Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)

TARTALOMJEGYZÉK - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár és a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok

Mázessy Gergely: Prohászka Ottokár és a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok Nagyjából ekkorra48 tehető, hogy Prohászka Ottokár is készült egy Oltári­­szentségről szóló könyv kiadására, amely azonban végül befejezetlen maradt. A hagyatékában talált első szövegtöredékeket Schütz Antal 1928-ban Az Oltá­­riszentség mint áldozat címmel rendezte tanulmánnyá,49 majd 1929-re — újabb kéziratok előbukkanása után - kibővítve tette közkincsé azt a posztumusz mű­vet, amely végül Elet kenyere címen lett ismert. Schütz úgy vélte, hogy az erede­tileg tervezett szövegnek csak mintegy harmadával készülhetett el a püspök.50 Bár e kötet egésze inkább az eucharisztikus misztika irányába mutat, Pro­hászka analitikus megállapításokat is tett. Témánkba illik, hogy vizsgálta a ka­tolikus áhítat Oltáriszentség felé fordulásának megannyi tapasztalható jelét, és kereste annak okait is. így fogalmazott: „a világraszóló eucharisztikus kongresz­­szusok még a profán világnak isjelzik efordulatot. [Ezek] nemcsak tüntetések, hanem szükségszerű megnyilatkozásai a legnagyobb erkölcsi testület indulatjának.” S mivel sem új teológiai irányt, sem liturgikus mozgalmat nem talált ezek mögött, ki­jelentette: „Az okot tehát másban kell keresnünk, s a mozgalom egyetemességének s az egyház életének, misztikájának megfelelőbbet nem találhatunk, mint ha azt az egy­ház Lelkének, a Szentiéleknek tulajdonítjuk,”51 Budapest, 1938 1938 májusában Budapest adott otthont a 34. Eucharisztikus Világkongresz­­szusnak. Ekkor Prohászka már nem élt. (Újratemetésére épp kevéssel a kong­resszus lezárulta után került sor — de az már nem a kongresszus, hanem az azt követő Szent István Év eseményeinek sorába illeszkedett.52) Mégis mondhat­juk, hogy Prohászka jelen volt az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszuson. E merésznek — sőt tán illogikusnak - tűnő mondat igényli a bővebb magyarázatot. Elsősorban jelen volt Prohászka eucharisztikus lelkisége a kongresszusra való készület idején. Csak pár példa: Müller Lajos jezsuita 1937-ben kiadott Jertek, imádjuk... címmel egy kötetet az előkészület jegyében, amelyben két külföldi szerző mellett Prohászkára támaszkodott leginkább.53 Az esztergomi főegyház­48 ÖM 24, V., 386. Schütz egy 1924-re datálja egy naplójegyzet alapján az ötlet felbukkanását. Másutt kiemeli, hogy 1926-ból azért csak csekély számú naplóbejegyzés ismert Prohászkától, mert energiáját erre fordította. 49 ÖM 15,279-291., 294. 50 ÖM 24,243-384. A keletkezés körülményeiről lásd Schütz bevezetését: ÖM 24, V-VII. 51 ÖM 15,279.; ÖM 24,250-251. 52 Mózessy Gergely: A Prohászka Ottokár Emléktemplom. Kultusz és emlékezet 1927-1938. Székes­­fehérvár, 2013.27-28. 53 Müller Lajos: Jertek, imádjuk!Novéna az Oltáriszentség tiszteletére. Budapest, 1937.5. Prohószko-tanulmányok, 2018-2022 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom