Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-08-18 / 20. szám
- 241 -tudósok siketek a' feukiáltó történet' szavára , és a' nép' feje alól — mig aludt — ellopták kátéját." stb. E' néhány szó mutatja, mit várhatni a' munkától. Első fejezetben meghatározza a' t mystika' nevezetnek pogány, azután ker., utóbb az új platonismus által eredetiségéből kiforgatott értelmét; megkülönbözteti a' mystikát a' mysticismustól, az elsőt tapasztaló lélektan (Erfahrungsseelenlehre) név alatt vallásos tanná magasztalja 's a' hit- és erkölcstan közé mesterkéli be; az utóbbit mint félszeg merengést kárhoztatja. Tovább, a' középkori mystika theologiát a' scholastika' ellenében kiemelve, a' rcformatiót ennek ködéi közül tolja fel, még pedig nem úgymint külön, hanem mint vele ugyanazon nemű és elemű eredményt. Ezért tartja tömjény-füstje fölébe a' nyers Taulert, ezért halljuk! mit mond Kempis Tamás ismeretes munkájáról: „Ez a' több éves istenikegytapasztalásoknak quintessentiáját magában foglaló munkácska a' legszebb és legérettebb gyümölcsei közé tartozik egy szent 's az istenige' folyama' partjára ültetett mystikának.'*... Ezért teszi magát Luthert a' protestáns mystika' főpapjává, és — ezt németül kell kiirnom — „so gewann durch Luther die Mystik, die bis dahin eine vereinsamte Krscheinung innerhalb der Kirche gevvesen war, eine feste Stellung, als cin fruchttragender Zweig auf dem YVeinstocke den Gott aus Egypten geholt." Hsaim. 80 — Fordítsa le a' ki tudja! — Már illyesmit állítni Luther felől, ki egy helyen *) nyilván kimondja: „hogy a' mystika theologia csupa mesebeszéd, hazugság 's ördögnek való a' pokolban", — csakugyan egy kis merészség Nemcsak, hanem egyenesen Luther' egyházát teszi fészkévé a' protest. myslikának, mikor a' 17. lapon azt állítja: ,,hogy Luther az ágostai vallástételnek legnagyobb mestere, 'sennélfogva ő képviseli ennek szentséges mystikáját, 's az egyház itt egyebet nem tett, mint hogy nagy mesterének nyomaiba lépve átkot mondolt minden érzelgésre, spcculalióra melly ellenkezik a' kegymunkálatoknak szentírás utáni tapasztalásával és a' szentlé-lek' közlődésenek wesenhaftigste IVesenhaftiijkeit és nothwendigste Nothwendigkeit jávai. — Értse a' ki érti! — „Mert, igy ir ő, egyházunk' symbolikus könyvei nem kopár legelők ! nem elet— öres iskolai futkározások ; olvasd csak , meglásd egy kegynap világította élénk vidor mezőre lépsz, hol te lelki fegyverzörgések, és szent buzgalomdörgések között a' szentlélek' szelid hűvös lengéiét és kegymunkálatinak ható balzsamos illatját tapasztalandod." Ezek után egy nagy symbolikus hálót köt a' schmalkaldi czikkekből cs concordiából, mellyel a' ker. lelkeket sz. Péter' halaiként megfogja és a' szárazra rántja. •) Tischges^rfiche. Gap. 1. Második fejezetben az igazhitű egyháznak a' mysticismussal folytatolt harczairól beszél, és kifejti az irás szerinti mystikát. Harczolt az istenigéje' alapján protestáló egyház mindjárt kezdetekor Münzer Tamással 's anabaptistáival; száműzte kebléből Scbicenkfeld' eredendőbűn- 's igazulás-tagadó seregét; Osiandert kárhozlatá, mert a' megszenteltetést elébe tette az igazulásnak ; fíöhme Jakab görliczi varga' égi sophiáját leleplezé ; Petersen chiliasmusát légbe oszlatá. Mig aztán az igazhitűek' serege homlokán fellépett Arndf symbolikus zászlóján hét alapigazságot lobogtatva ; és jött utána nagy sereg fejérruhákba öltözve pálmaágat tartván kezökben: Gerbárd János, Liitkeman, Geíer, Qnirsfeld énekek' énekéből travestált myrha kertjével, Porst, íHarperger, Uoyatzky , Breilhaupt, Storr, Reddersen — mind, mind! koszorús keresztyén mysták, de nem mystikusok?? — Harmadik fejezetben megírja a' myslicismus' tíz alapvonásait. Lássuk rendre, mert már itt a' rationalismusra is kerül a' sor. Első alapvonás, az Isten irt igéjének háttérbe tolása, a' belvilágosságnak vagy a' rationalisták' okosságtörvényének az irásfeletlisége. Szorul szóra mint ő mondja: ,,A' myslicismus nem éri meg vele, mi a' csecsemőknek és gyermekeknek kijelentetett, nem éri meg az isteni bolondsággal és isteni gyengeséggel, meily bölcsebb és erősebb az embereknél *), hanem magas lelki dolgok után nyúl, mellyek magának az Írásnak fölibe vágnak; minden valóéletnek forrását mellőzve kísérletes álélelbe jut, 's minthogy az igével együtt elveszté bíráló szemvilágát, az ördögtől és önérzéscitől ámítatik; bölcsessége egy mocsárban ingó lidércz. — Itt olvad egybe a' mysticismus a' rationalismussal; emez egy természetfeletti belvilágot, amaz egy természetszerű belvilágot tesz legfőbb ismeretalappá ; emez érzést amaz észt keres, mindkettő kegy helyett természetet." 'slb. — 2-dik. A' sz. sákramentomoknak és az egész kai isteni szolgálatnak becsmérlése. A' ralionalismus ilt is czinkostárs. — 3-dik : .1' vallásos i/idiffcrentismus, a' mennyiben az Istennek örök igéje (Christus mysticus) a' kijelentett és irva hagyott ige nélkül is jmunkásnak mondatik lenni a' népek között , 's a' rationalismus szerint őskijclentés az ész. — 4-ik: A' tisztulásnak, vilugosodásnak , egyesülésnek mint az isteuikegymunkutatok' fokozatának összevissza forgatása. — 5-ik : Az igazolásnak és szentelt elésnek egymasba zavarása. Itt gúnynyal illetetlnek mondja a' Krisztus' bársony palástját , 's a' lúlszéleken itt is találkoznak a' myst. a' rationalismussal; az első a' Krisztus' tulajdonított igazságát fölcseréli a' bennünk lakó igazítással, a' második földön •) i Kor 1. 25 40