Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-06-30 / 13. szám

- 14§ -a' franczia vagy olasz nyelvére, 's a' rajzolásra szorítkoznak. A' fensőbb osztályban az elemi tárgyak helyett a' természetrajz és történet adatik elő, 's az oktatása' többi tárgyakban folytattatik. Keletkeztek azonban reáliskolák is, mellyek több osztályokra osztvák, 's mellyek a' régi nyelvekre is tekintettel vannak. De nekünk ezek ingatag irá­nyú intézetek. Mi szót csak olly reáliskolák mel­lett emelhetünk, a' mellyek és a' mennyiben va­lamelly fensőbb tanodával vagy polytechnikai in­tézettel összekapcsolvák , mellyek egyéb tiszta tudományosoktól az által különböznek , hogy a' kézmutani ismeretek' megszerzésére, 's az erőnek, melly azokat alkalmazza , szilárdítására egy rész­ről mííügyességetfeltételeznek, más részről a1 ta­pasztalást és felfedezést veszik segélyül. A' kéz­műtan' lénye mélyen behat a' tudomány' körébe, 's a' műügyesség' megszerzésére előismereteket kiván, mellyek rajta alapúinak. Szereztetnek ezek reáliskolák által, mellyek, hogy egyedeket állás­pontra vezérelhessenek , honnan az összes ipar­munkásságban csekély eröalkalmazás mellett köny­nyü leend kiterjedt következményeket irányozni, a' tudomány' sokszerű eszközeivel élnek. A' polytechnikai tudat azonban az elmélet' és gyakorlat', a' tan' és példa' felváltó és czélszerü egybehatása által szereztetik. Illy jól rendezett intézet' mintájául a' Prechtl tanácsnok' igazgatása alatt 1815. nov.' 3tói fenálló bécsit említhetjük. Hasonló szerkezetű intézetek lelett még azon el­sőséggel bir, hogy vele közvetlen egy realiskola , egy mindennemű műszerekkel és mintákkal, mél­lyek részint készen állnak , részint ügyelet alatt készítetnek, ellátott erőműi és mértani műhely, 's végre a' nemzeti ipar1 előmozdítására szövetke­zett társulat is összekapcsolvák, miként a' po­lytechnikai évkönyvek' kiadása. Joggal van nagy hirben ti párizsi polytechnikai intézet is, melly 1796. alapítatott, 's 1816. a1 kormány'azon kü­lönös intézvénye mellett, hogy a' tudományos­katonai osztályokra, mellyek a' mérnökkar (ge­nie-corps), a' tüzérkar (artilleria), az út- és hidépítészet, alkalmas egyedeket készítsen elő, új szerkezetet nyert. Köztudomás szerint azon nagy férfiak, kik a' legújabb időben Franczhontdicsőí­tek , majdnem mindannyian ez intézetnek köszö­nik müveltségöket A' két felhozott intézet mellett még a' prágai érdemel különös említést , hol a' gazdasági, erdőszeti és bányászati tudomány­ban is nyerhetni oktatást. Nyomossága az országra nézve olly intéze­teknek, mellyekben az oktatás' tárgyai kitünőleg *) Tán leend egyszer alkalom e' dicső szerkezetű intézetnek szemtanúlag vizsgált osztályairól la­punkban egykét szót szólanunk. . T a u b n e r. a' reáliák, már ebből kiviláglik. Minél könyebbé tétetik a' kézművesnek a' kor' igényeit teljesíteni, a' versenyzést (concurrentiát) kitartani, annál te­temesb leend a' termények' kelete 's a' termesztő jóállapotja. Miként az egyesben, úgy a' nagy­ban és egészben. Minél inkább elmarad valamelly nemzet' teljipara egy másik' nemzetétől, annál függőbb leend ettől, annál többet kénytelenül en­nek segélyére szorúlni. A' nemzeti gazdagság' for­rása ipar, 's azért kötelessége minden országnak azon intézeteket, mellyek fensőbb műveltséget, tehát nemesb , az ismeret' szilárdabb alapján nyu­govó és biztosított termesztésnek könnyített lehe­tőségét irányozzák, előmozdítani ós ápolni, vagy a' hol illyek nincsenek, alapítani, 's fenállásukról ép' úgy gondoskodni, mint a' tudósokat képző iskolákról. Ezek' szellemi ereje-, amazok' benső jólétéért kezeskednek, 's csak e' két kezesség biztosítja létének lehelőségét 's fenmaradását. Ezen szempontból tekintve a'kérdésnek, váj­jon a' régiek' studiumán alapúit, vagy a' reali­ákbani oktatás jobb-e , nincs értelme. Egymás mellett mind a' kettő egy iránt szükséges , 's va­lamelly okos czélnak megfelelő Csak tulságaik vagy összezavarásuk foglalja magában az ellen­kezetet, mellyről értekezésünk' elején szó vala. Fogalmaik- és czéljaiknál fogva a'reáliskolák épen nem hódolnak materialismusnak, sem nem vezet­nek oda , miként azt sokan tévelyesen hiszik , ha­nem inkább az ismeret' eszközeit szolgáltatják, melly szerint az anyag a szellemnek alárendel­hető. Kiengesztelik a' tudományt vagy a' tudatot az élettel, annyival inkább , mivel minden tudat foglal magában valamelly szemléletes, anyagtalan és mégis állományos (substantiale) momentumot, melly t^z anyagot is, mihelyt vele érintkezésbe jő, átszellemesíti. Es ha igaz, hogy a' tudóso­kat képző iskolák is szellemi gyáriskolákká alja­sodhatnak , ha a' nevendékeknek a' tudomány' szabad szelleme helyett a' holt betű idéztelik elő , ez veszélyt, de a' classicitás' valódi szempont­bóli kezelése áldást hoz. Lényeges állórésze ez, hogy úgy szóljunk, a' tudós oktatásnak, miként a' realnak a' mér-, természet-, gépelytan stb. Egymástól mind a' kettő legalább jövendőben , kereken elválasztandó, mivel ha nem épen szél­hajló , mégis lényegesen különböző életutak A' tudóst a' gondolkodás', tudomány', önismeret' és igazság' legmélyebb titkaiba vezeti, az összes élet' anyagtalan középpontjába , az ipar' emberét pedig azon kör' körzetébe, mellyet életnek ne­vezünk. Külre fejledeznek ennek erői , migamazéi a' bensőben egyesülnek. így ezen kérdésre a' gyakorlati élet' kivánt­-mánya , miként a' tudomány' kivántmánya által határzottan meg van felelve. T a u b n e r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom