Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-06-09 / 10. szám

- 116 -rok, kényszerített templombajárás által tartatik fen. 3) Hiány az ünnepre-járás , kényelmetlenség! 's czélszerűtlensége miatt. 4) A' classiíieatio vagy is gradus , mellyböl eredt viszálkodás 's egyetnemértés átmegy az életbe. 5) Nem ébresztetik az önmunkásság. 6) Real-iskolákkal nem birunk. — Ezek után apróbb iskola-hiányok következnek; van szó a' kicsapásokról; a' protestansoknáli iskola kormányról, falusi vagy népiskolákról, példány falusi iskolákról ; népnevelésről, népkönyvekről , iskola-tanítókat képező intézetekről. 1. 76__90. Hosszabb értekezés következik a' Pesten állítandó iskoláról, annak szükségéről, akadályairól 's remény fejeztetik ki az iránt, hogy a' dunántúli 's dunamelléki egyházkerületek a' pesti iskola' létesítésében egyesülendnek, 1. 90—96. B) Egyházi igazgatásunk' hiányai soroztainak elő: 1) Kettős elem, annak versenye 's örökös vetélye, melly szemközti lesállásban egység nem is képzelhető. Tovább a' hierarchiai hajlam' mutatkozásai, nevezetesen: a) a' prot. papságnak azon hilkövetelése, hogy ők közvetlen 's mintegy kiváltságosán rendeltettek Istentől, és szakadatlan fonallal utódi az apostoloknak; !>} az egyházi szolgák magoknak előjogokat követelnek ; c) eszközöket használnak, mik a' társaság' tagjainak lényeges társasági köreibe 's politikai tárgyakba vágnak; dj monopoliurn gyanánt akarják birni az idvesség' tudományát 's eszközeit 's azokat sáfrányként árulgatni a' a' többinek ej Hierarchiai elem' eredménye, hogy a' scholasticopolemica theologia, a' tökélyre munkálódó tudományok' haladását megfogja. 2) Egyházi képviseletünk gyökerestül hibás (Ennek orvoslására javaslatok tétetnek). 3) A' nyilvánosság' hiánya 4) A' prot. státus' égre—kiáltó szegénysége, mellyböl többek közt következik , ne kívánjunk válópereknek mi magunk lenni törvényszékei. 5) Hibás egyházi cánonok, és ezeknek kort és haladást ki nem elégítő szerkezetei 6) Iskolata-r nítók' sorsának elhanyagolása. — Majd szó van zsinatról, annak halasztása' szükségéről, zsinati tárgyakról 'stb. Utóbb elősoroltatnak a' papi tekintély' sülyedése' okai, u. m a' vallásosság' kegynletének sülyedése, minek okai a' hittan' veszteg állása, a' hibás papolási modorok, t i. a' népszerűtlenség, nyelv' szabályaiban járatlanság. Szó van itt a halotti beszédekről, agendákról, imádságokról. 2) Papjaink ,non conformant se saeculo', mert a' cánon rendeli: „sint quasi sequestrati ab aliis hominibus", az az, egy neme a' páriáknak közöttünk. 3) A' szegénység , melly cánonokból is következik. 4) Az egyházi szolgák' örök függésben tartása; mert függnek a) a' helybeli községtől, b) a'földes úr' kényétől, ollykor szeszélyétől sőt gőgjétől , c) senior' önkényétől. 5) Vannak prot. papok , kik szép hivatásaikat, egész valóságban, nem fogják fel. 6) Túlbuzgóság olly törvényeket alkottatolt , mik a' papi kört nem illetik, p. o. politiai dolgokat parancsolókat. — Végre szó van a' két egyházi elem' vég eltörlesztéséről, a' kettős elnökségről 's annak anomáliájáról 's nyilvánosságról. E' rövid vázlatból láthatni, mikép szerző az egyházi 's iskolai ügyek' minden ágaira fordítja ügyeimét; mindenhol számtalan hiányokat fedez fel, mindenhol oivos-szereket ajánl. A'könyv nélkülözhetlen egyház- 's iskola-kormányzókra nézve, 's e' tárgy felett elmélkedőknek valóságos óramutató. — Kivánatunk , hogy Péterjfy ur 's a' vele rokon és nem-rokon értelműek e' paradoxonokat vizsgálják meg, kik' észrevételeiknek lapunk nyitva áll; kivánatunk: győzzön, a mi jobb, a' mi igaz ! T örök. Egyházi Unió, azaz értekezés a magyarországi Protestánsok vallani eyyesiileséról. Irta iSi/fiko Vtlmos jjozso/iyi a. h. evang. prédikátor és professor. Pozsougbau IVeber <S. Lajos tulajdona. 184 2. 8/\ 76. lap, ara 31

> pengő krujezár. A'munka öt szakaszra oszlik el. Az 1. szakaszban az mutogattatik, hogy honunk eleinte Luther' értelme szerint reformáltatott A' 2dik szakaszban előadatik a meghasonlás a' két hitvallás' követői között, 's mindenik szakasz a' históriának világos és ismeretes adataiból van összeillesztve. A' 3dik szakaszban ezen kérdés fejtegettetik: Miért fogadák-el egyedül a' magyarajkuak a' reformata hitvallást ? Első ok azon „szoros viszony, mellyben a'magyarajku tanulók , tudósok sőt egyes főemberek is a' külföldi reformátusokkal, nevezetesen a' genevaiakkal álltak." Ezt pedig a' németek és szlávok nem tették, kik többnyire Vittebergában tanultak. Második ok; mivel a' reformátusok többnyire az ország' azon részében laktak, melly vagy a' török' vagy az erdélyi fejdelmek' hatalmában volt, hol is szabadabban fejthették ki a' vallás alakját. Harmadik ok : A' magyar természet, melly mindenben komoly levén, a' vallásban is egyszerűséget szeret, mig ellenben az érzéki szláv a' szertartásokban igen gyönyörködik A' 4dik szakasz' tárgya: Miért ragaszkodtak a' németek és szlávok olly híven Luther' értelméhez ? A' németek azért, mivel Luther' emléke olly becses volt elüttök, hogy tőle elpártolni 's német eredőtöket megtagadni egynek és ugyanannak tartották; a'szlávok pedig azért, mivel a' reformatio előtt már nagy részben hussziták voltak és így az út vacsorára és a' külső szertartásokra nézve Luther' tanításával megegyeztek. És itt a' szerző ezen állításának bebizonyításába ereszkedik. Az odik szakasz czime: Az egyesülés. Itt előszámlálja azon kísérleteket, mellyek Samarjai János óta egész mostanig az egyházi unió' létesítése' tekintetében tétettek honunkban. Azután e' hármat bizonyítja be, hogy az unió lehetséges, minden tekintetben hasznos, 's ennél fogva legszentebb kötelességünk is. Sz. a' köztünk lé-