Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-07-14 / 15. szám
- ISO — \ protestantismus' elvei szerint szentes sérthetlen a' megyőződés, legyen hát az eszköze is, a' nyelv Lehet-e boldognak tartani olly hazát, mellyben olly nagy számú népesség, mint hazánkbari * szláv nép, szellemileg elhanyagolva, butaságba, erkölcstelensegbe ejtve találtatnék? 's lehet-e ezen szerencsétlenségnek be nem következnie, ha nyelve nem fog miveltetni, hogy a' többi hontárs-ts nemzetekkel egyenlőképen, vagy legalább utánok a' felvilágosodásban haladhasson, 's a' hazának azon részét, mellyen lakik, szellemi és anyagi nagyobb virágzásba emelhesse? Lehet-e ollyanokra való, ha nem is szántszándékos, czélzást az ország' törvényhozásának jótékony kivánatival és ezen kívánatból eredett ekkorig íenálló törvényeivel összhangzasba hozni? Vájjon törvényszerű-e a' magyarosodás' eszméje? Meggyőződésünk szerint nem, azon eszmeje legalább nem, mellynek értelmében a' szlávok' átalános magyarokká átalakulása, némelly egyedek' kivanatára parancsoltatnék, "s a' szláv nyelv1 közvetlen tanítása iskoláinkból kiküszöböltetnék. Megnéztük az e' tárgyban alkotod ujabb országos törvényeket, a1 kormány' rendeleteit; de egyre sem akadtunk, melly illynemíí eszmét, 's abból eredó' eljárást igazolna. Törvény által emeltetik a' m ag y a r nyelv ugy nevezett diplomatikai nyelvre e' honban, a' latin helyett. E' nyelven kell minden nyilvános hivatal' ügyének folynia 'stb. 'stb. Es e1 törvény előtt, a' mint végzéseink és tetteink elegendően igazol|ák, meghajtjuk fejünket legmélyebb tisztelettel 's ahhoz magunkat, minden kitelhető készséggel alkalmazni iparkodunk, azt hálás erzeleinmel bölcs és jótékony törvénynek valljuk, mert jótékonyságának rövid idő óta már létrehozott több eredményeit szemléljük 's élvezzük, és még többeket készülőben lenni látunk és remélünk De ezen törvény' egész terjedelmében nem leljük a' szót „magyarosodás," melly egészen új, és mellynek értelme még olly határozatlan, hogy azt kíki kényszerint értvén, majd tágítja majd szorítja, és mellyet épen azért ollykik olly követelések' és igények' fonására használnak , mellyek a* szláv ajkú polgároknak ártalmasak , 's egyátalában nem törvenyszerüek. Ugyan mellyik pontjában áll e' törvénynek, hogy a' szláv nyelvet tanítani, szláv nyelv' tanitó székeit alapítani, vagy alapnottakat fentartani és használni bünhödésre méltó vétek, kihágás, veszélyes dolog? Hol tilalmaztatik akármelly, nem csak honi, de külföldi bármelly nyelv iránti szeretet? Hol czimeztetik a1 szláv nyelv veszedelmes, egy külföldi hatalom'érdekeit nevelő elemnek ? Hiszen az 1836-ki országgyűlés' tartása alatt jelent meg, és a' gyűlés' tagjai által olvasgattatott, sőt több ülésben szóba is hozatott a' röpiratka: ,,Sollen wir Magyarén vverdenV4 ' mellynek szerzője elevenen kel ki az átalános magyarosodás' eszméje ellen; miért nem használtatott ez, és sok más efféle, szlávok1 részérőli nyilvános nyilatkozat alkalmul, határozottabb törvény' hozatalára? A' törvényhozó test és a1 kormány, mellyek' tisztében főképen áll, az ország' bátorsága felett őrködni, a' honárúlókat nyomozni, távoltartani és büntetni, bizony illetőbb biráí annak: vájjon veszélyes-e a' .szláv elem a1 hazának vagy sem ? mintsem prr át véleményökön 's belátásukon politikai terveket alapító egyesek. A' panszlavismus ütötte r>agy lárma nem volt képes a1 bizony nem szunnyadozó kormány' figyelmét felkölteni, mi annak a' jele, hogy rá sem ügyel, hogy azt alaptalannak tartja , 's hogy eredetét ismeri. De igen, utoljára érkezett csakugyan egy kegyelmes, 181ü-ki Sept. 11-kén kelt leirata a1 fenséges cs k. Herczeg-Nádornak egyetemes egyházunk' és iskolánk1 volt nagyságos alügyelnökéhez. De az, a' pozsoni lyceumban létező szláv társulatot csak oda utasítván, bogy merő philologiai ösvényen maradjon, nyilván helybenhagyja a' szláv philologiai társulatokat. Az egyetemes gyűlés még is megszorítá ezen törvény és kormány-adta szabadságot, végképen eltörölvén a' szláv philologiai társulatokat. Miben alapul e' végzésnek törvényszerűsége? A' nemzet' kívánatéban? De 5t* nemzet' kivánatai' kihallgatásának és teljesítésének egyedül az országgyűlés törvényszerű organuma; ez pedig ekkorig nem nyilatkozott e' részben : igy a' kívánat csak egyeseké lehet, 's minden esetre eiegtelen olly lényeges szabadság' megszűkebbitésére , végképeni megszüntetésére. .De a' törvény' szellemében alapúi a1 fenidézett végzés ,4 azt halljuk gyakran mentségül felhozatni. De ez nem egyéb k ifogásnál, ürügynél, törvénytelen lépéseknek törvény' nevébeni elkövetésére. A' törvény' szelleme, illy hasznalat mellett, a1 törvény' világos, meztelen értelmének önkény adta tág es redős köpeny, melly ala mindenféle búhat; egy határozatlan dolog, melly mitsem ér, sőt gyakran kártékony is, ha betű altal nem korlátoztatik. Igy, a1 törvény' szelleme' nevében el lehetne valakinek minden vagyonát kobzani, kit a' törvény csak az adónak vet alá Mi ugy vélekedünk: minden olly szerkezetű törvény, nsinő az 1840: 6, mellyben határozottan, számszerint, és részletesen mind az ki fejeztetik, a'mit tenni kell. és a1 mit elhanyagolni vétkül tétetik ; olly értelmű és szellemű, miszerint mind azt tenni szabad, mi a" parancsoltak' és tilalmazottak' sorában nem áll. Mert hiszen, ha azon kivül még több valami szükségesnek találtatott volna, a' törvényhozó test azt is a' törvénybe iktatja. í)e mivel épen az átalános, határozatlan törvénynyeli visszaéléseknek, és ollyanokra lehető törvény' alkalmazásának elejét venni kívánta, a' miket eltiltani vagy parancsolni ovakodék; azon részletes ebeteket sojolá elő, miket tetetni vagy nem tetetni akar. Ezen elvekre a' fenforgó kérdésnek alkalmazása könnyű, és magában érthető, mellyet is itt elmellőzvén, csak azon egy észrevételt csatoljuk niég ide, hogy a1 törvény1 kétséges értelme vagy szelleme* esetében senki más, csak egyedül ő felsége és a1 törvényhozó test illető magyarázó.
