Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-06-09 / 10. szám

- 115 -t A' hegyaljai esperességnek azon indítványa, hogy a' superintendensi hivatal restauratio alá bocsátassék, ámbár nem minden ellenzék nélkül, mégis szerencsésen megbukott. Iglón tartandó kerületi gyűlésre követek neveztettek. 'S miután V. D. R. lelkész , az egyházában , Sz J. ur által történt egyházi gyűléseken a' pap' elnökösködő jogának tagadása' kö\*etkeztében előterjesztett abbeli kérdésére: „nyilatkoznék világosan az esperesség: ha vájjon a' lelkész, helybeli gyűléseken együtt elnök-e a' világi felügyelővel?" a' kerület' ez iránti határzata' nyomán , a' lelkész' együtt elnökösködési joga világosan kimondatott 's megállapítatott, vége lön az esperességi gyűlésnek. M a g i n v á r y. Irodalom. Hönj vismertetés. Or a mutat ó. Jóakaratú hitfeleinek mutogatja Fai/ András. Pesten Trattner és Károlyi' betűivel, 1842. 8r. 149 I. Ára I ft. p p. — Szerencsések vagyunk itt újra találkozni a' gyakorlati életben széles jártasságáról 's ügyes tapintatáról hazaszertc ismeretes, a' nevelés'tárgyában, első fellépte óla, üdvös eszméket terjeszgetett, minden szakban 's munkakörben annyi előítéleteket 's visszaéléseket felfedezett 's ostromlott , annyi korszerű jóra irányzott javaslatok-, tervek-és vállalatokat indítványozott Fáy Andrássá/. Mindenfelé elágazott figyelmét a'tisztelt férfiú most egyházi 's iskolai ügyeinkre fordítá , feladatúi tűzvén ki magának — a' reggelen túlhaladt 's délfelé járó időt mutató óra' serkentésére — „a' prot különösen rcf. iskolai és egyházi kormányzásnak hiányait, egész forrásokig nyomozni fel, azokat ezen forrásokkal és orvoslási kimulatásokkal együtt, némi rendszerben tüntetni elő hitfeleinek" számos tekintélyi utasítgatásokkal támogatva állításait, tapasztalati szabályait 's következtetéseit. Kisebbek 'serőtlenebbek vagyunk, mintsem az eszmedús és változatos tartalmú munkát, akár egészben , akár részeiben képesek legyünk minden oldalról megbírálni, — ezt illy tárgyak felett többet elmélkedett, e' mezőn többet tapasztalt férfiakra kénytelenítetünk bizni: azért csak foglalatját terjesztjük elő szárazon röviden. — Szerzőnek 1-sö és 145. laponi vallomása szerint c könyv' Írására alkalmat adott az 1841-ik évi conventi elnökséget illető nyilatkozatára Pétorff,/j Albert ur által, a' Mult és Jelenben írott czikke , mellyben a' kettős elnökséget, — mit szerző, a'j protestantismus' szellemét vévén nyilatkozata' alapjaul. nem helyeslő, — sürgeti. Állítmányát szerző is ineg/<f//«/<7tf*eznék vagy mez'tt-Mzefeseznék — hiszik kipótolhatónak, önkénytelenül eszünkbe jut egy kis variatioval Maltitznak eme mondása: ,,Fiir unsere Professoren-Wunde } Cilt dieses Uonther-Pílaster nicht" Taubner. igazolandó, kimutatja 1) a'protestantismus'igaz szellemét kétlen és czáfolhatlan elvekben, kijelelvén a' kútfőket, mikből azt megérthetni. Nem tekintheti szerző illyeneknek a' protestantismus' kezdetében szerkezeti ekklézsiák-, cánonaik- 's igazgatási formákat, nem különösen Calvin' iratait; de igen 1) az elveket és visszaéléseket, mik ellen a' reformatio intéztetett, és 2) az első confessiók' átalános főelveit 's egyetemes irányait. Ezen források után szerző a' protestantismus' kéllen szellemének elveit következő pontokban állítja fel: i) A' protestánsnak egyedüli symbolikus könyve a' biblia. 2) A' prot. hit' dolgában , semmi emberi tekintélyeknek 's erőszakoltatásoknak nem engedve, követheti önmeggyőződését. (Itt szó van a' rationalismusról 's biblia-magyarázat' elveiről.) 3) A' protestantismus' szellemének kéllen elve a' haladás és tökéletesedés, minél fogva, hit' dolgában nem kötelezők a' symbolikus könyvek , miknek szereztetésök' czélját szerző nyomosán és kimerítőlcg adja elő. 4) Haladás és tökéletesedés' változásai alá eshetők az egyházi szertartások, igazgatási cánonok , agendák 'stb 5) A' prot. ekklézsiát a' hivők' összesége képviseli és nem egyesek, azért semmi tagnak e'felséges társaságban elkülönzött előjoga, az időszerinti delegation kivül nem lehet; melly ebből önként következik, hogy protestánsoknál a' papi rend nem elkülönzött vagy épen ellenjellemzett testület, hanem a' világival egyiránt tagja az egyháznak. Az egyház' eszméje és öntudata nálunk nem clerusban , hanem az ekklézsiák' közönségeiben központosúl; a' papok az egyházi társaságnak tisztviselői, kiknek az egyház nem egyéb, mint szellemi jogokat enged át. G) Az egyházi igazgalásbani részvét közös az egyháznak minden tagjaival és nincs helye semmi különvált testületecske' gyámkodásainak, egyedáruskodásainak. Az egyházi igazgatás' kellő formáját képviselet és nyilvánosság adhatják meg. Ezek után áttér szerző az iskolákra 's egyház-igazgatásra , mellyek úgymond , a' tévesztett ránynál fogva , nincsenek a' protestantismus' íétlen szellemében alkotva 's fentartva. Mert AJ Iskoláink 1) csalhatlan bélyegét viselik magukon a' századoknak, mellyekben alkottatlak. Szellemek, irányok kitünőleg pap-seminariumi; skoláinkban ma is megvan a' zárdai együtllaíás. 2) Iskoláinkban a' két elem, papi 's világi, iggodalmason elkülönöztetik; a' san-benito bokauha , az egykori patrónus 's egyházi szolga közti >arátságos viszonyt, az egyházi közszellemet előre negsemmíti Kor-és haladástóli elmaradás miatt, feltűnő iskoláinkban : 1) A' finomabb társalgás- és társalgás általi kiképzés-hiány, minélfogva számos ifjaink, társalgási körökben szárazra kitelt halak. Itt ajánltatik a' Pesten állítandó főiskola. 2) Főbb iskoláinkon a' pietisticus irány vezérfonalként vonul el, melly Hübncr, káté, korszerűtlen zsoltá-