Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fej érdy András: Prohászka Ottokár teológus portréja eucharisztikus teológiája fényében
Fejérdy András: Prohászka Ottokár teológus portréja eucharisztikus teológiája fényében mellett Prohászka tudatosan támaszkodott az egyházi tanítóhivatal témába vágó megnyilatkozásaira is. Ez az összefüggés különösképpen a kortárs XIII. Leó pápa Oltáriszentségről szóló körlevele esetében érzékelhető, - és Prohászka és XIII. Leó szellemi irányultsága között több területen (pl. a Szent Tamás-i filozófiai rendszer szerepéről, vagy az egyház társadalmi tanításának jelentőségéről vallott felfogásukban) kimutatható rokonság fényében további összehasonlító elemzésre inspirál. Prohászka írásai nemcsak az Eucharisztiáról szóló teológiai hagyománynak és kortárs szerzők műveinek ismeretéről tesznek tanúságot, hanem néhány kérdésben új meglátásokat, vagy a későbbi teológia hangsúlyainak csíráit is tartalmazzák. Újszerű például a valós jelenlét tárgyalásánál, hogy nemcsak az átlényegülés és a színek alatti jelenlét mikéntjét igyekszik megfoghatóvá tenni, hanem arra is választ keres, miért dönthetett Isten a fizikai jelenlét mellett. Ebben az összefüggésben azzal is új hangot képvisel, hogy Krisztus fizikai jelenlétét az Eucharisztiában az anyagi világ felemelésének (és nem az attól való megszabadításnak) szándékaként értelmezi, hangsúlyozva, hogy Krisztus az ember megszentelődését nem az anyagtól függetlenül képzeli el.33 A lex orandi lex credendi alapelvnek a liturgikus mozgalom nyomán a teológiai reflexiókban mind szélesebb térnyerésének nyomait láthatjuk abban, hogy Prohászka is szorgalmazza a szentmiseáldozatban való aktív részvételt, vagy abban, hogy (részben éppen a liturgia átélésének előmozdítására) a szentírási források mellett elmélkedéseiben és teológiai reflexiója során előszeretettel elemzi és értelmezi a szentmise liturgiájának szövegét. Ugyancsak a későbbi teológiai fejlődés hangsúlyainak csíráját láthatjuk abban, hogy az Eucharisztia ajándék jellegére mutat rá Prohászka.34 Azonban ezt az ajándék mivoltot ő expressis, verbis elsősorban az Atya számára bemutatott áldozati ajándék összefüggésében emeli ki, és az Oltáriszentség emberek számára adott ajándék voltát csak közvetetten, a táplálék, erőforrás, kegyelem, átalakítás, engesztelés, illetve szeretet excessusa fogalmakkal jelzi. Prohászka végül az Eucharisztia titkának a Szentháromság oikonomiájának összefüggésébe állított bemutatását is bizonyos mértékben megelőlegezi, amikor a teremtés, megtestesülés és megváltás üdvtörténeti öszszefüggésébe állítja az Oltáriszentséget, vagy amikor a Szentlélek kegyelmi és 33 ÖM 7,350. 34 HOPING 2015: 443-477.; II. János Pál pápa Ecclesia de Eucharistia kezdetű enciklikája az Eucharisztia és az Egyház kapcsolatáról 2003. április 17. In: Pápai megnyilatkozások az Eucharisztiáról. Pápai dokumentumok 1264—2007. Szerk. Diós István. Budapest, 2019. 142-145.; XVI. Benedek pápa Sacramentum caritatis kezdetű szinódus utáni apostoli buzdítása az Eucharisztiáról, az Egyház életének és küldetésének forrásáról és csúcspontjáról 2007. február 22. In: Pápai megnyilatkozások az Eucharisztiáról. Pápai dokumentumok 1264—2007. Szerk. Diós István. Budapest, 2019.209-210. 78 Prohószka-tanulmónyok, 2018-2022
