Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-14 / 15. szám

, - 183 -eszközül, utálván az elvet: „finis sanctificat média." A' törzsöknek kell elébb 'anyaföldében jól meggyökereznie, hogy a' jobb fajú sarjadéknak sebesítő és életveszélylyel járó beoltását kiállhassa és másik kertbe foganatosan ültethessék. A' szláv nép miveltessék elébb maga nyelve alta , hogy képes lehessen a' magyar nyelv' tanulására. Ki a' szláv nyelv'növelését akadalyozza, a' magyarosodásnak nem akarva új gátot vet 'S igy igénytelen de okteli véleményünk, javaslatunk 's egyszersmind kérésünk is az volna, h«»gy, a' mint megmutatok, köz igazság* szabályai, — természet adta szent jog — a kereszténység parancsolta felebaréiti szeretet, — a' protestáns vallás és egyház szelleme és érdeke, nép' boldogsága, -- ország törvény'' értelme, az egyetemes köz gyűlés' vallomásai, — es az okosság súgta tanácsnál fogva, a' szláv hon szülte nép anyanyelvének tanítása ne csak szabad legyen, hanem elő is mozditassék. A' magyar haladjon a' nélkül, hogy többi hontársait hátrálná; haladja fölül versenyfutóját, a' nélkül hogy neki gátot vetne. Ennél fogva: a' fensőbb tudós tanodánkban vagy engedtessenek meg a' szláv philologiai társulatok, mint más nyelvek' érdekében engedvék, ha tetszik szigorú felvigyázat mellett, nehogy vészes irányzatuakká fajúihassanak; vagy a szláv nyelv' és irodalom' közvetlen tanítása sorozfassék be a' többi nyelvek' példájára, a' tanítási tárgyak közé olly gymnasiuinok- és lyceumokban, mellyekben szláv ifjaink számosabbak. Ez bizony csak csekélység, a' mit szláv hitsorsosink, mint egyházunk' és iskolánk' társrészvényesei, számukra mintegy osztalékul joggal követelnek. Ha pedig, a' mit fel nem teszünk , mert a' mélt. egyetemes közgyűlés' igazságában bizunk, — még is ezen igényünkkel elutasítatnánk, e' bajos kérdéssel kénszei ítetnénk elő állani; Vájjon és mióta csak a' magyarok és németek' egyedüli sajátaik az evang. egyháznak iskolái a' szlávok' kizártával, 's terjed-e az egyetemes gyűlésnek hatalma egyházi fenálló állodalmunknál fogva annyira, hogy az egyház' olly nagyszámú tagjainak anyanyelve' .tanitatását, ön megegyezése nélkül ?

eltilthatná ? *) Melczer József, - jegyző. ¥cgyes közlemények. Munkácsi unio. Miután a' hazabeli két evang. felekezetnek czélba vett egyesítése' ügyében szóval és tettel annyi érdekes mondatott 's történt már: helyén 's idejében látszik lenni e' két felekezet' egymásiránti viszonyát városunkban,megismertetni. — Munkács városa több hitfelekezetű 's különböző nyelvű lakosai között, rég idő óta. mindenkor voltak hol több hol kevesebb számú ágostai hitvallású 's szinte különböző nyelvű keresztyének is; arra azonban , hogy magukat tulajdon lelkipásztoruk alatt sajátszerüleg rendezett önállású gyülekezetté alakíthatták volna—elegendő számmal még mind ez ideig sem ; hanem a' saját pásztornélküli nyáj' egyes családai eredetileg más keresztyén felekezetek' gyülekezetiben 's papjaiknál keresték lelki szükségeik' kielégítését, hova leginkább nyelv-különbség okozta érdekök vezette. A' magyar ajkúak a' helv. hitvallású, a' német nyelvűek pedig a' rom. kath. gyülekezetek' szentegyházaikban (melly utóbbiban mctr több év óta a német nyelvű hitrokonok kedvökért, bizonyos vasárnapokon, német nyelven is tartattak isteni tiszteletekj találván fel leginkább vallásos életök' lelki éldeletét. A' rendes pásztor nélküli állapot, a'bizonytalan ingatag helyhezet figyelmezteték végre a felekezet némclly főbbjeit az ekkép széledező nyájt czélszerü mód általi öszpontositása felett intézkedni; 's igy lőn, hogy az 1816-ik évben, midőn a' munkácsi helv. hítvallásuak' akkori papja, a' sok-érdemü néhai Balajthi József a'német-ajkú evangélikusoknak is saját nyelvökön szólani az igét, magát örömmel megajánlotta; sikerült leginkább a' becses-emlékű kir. tanácsos, néhai idősb • Bercsényi János úr' vallásos buzgalmának, hitfeleit a' helybeli helv. hitvallásuakkal egy pásztor alatt, 's egy akolban, olly móddal egyesíthetni, hogy a' német-ajkú evangélikusok' kedveért minden hónap' első vasárnapján, a' nagyobb innepek' második napján, az uj év' első *) A« itt elmondottakat nem árt egy kis je yzéssel kísérni, a' jegyzés pedig ez: hogy mi és mint hisszük hitsorsosinknak minden jobbjai úgy vagyunk meggyőződve, miként a' zólyomi egyházmegye által választott és követett út az, mellyen panaszaink' és sérelmeink'megszüntetését eszközölnünk kell. Mi hisszük, hogy a' zólyomiak' bizodalmát, a' kerület méltánylani 's alapos vagy alaptalan panaszaikat gyökeresen és szeretetben orvosolni, nem csak kész, de képes is iesz. Mi ha sem aJ

kerületi, sem az egyetemes gyűlésen nem történnék, a' zólyomiaknak senki rósz néven nem vehetné, ha az in utat választanák, mellyet legújabban némellyek saját hatóságokat elkerütőleg és igy aligha helyesethetőleg választottak. Egyébiránt valamint eddig mendemondában alapuló nyelvbeli koczódásokat lapjainkba soha fel nem vettünk, ugy ezt ezután sem teendjük; ellenben mihelyt az illyen viták a1

jegyzőkönyvekből szerezhetők 's igazolhatók, a' köz jó' tekinietéből mindenkor híven és részrehajlailanúl közlendjiik, hogy így egymást megértve, a' félreértéseket kiegyenlítve, a'nyelvzavarok'harcza közt eszközölni segítsük azt, mi minden nemzeti súrlódásoknál nagyvbb és főbb: vallásunk' egyházunk' szóval a' protestantismus' javát. Szerk.