Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-08-25 / 21. szám

- 251 -befolyhatás a' papoknak is megengedtetik. Hiába szabadkozott ez engedménytől a' papság: mert a' többség csakugyan győzött, 's határozat lőn: „maradjon, miként a' cánonban van; mert a'cá­nonok' alkotóinak bölcs tapintatával ez igy legjob­ban megegyez.' 9) A' 4-ik cánonban a' patrónus szó sokáig tartott vita közt taglallatott, a' választmány kiha­gyandónak javalta, emlegetvén, hogy e' nevezet sok helyeken kényuraságra 's visszaélésekre nyújt­hat alkalmat; hogy az is, ki bár egyformán vi­seli a' köznéppel az egyházi 's belső személyek' íizetési terhét, de ha vagy szellemi vagy anyagi értékkel kitetsző , túlnyomást gyakorolva a' több­ség felelt, palronusnak fogja magát tartani 's hivatni, és ha bár nem elválasztott hiles presby­ter is, széket foglalva a'helybeli egyháztanácsban, dictatori hangjával sok zavarokat okozand az ek­lézsiában. Említetett az is, hogy néme ly kézira­tokban a' jurare helyett, még most is regere van, s igy a' kezünknél levő példány' authenliája is gyanús levén, kéretnék meg a' főtiszt, e. kerület hiteles másolatok' szétküldésére. De mind ezen nyilatkozatok nyomadéktalan hangzottak el: mert az ellenzék párt mutogatta, hogy ti patrónus szót kihagyni nem lehet, hogy ha ezt tennők, kárt okoznánk egyházainknak , 's vallásos intézeteink­nek , a' név' eltörlése állal elfojtván a' buzgalmat 's jótétemények' gyakorolhatását is Még az is kimondatott, hogy minden , ki tehetsége szerint fizeti a' papot, 's adakozik egyháznak, iskolák­nak, a'gazdag úgy, mint a'szegény, egyformán patrónus. De, hogy a' cánonok' alkotói illy szé­les értelemben vetlek volna ezen nevezetet, azt már nem merném állítani. A' más rész sürgette , határoztassék meg , ki legyen valódi értelemben patrónus? hogy csak az. kinek az egyházi tör­vény jus palronatus-t tulajdonít; de erre megje­gyeztetett, hogy ez a' kalholikusokat érdekli; — hogy a' patronusoknak mind körük , mind köte­lességük ki van szabva e' szavakban: „in ecclesia nulluin exercere dominálom, sed eam consilio et quavis alia ratione juvare , et protegere" , — hogy ez által a' cánon' alkotói épen a' kényura­ságnak akarták nyakát szegni Némellyeknek pe­dig a' feletti aggodalmukra, hogy ha e' szavak megmaradnak, az által buvó-ajtócskák nyílnak a' visszaélésekre, illy megnyugtatást nyújtott a' vi­lági elnök, hogy minden egyes eseteket a'cánon­ban sem kitenni, som zabolázni nem lehetvén, ha majd az idő 's alkalom illycsmit előhozand, az akkor a' körülményekhez képest lészen eliga­zítandó*' : igy tehát a' patrónus szó is megmarad. 10) Az 5-ik cánon' tartalma szerint indítvá­nyoztatott, hogy a' fiók-egyházak is körükben sa­ját igazgatói testülettel bírhassanak, 's nckényte­lenítessenck minden legkisebb dologban az anya­egyház' közös consistoriumától függni, 's az ottani öbbség' akaratjától feltételezni saját ügyeik' rende-i lését; de a' cánon' szavai itt is meghagyattak. A' consistoriumoknak m toco decenti tartására megjegyeztetett, hogy azok, ha a' paplak alkal­matos, mindig ott, ha pedig nem, más tisztessé­ges helyen, p. o. a' gondnok' házánál is tartathas­sák , csak hogy mindkét elnök' tudtával 's meg­egyezésével. 11.) A' 6-ik cánon' 8-ik pontja — a' .jus ministrum et vocandi et dimistendi' — fölött, élénk vitatkozás, 's mint érdemié is, sok idő, és pedig nem nyomadéktalanúl, folyt le. —Ér­zékenyen rajzoltatott, milly kétes állásba vannak helyezve az egyházi tanítók sok helyeken az egy­házaknak ezen jogukkal viszszaélésök miatt *) Mire nézve megállapítatott, hogy : az ekklézsiák a' tractusba bekebelezett papi személyek közül hár­mat köz megegyezéssel kijelölve maguk'számára, € felől az egyházmegyei elnököket hivatalosan értesítsék: kiknek ti kijeleltek közül csak tör­vényes és az igazgató testület állal is megvizsgá­landó 's helybehagyandó okoknál fogva lehessen szabad valamellyiket elmellőzni, kitörülni; és ha ekképen kívánsága szerinti tanítót nyert valamelly egyház, tartsa azt holtig, azaz, mind addig, mig canonicus hibája miatt törvény' útján (judicialiter) onnan el nem mozdítatik; mikor érdemellenné le­vén az azon helyen lakásra, ha a' körülmények ak­kép' fejlendnek ki, hivatalától is fosztassék meg vagy legalább fiiggeszlessék fel! mert igazságta­lanság 's káros következményű eljárás lenne , köz botrányú pappal más valamelly ártatlan egyházat büntetni. Megemlítetek a' viszonyosság' elvénél fogva: hogy ha az egyház holtig köteles papját tartani 's csak judicialiter válhat meg tőle, ne le­gyen hát szabad a' papoknak is holtig ekklézsiá­jokat önkénytesen elhagyni. De erre az mon­datott : hogy a' papot ekkép' korlátolni nem lehet: mert igy sok pap előtt az értelmi miveltség 's tö­kélyesbiilhetés' útja 's alkalma elzáratnék, 's az érdem sem lenne sokszor illően méltányolva, ju­talmazva: „Megállapítatott tehát, hogy a" pap, ha neki tetszik, változtathatja ekklézsiáját; de úgy azonban, hogy ezen változhatás is csak judiciali­ter történhessék/' — E'cánon' 9-ik pontja alalt az iskolatanílóki a nézve a' praescitn mellé a' cou­*) Igen helyesen róla meg a' 10-ik számban szerkesz­tő úr az egyházkerületileg még 1815-ik évben költ határozat által megsziinlelni rendelt, de ná­lunk mind a' mellett is divatos papmarasztást; pedig nálunk a' maga egész terjedelmiben, mé<r egy kissé bővebben is, mint szerk. úr közié, meavan a' jegyzökönyvekben: de mi haszna? maga esperesünk., a' méltán javítandó látogatási rendszerből , a' világ' minden kincséért sem hagyja ki e' kérdést. ,,kiván-e a' ns sz. ekkla a' tiszt, prédikátor úr' szolgálatával élni ? Igy állunk mi uraim II Közlő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom