Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-04-14 / 2. szám

- 14 . -koldus rendszerünkhöz átok gyanánt van sújtva a' népönkény a' hívásnál, az elbocsátásnál. Ezen épül pulgári állásunk , létünk, csüggesztő jövendőnk. Gúnyos egy hierarchia, mondhatom. — Vagy tán mintpresbyterium elnöke? Ez állás csak 1816. óta van provisorie megerősítve, addig csupán deferentiából álltak ott papjaink. Mi sikamlós hely ez, megtetszik abból is, hogy még a' candidálás joga sincs törvény szerint hozzá kötve; hogy egy előkelő gyülekezet, az egyházkerületileg odarendelt helyettes lelkipásztort lebiilenté ez állásról, mit ninga is megsokalván, az asztalvégen adott helyet neki. — Nyomorult egy hierarchia! — mellyről a' budai zsinat 2dik canonja ezt mondja könyörületes hangon : „Régimén ecclesiasticum, ex consensione et ecclesiarum utilitate ministris q u oque religionis defertur." — Vagy a' felügyelése alatti iskolatanítón érezteti önkényét? — és ezen az egyen, mint a' hallgató papján, megboszúlja más helyeken lecsonkázott tekintetét? — Tapasztalásból Ítélve, itt ez egy helyen visszaélhet kis tekintetével, mi azonban figyelmet alig érdemlő. Egy az. hogy hivatalos önkényt rajtok nem gyakorolhat, mert nincs olly nagy hézaga' két hivatal között, hogy megsértett emberi vagy hivatalos jogaiért — mint ez hírlapok utján is megtörtént — erőteljesen és egész önérzettel fel ne kelhetne a' tanító; más az, hogy itt a' népnél van az ellenőrség, és sok részben az itéletkimondás, e' hamar feszítő fórum elébe pedig egyik fél sem engedi ügyét egykönnyen jutni. De a' közelebbi évtizedben a'népnevelés eszméje annyira kiemelte, megnemesítette a' tanítói hivatalt, hogy a' súrlódást inkább a' tanítóknak túlkövetelései okozhatnák, mint a'lelkipásztorokéi, kiknek hivatalos köre, ennek üdve és haszna, egyházvidéki gyűlésben, hol én is jelen valék —• egy derék szónok által amazokénak nyilván alárendeltetelt. „Nekünk jó iskolatanítóra sokkal nagyobb szükségünk van, mint jó papra.^'stb Noha szerző itten sem kívánja egyes személy véleményét egész tesrtületével ugyanazonosftni. — És mégis hierarchia, paphaínlom , papönkény, zsarnokság, despotismus! mellynek épen ugy nem vagyunk okai, minta' szegény mandarinok, kiket a'chinai nagyúr megbotoztat, ha a' felhők esőt nem adnak. Nem csak intézkedik, hanem képet visel a' protestáns pap egyházvidéki, esperességi — tra— j ctualis — gyűléseinken. Talán itt van széke a1 hierarchiának? — Képviselőséggel önkényt párosítni nem lehet, vagy ráfogás lesz , mert ez számol tetteiről megbízóinak, de számol az egyházkerületi — superintendentialis — gyűlésnek is, hova végzései felkerülnek, részint appellata, részint hivatalos felterjesztés után. De csupa lehetetlenség az egyházvidéki székeken papönkényt gyakorolni, magának e' széknek belszerkezeténél fogva is. Itta' két elnök, egyik világi, a' másik egyházi, kiknek székét bármi szorosan tegyük is egymás mellé az asztalfőre, bármint egyenlítsük is elvben, csakugyan gyakorlatban, ügydöntésben, a' világié az elsőség. A' világi ülnököknek az egyházi ülnököknél ritkán kevesebb, többnyire egyenlő, gyakran több száma; minden küldöttségi eljárásokban jelenléte az egyházi és világi résznek; sok egyházvidékekben a'világi és egyházi jegyzők: mind ezek által, ugy elébe van itt építve a' papönkénynek , ugy be van dugva minden rés, hogy a' hierarchiának lehetetlen valahol fejét kiütnie. Tán az esperesi visitatiók járnak önkénnyel? Koránt sem, látogatása nem egyéb az esperesnek, mint adatoknak gyűjtése egyházvidéki tudósításaihoz, vagy legfelebb szóbeli kisebb bajoknak eldöntése , a' felebbvitel bármellyik félnek szabadságában állván. Barátságos atyai látogatások, mellyeket • több egyházvidékben világi személy kíséretében szokott végezni az esperes — Hol itt az önkénynek, vagy csak a' hatalomnak is árnyéka, hol itt az a' bujdokló hierarchia, mellynek fellebbenésétől némellyek remegnek ? Tán az egyházkerületi közgyűlésekben aggaszt valahol ezen rém? Nem láttam nyomát sem, bár minden szegét zugát felkutattam is e' gyűléseknek ; mert nagyban e' gyűlések szintazok, a' mik kicsinyben a' tractusgyülések, azon különbséggel, hogy ezeken egyes gyülekezetek, amazokon egyes tractusck, esperességek, repraesentáltalnak. Az egyházi és világi táblabírák egyenlő számmal ülnek a' zöld asztal körül, és nem tudok tárgyat, nem tudok ügyet vagy kérdést — még szorosan a' vallásra tartozók közül is — melly a' világi képviselőség befolyása nélkül lett volna eldöntve. Ugy van, a' hierarchia nem nőhet ki az egyszerű lelkipásztorból, mert mellette és ellenében a' nép. nem nőhet ki az esperesből, mert szorosan mellette ül a' világi felügyelő; nem a'