Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-08-25 / 21. szám

tehát ollyan esküszik, mit nem úgy hiszen, mi­ként a' helv. vallástételben van, lelkismeretén erő­szak tétetik, 's hypokritává lesz. Illyen hitczik­kely már, mintegy pap említé, a' praedestinatio, melly az ö véleménye szerint a' helvetica confes­sióban absoluta*), mit pedig ő, és az újabb theo­logusaink nem hisznek. Mire esperesünk mondá: „én pedig absolatat hiszek", és egy másvilági fér­fiú is mond: ,,és én is, még is azért — folytatva okoskodását—hypokrita nem vagyok , sem ama' tiszteletes úr, ki velünk nem absoluta praedesti­natiót hiszen, hanem a' sz. irásra hivatkozva más véleményben van; mind hárman azt mondjuk, hogy a' sz. irás szerint hiszünk, mellyet azonban még sem egyformán értünk és hiszünk; hypokri­ta-e hát az, ki a' bibliára esküszik? Ha ez nem az, úgy az sem — mondá — ki a' helvetica confessióra esküszik: sőt akkor lesz esperes ur hypokrita, ha arra nem esküszik", igy végezvén syllogismusát a' nevezett világi férfiú. Említetett még az is, hogy : mivel felekezetünk mint „helv. vallástételt követő-' áll az országos törvények' védelme alatt, 's közönséges neve is az, e' ne­vezetről vaktában le nem mondhat 's confessiójá­nak lenni kell. Én pedig azt mondom, hogy a­kár a' helvetica confessio maradjon , akár más symbolikus könyv készítessék: nem látom a'pro­testantismus'elveivel egyezőnek emberi tekintélyű 's változékony magyarázatú symbolikus könyvre esküdni 's eskettelni. 1 7) A' marmarosi részről egy világi ülnöki szék halálozás által megüresűlvén: ennek szabad választás által az egész egyesült traclusbóli be­töltésére fel fognak kebelbeli egyházaink szavazat­adásra szólítatni. Igy tehát már nincs sem felsé­ges kir. rcsolulio, sem gener. conventi, sem su­perintendentialis határozat arról, hogy Marmaros­ból is 3 , és Ugocsából is 3 világi és papi as­sessoroknak kell lenni?? De bezzeg, hát ha valósul az 1834-ki viski tract. gyűlés' vagy con­sistorium' határozatának látnoki jóslata, miszerint megháborítatván az egyesülés' fundamentoma egész c. megyei alkotmányunk leomland !! — én pedig úgy vélem, hogy épen az eddigi mystiíicalio által védett gyakorlat szerint várhattuk volna annak leomlását. **) •) Meg kell említenem, hogy liszt, barátom, ki azt mondá, hogy a* helv. conf. absoluta praedesti­natiót tanít, argumentatiójában megtévedt; mert mert mind a' helv. conf. XI. R. 14 czikk. mind a' Heidelb. katech. a' 37—ik kérdésben universa­lis gratiát, és igy nem absoluta praedestinatio tanít. Közlő. ••) E' köz ingerültséget okozott, 's csupán az es­peresi mystiíicalio által pártfogolva fenlartolt törvényellenes gyakorlat' kétségbe hozása miatt, és azért, hogy azon valahol dugaszban meglenni állított törvényt, melly az ülnökök' illy megszo-18) Az elnökök' magas kegye' üdvteljes malasztjának jótékony árasztása gyanánt kell el­ismernünk , hogy az ugocsai részről is egy nél­külözhetlen segédjegyzöt — az e' czímmel fel­díszített papi egyednek kitűnő ügyességét 's ér­demeit méltányolva — kinevezni méltóztatott, melly kinevezés egyházmegyénknek díszét 's bol­dogságát bizonyosan magasb fokra emelendi. Hegyi János, verbőczi ref. hitszóuok. Vegyes közlemények. Zschokke és az v Áhítatosság' órai.* Az északnémethoni lapok 's utána az Allgcmeinc Zei tung' 206-ik számában Magdeburgból jul. 22-kéről ezeket írják: „Azonközben, hogy a' (vallásos) buzgólkodóknál divattá lön Zschokke' „áhítatosság' órái'" (Síimben ber 2Inbací)t) czimű munkáját Sátán' művének kikürtölni: Magde­burgban (Zschokke' születési helye) a' polgárság­nak egy része, az úgynevezett „protestáns atya­fiak"— Sintenis *) oltani evang. lelkész'baráti) a' fennevezett híres hontársukkal levelezésbe bocsát­koztak, hogy neki többek közt kinyilatkoztassák: „kegyed' áhítatosság' órái sok ezreknél's minálunk is üdvösen segítek elő az Isten' orszá­gának felépítetését. Kegyed élte' pályáján most már azon pontra jutott, mellynél az aggastyán komoly tekintete előtt az örök Isten' országának dicsősége mindig közelebb és tündöklőbben nyi­lik meg. Nyugodt szívvel és mosolygó arczczai fogja tehát kegyed azoknak törekvéseit tekinteni, kik a' kor' szellemét régi rendszabások' békóiba rítással válaszlatását parancsolja , „az ön my­stificáló elnök' mentalis reservatáiból eredetinek, 's következőleg kötelező erővel nem bírónak" — az esperesi körlevélre irva — mertein elhirlelui, fiscalis actiót szavazott ellenem a' mull tavaszi szigeti e. megyei consistorium. De hála a' tör­vények' őrködő nemlöjének! a' néhány évekig tartolt myslificatio' kora csakugyan lehanyatlott; én pedig, fájdalom ! a' fejem felett Damocles' kardjaként függő fiscalis acliót remegni kény­telem ; mert hiában! a' 87-ik budai cánon sze­rint: „disposilionibus consisloriorum aul senio­rum, quas canonibus conformes esse oportet", nem engedelmeskedtem , kétségbe mervén hozni a' körlevélben megíratott csalhatatlan szavaknak szentségét. Közi ő­*) Ezen férfiú, lelkész a' magdeburgi sz. lélekhez czímzett templomnál. Ismeretessé tette maga! je­lesül egy-két, magdeburgi más lelkész ellen v<:: 's később az ottani consistorinm elébe is vont, úgynevezett christolatriai tudós vita által. Töb­bet e' tárgyról olvashatni a' darmstadti Allgem. Kirchenzeitunsban. April. köt. 1840. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom