Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-14 / 15. szám

- no -a' józan ész' kormánya alatt, és a' szív' nemes su^allása mellett akármeliy status' jelen szükségeire biztos gyógyszerrel kínálkozik. A' jelent, multak nélkül megérteni akarni hiábavaló törekvés; üdvös tanácsot, oktatást és tanítást csak azoktól várjunk vallás - színezetű ügyekben is, kik minél több történeti adatok' birtokában lévén , a' multak' eleven hü képét nem elferdítve, hanem jó akarattal, 's lelkismeretesen adhatják; a' mellett a' keresztyén felekezetek' jelen állásuk' főbb pontjait kitanulván, hasonlításokat nem csupán a' felekezetek' zárt falai közt, 's egymáshozi viszonyaikban teszik, hanem az egész emberiség' irányában , szétnézve a' nem keresztyén országok' történeteiben is, melly úton a' vastag ködök és homályok magoktól felosztanak olly tárgyak felett is, mcllyekről azt hittük eddig , hogy borútlanok 's napfény' tisztaságában állanak. Mellőzve itt a' természeti társaságos állapotokat, tnellyekben a' család főnökök' pátriáichasága a' helyhez szegült statusi átalakulástól még távol jár; mellőzve hát a' vadászati, halászati, és legelői állapotokat, csak olly népekre és nemzetekre fordítsuk figyelmünket, mellyek állandó polgári szövetségbe léptek, azokban éltek, vagy élnek, ugyan azért a' műveltség', és tudományos ismeretek' körében mozognak. Az életjelentkezés már az illy álláspontu statusokban fontos és érdekes , azoknak ismerete tanúságos, miért a' régi idők' bölcsei, egy Pythayoras , ílerodol , Plnto utazásokat teltek épen úgy , mint a' mennyei ország' philosophjai, egy Laolseu , Fa Hian, és Hina/t Tschany, mint hason szükség' érzetéből ma is szakadatlanul utaznak Európa' műveltebb fiai. A' tudni vágyás, mint szellemi szükség, fő rugó volt az illy vállalatokban, de majd az anyagi haszon is testvérileg csatolta ahoz "magát; mert e' két fő factor képezi az ember' egyetemes létét, természetünk' csudálatos összeszövődését, testi ós lelki örömeinknek, mint kínjainknak 's szenvedelmeinknek castor-polluxi derűit, egymással felcserélődéseit. A' vallás szellemi természetét fogja fel az embernek, azt magával ragadja, sokszor fanalisálja is, midőn kelletin túl hódol némelly képzeleti vezérelveknek, mellyeknok túlnyomóságot szereztek bizonyos körülmények. Az illy körkihágások azonban csak gyéren tűnnek fel müveit statusok' történeteiben, mert a' lelki convulsiók veszedelmesbck levén a' testi betegségeknél, ha sűrűbben történnének , hamar felemésztenék az életerőt, 's a' status megszűnne status lenni, mellynek conservativ elemei, épen a' rendszeres mozgalmak' körébe szorítvák. Minél szelídebbek és erényesbek a' vallástanok , annál jobban ncmesiilnek az erkölcsök is: ez a' próbakő Herder szerint a' pogány mythologiákra is, 's e' tekintetben a' keresztyén vallás, sok más vallás felelt kitünteti magát, melly csupa szelídseg és szeretet, melly nemcsak minden boszúállást tilt, a' mit a' Korán megenged, hanem parancsolja a' mellett, hogy ellenségeivel is jót tegyen az ember. Hogy e' felséges, mindent kiengesztelő tantól sokszor eltértek, 's mindegyre eltérnek a' keresztyén felekezetek, azon beteges passivitas' következése, mellyet Heinroth és Varas mesteri ecsettel festegettek. De nem is lehet az máskép , mert az ember véges természeténél fogva gyarló s könnyen hibázik, a' rosz soha ki nem irtható földünkről; de annak hatását s erejét elvenni, terjedése'körét keskenyíteni mind az , mit a' törvények 's társaságos szövetkezések tehetnek. A'jóság, magos erényi tulajdonok épen a' roszszal szemközti tusában tüntetik ki magokat; a' megváltó, midőn keresztfán vérzett, apolheosise felső pontján állott. Bölcs tanítások és oktatások hajdan mint ma szükségesek, hogy az emberiség középszerüségi álláspontját folytonosan megtartsa ; mellyet ha elveszt, csak az elaljasodásnak sietne elibe; mint másfelől a' néptömegen véghezv inni szokott szemfényvesztői felvilágosítások keservesen szokták magokat megbőszülni. A' tengely' közepén, nem a' két pólusnál, van a' súlypont; még a' legműveltebb lélek' szüleményei is ábrándozásokká válnak, ha túlzásokban hajhássza az igazságot, mellyet azokban fel nem találhat. 2) Minél inkább helyt áll ez állítás egész országokra nézve, mellyekben önfenlartási érzetnél fogva törvények korlátolják az életmozgalmakat. Mind ezt röviden megérinteni nem tartók czéltalannak, hogy históriai összehasonlításainkból a' 2) ,,.Je gesetz- und schrankenloser sein Treiben (des Geistes) ím Gebiete der Kunst und VVissenschaft ist, desto mannigfaltiger sind seine Producten und Lehrsysteme. Nur in dem Geselze und der Schranke liegt die Warheit fiir das Endliche. Darum vveiset uns jedes Zeitalter neue Productionen und Formen dieser Art auf, die jedesmal um so abenteuerlicher gestaltet sind , je mehr sich die geistige Thátigkeit darin von ihrem Urtypus des Gesetzes und der Schranke entfernte. Nicht an den Polen, sondern in der Mitte der Achse liegt der Schwerpunct. Komml der Mensch bei seinem Forschen darauf. die Wahrheít in den Extrémén zu suchen, so erregt er unseren gerechten Yerdacht, dass er nicht einmal recht wisse , was er eigentlioh zu suchen habe, oder dass er das Wahre nicht finden wolle, indem er im Wahne des eigenen Wissens der Natúr andere Gesetze zu unterschieben sucht, die sie gar nicht anerkennt, noch weniger sich : von ihm nach denselben meistern lüsst." Hahne-Biann organonja' bírálója.