kraft zu des Concils Veranstaltung und zu eigener Erschei­nung auf demselben vermögen; inzwischen sollte Jeder in Religionssachen Freiheit habén und sich nur so verhalten, wie er es vor Gott und dem Kaiser zu verantworten gedenke." — A' refor­matio bajnokainak hosszas nehéz küzdósök sike­retlenlőn; az ellenfél, ezeknek beleegyezése nélkül, a' speyeri első gyűlés határzatával ellenkezőleg, illy végzetet eszközlött: „Es soll alle weitere Neue­rung verhütet, alles Lehren wider das hochwür­*) Gothaban János (Joann-Constans) szász választó­fejedelem, Fülöp hassiai landgróf, György bran­denburgi marchio; Magdeburgban Fülöp és Ottó braunschweigi herczegek, Henrik meklenburgi 's Wolfgang anhalti fejedelmek , Gebhard és Albert mansfeldi grófok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom