Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-06-09 / 10. szám

- 117 -tező egész különbséget, ha még annak mondhatni, három pontra szorítja: az úrvacsora felöli éltelemre , Isten' elrendelésére, a' külső szertartásokra. Az urvacsorára igen helyesen jegyzi meg, hogy a' mai reformátusok korántsem Zwingli' véleményéhez ragaszkodnak többé, hanem a' helvet. conf. és Calvinnal tartanak. Már pedig Calvin , Instit. L. IV. C. 17. § 11. igy szól: „Dico in coenae mysterio per symbola panis et vini Christum vere nobis exhiberi, adeoque corpus et sautjvittem ejus." A' csengeri confessio pedig igy: „Rejicimus et eorum delírium, qui coenam Domini vacuum signurn, vei Christi absentis tantum memóriám his signis recoli docent." t

August. Corp Libr. Symb. Conf. Csenger 246 1. Es igy egészen megegyeznek azzal, mi a'Concordiae formulában áll: „ Intelligimus spirituálém, supernaturalem , coelestem modum, secundum quem Christus in s. coena praesens est- Et quidem per vocabulurti illud spiritualiter, Capernaiticas illas imaginationes de crassa et carnali praesentia excludimus et rejicimus." Tehát így megvan az egyetértés Meg még akkor is, ha Zwinglit követnék a' reformátusok, kihez „sokan az evangélikusok közül is ragaszkodnak," meri nem ez és ezek a' fődolog, hanem az, hogy méltóan éljünk az úrvacsorával. Nevezetes az, mit itt Sz. a' husszitáknak 1524ben II Lajos királyunknak benyújtott vallástételökben mondanak : „Quid ' sentienduin et credendum de coena Domini? Censemus ad pietateni pertinere, ut omnes concomiiantiarum praescriptiones, circa sacramentum corporis et sangvinis Domini nostri Jesu Christi, prout superílue ingenia humana id faciunt, prorsus omiltantur. Simplieiter enim, quemadmodum ipse Dominus instiluit et testatus est, credendum et asseverandum est de eo — Ilaqne hoc modo credendum et divina mensa, ejus Ji/iis causa, quem Christus iuleade6al,uteuduui est.u — A' praedeslinatiót a' szerző a' metaphysicába utasítja; a' cerimoniákra nézve annál kevesebbé kétli, hogy a' lutheránusok nem simulnának a' reformátusokhoz, mivel a'szlávok, németek és magyarok e' részben saját egyházok' kebelében is tetemesen különböznek egymástól Lehetségesnek tartja az uniót azért is, mivel nagyjainktól pendítetett meg 's a' népben, mellynek szava itt Isten szava, visszhangra talált, 's mivel Németországban is több helyeken létesült. Ezek után Sz. az uniót előkészítetni kívánja. Hogyan? — 'S itt jő azon pont, mellyet várva vártunk. Szerző azonban röviden felel 's átalánosan. Javallatának rövid eredménye ez: Nem pártolja egy közös valláslétel' szerkesztését, hanem egyedüli szabályul, a' Concord. form. 544 I. szerint, egyedül a' bibliát ajánlja, „ad quam (sacram seripturam) ceu ad lydium lapidem, omnia dogmala exigenda sunt et iudicanda an vera an vero falsa sint." etc. Az egyesülésre okvetetlenül szükségesnek tartja egy közös Catechismusnak és közös énekes könyvnek kiadását. Az unio' létesültéig az asszony férje' egyházához tartsa magát, minden gyermekeivel együtt. A' reform, atyafiak az intézeteikben tanuló ifjakat részesítsék jótéteményeikben és viszont. A' lelkészek és iskolatanitók az uniót ajánlják nyilvánosan és magányos beszélgetésekben. Egyébiránt azt hiszi Sz. hogy az egyesülés' módja és feltételei értekezésének határain túlesnek, ismertető pedig azt hiszi, hogy minél előbb épen ezen módról és feltételekről kellene tisztába jőniink. Végül az 1421-dik jul'. 7kén Prágában tartott szent zsinat' eredményét 's illetőleg- 29 pontba foglalt confessioját közli, melly 15G2ben I. Ferdinánd királyunknak nyújtatott be. Ueber de/t Protestantismus in sei/ter urspriinglicheu Bedeutung , insbesondere für die christliche lurche. Von Ur. Jonathan Sc/iuderoff. Neustadt a. d. Orlu, 184 2. 17//. és 82 l. Az érdemekben megőszült Schuderoíí így fejezi be élőbeszédét: „Zum Trost und zur Beruhigung besorgter und glaubenstreuer Gemüther, wie zur Éhre des, von Vielen gar nicht gekannlen und nicht in verdienten Ehren gehallenen Protestanlismus schrieb dieses Büchlein im 7tísten Jahre seines Alters Ronneburg, Ende Jenners 1842, der Verfasser" A' könyvnek, mellynek olvasását minden protestánsnak, de kivált lelkészeinknek ajánljuk, rövid tartalma ez: I. Mi a' Protestantismus ? a) Egyetemes fogalom, protestantismus a' római egyház' tekintetében. Luther, Zwingli, Chauvin protestanlismusa egy és ugyanaz. Unio. b) A' protestant. a' kereszténységhezi viszonya. Azon vádnak alaptalansága, hogy a' prot. csak mindig tagad, c) A' prot, viszonya a' rationalismushoz. d) A' prot, kora, (épen olly idős mint az ész és annak használata) jogosodása (Berechtigung) és méltósága. „Der Protestantismus, ehrenwerth in seinem Ursprunge, dureh Jahrlausende geheiliget, von allén denkenden und urtheilsfahigen Menschen anerkannt und gepriesen, von Willkürherrschern gefürchtet, von Freunden ihres Geschlechtes hochgehalten, von den Edeisten gepflegt, in finstern, hoflnungsleeren, stürmisehen Zeiten von der, dem Verzweifeln nahe gebrachten Menschheit als trostreirher Anker umfaszt, bewahrte seine Kraft und Herrlichkeit unter hartem Drucke am köstlichsten und deszhalb schrciben wir dem Protestantismus biliig tViirde zu. (17. I.) II. Botránkövek. a) Pietismus. b) Mysticismus. c) Jesuitismus. d) Veszélyek a' saját házban: lélekrabítás, symbolkényszer, uj evangelicusok, Ilegclkedők, Philosophaster. e) Nagy de elvakított urak és parancsnokos commanditeok. III. A' protestant. szabad kifejlődésének akadályai, a' mennyiben ezek vagy maga a' lelkészség, vagy az egyházi kormány, vagya' vas szükségben alapulnak. IV. Önvétés (Selbslverschuldung). Megoszlása a' prot, lelkészeknek, a' nélkül hogy igazán tudnák, miért és mi végett? 20