Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-06-30 / 13. szám
- 146 -und die Anthologen edel sind; die Altén waren Menschen, keine Gelehrten, was seid ihr? und was holt ihr aus ihnen ? — Copiam vocabulorum !u Az ifjak az intézetekben, mellyeket a' szellemetlen alakiság' ezen visszás értelme szerint kormányzáriak , nem tekintve jövendő életviszonyaik' különbségét, irgalom nélkül philologokká képeztettek, miáltal a' munka a' szabad és szellemi önállóságra nézve mind a' tudomány' térén, mind a' kézművészet' körében felette nehezített lőn, 's a' szakbeli tudósoknak, miként a' kézműveseknek száma görbedt mintegy a' képletek', szabályok' és kivételek', aJ holt betű' ezen szolgai járma alatt. Azért kell az igaz és alkalmas ifjuságnevelés feletti kérdést, ha rá választ akarunk , a' tévelyes nézetek' ezen mezejéről egy másikra átültetnünk, mezejére a' természetességnek és valóságnak. A' tudóskar' ellenében a' gyakorlati életmunkásságok állnak. Az idő' haladta a' polgáriságnak adá meg kellő értékét. Mind a' kettőre nézve a' műveltségnek olly foka igényeltetik, milly egykor hallatlan vala, 's névszerint a' mesterség, kereskedés, ipar és müvészség az összes országéletben olly nyomos jelentőséget nyertek , hogy ezen szakok már az öneszmélt erőnek kifejlését teszik szükségessé, vagy másként, fensöbb műveltséget feltételeznek. Erre csak úgynevezett tudományos intézetek vagy tudósokat képző iskolák léteztek, 's összes szerkezetökből okvetlen közvetkezett, hogy általok magát teljesen kielégítettnek senki nem érzé. Vagy igen sokat, vagy igen keveset adának. Igy támadt a' realismus' ellentéte a' classicai műveltség' ellenében; de a' melly eleinte nem ismeré jogossága' körét, mert különbség és megválasztás nélkül minden előbb méltánylott neveléselveket, mint gyakorlat ellenieket, elmellőzött Minek nekem a' görög és latin , vagy tán még az éber nyelv ? kérdezé a'jövendő művész, kereskedő, erőműves, erdősz 'stb., és joggal; azonban a' jövendő tudós is tön illy kérdéseket tévely- vagy kéjelemből, vagy a' pedánsságot meguntából, melly még uralkodott. Ekként lőnek országhatalmak a' reáliskolák' szükségességére, a' tudósokat képző intézeteknek pedig az-ész' elvei, a'szabadabb világ- és életszempont szerinti reformjára figyelmesek , 's miként egy részről tanodák támadtak, mellyek' kitűzött czélja a' polgár életrei készítés egyetemleg, úgy más részről ollyak is, hol a' növendékek a' jövendő tudományos pályára czélszerübben képeztetnek. És az oktatás' ezen szükségszerinti elkülönzetéből kiindulva , kérdésünk' megfejtése könnyű 's mintegy magától következik Tekintsük először a' tudósokat képző iskolákat , mellyekböl a' szellemölő pedánsság lassanként kiköltözött. Miként minden szellemi és politikai mozgásra, erre is a' világtörténeti forradalom adá a' rugót. A' szabadság'eszmélete feléledt; az ifjúság a' régiek' megérthetésére egészen más commentárt keresett és lelt, mint vala a' philologiai, melly a' betű- és alakhoz ragaszkodott: a' történelet. Mielőtt azpnban ezen commentatort ismét egy másik állal: az ész által commentálni, elérhető lön, a' forradalom' következményei által feltételeztetve, nem hoza eleinte áldásos sikert ; mert a'régiek'szabadságeszméinek majomi utánzását a túlságig neveié, 's számos politikai tévelyekre és csalútakra vezérlett. Hamar helyre állott mégis minden , 's a' régiek, kik ez által majdnem rosz hirbe jövének, ismét kegyelmet nyertek. Kitűnvén, hogyja' gymnasiumokban a' realiáknak, inily— lyek a' mértan, magány történet, földirat, természettan, nem kell nagyobb tért engedni, mint szükséges, mivel a' vizsgálatok' minden szigorúsága mellett is az első classicai studium csorbulást szenved, 's igy csak felületesség és csekélység tenyészik, a' classicai műveltség' alapja a' jövendő tudósra nézve hathatósabban igényelteték, — minden könnyelműség' kiirthatására, mellyel a' tudóskar' újabb nemzedéke tán nem méltatlanúl vádoltatik , mint a' legelső és legjobb szer igényelteték. Az idő' hatalmas szózata minden pedánsságra halálos Ítéletet mondott, 's a' philologia, az ész' villámaitól fellángítva, szinte nem képletek' és szavak' magyarázata többé, hanem papja lőn a' régiek' szellemének, ki az irományaikban élő antik életnek tüneményeit és nyilatkozatait csak azért foglalja el, hogy magát az életet, az alak' tartalmát annál biztosabban és hibátlanabból tanulja megismerni. Feladása e' szerint az oktatókarnak , az ifjak' kedélyében a' régiek'irományaival egyszersmind a' régiek'szellemét, egyszerűségöket, világosságukat, a' mérték és szépség iránti érzetöket hatóvá képezni, igy az alak- és nyelvtanbani legfőbb szigorúságot elmulaszthatlan kötelességnek tartani Az alaki müvelés 's a' szellemnek önállóságrai előképzése, a'melly a' nélkül hogy philosophia vagy történet prédikáltatnék , philosoph-történeti propedeutika leend, szilárdabb alapot a' grammatikai studiumnál nem nyerhet. Magok a' régi nyelvek történetileg elzárt , kész kiképzettségök 's a' szép, mértéktartó mozgás' szabadsága melleit a' grammatikai szókötésen és tételalakítások' szigorú logikájával a' legjobb anyagot szolgáltatják. Grammatikai magyarázatuk igy két okból főbb ügy maradand, először mivel nélküle érthetőségök lehetetlen, azulán pedig, mivel grammatikájok már magában alkalmazott logika. Es ha Melanchton az ifjúságot buzdítja : „Scio esse puerile stúdium et negotium videri leve, sed rnihi credant adolescentes, non minus prodesse generi humano Grammaticen ac praecipue hanc syntaxeos partém, quae est absolutio Grammatices, quam plerasque alias artes aut professiones etsi de earum dignitate nihil detraho. (Quarum) magnam adsentior esse utilitatem, sed non minus estutilitas Grammatices: Haec religionum,