Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)

TARTALOMJEGYZÉK - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár és a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok

Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár és a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok Kezdetben ez tehát sikeres is volt. De 1908-ban a katolikus nagygyűlés ese­ményeit már választójogi reformokat követelő szociáldemokrata tüntetés zavarta meg. Ez fizikai összetűzésig fajult, amely személyi sérülésekhez vezetett és két tucatnyi ember letartóztatásával járt.16 A következő évben egy Szegeden meg­rendezett nagygyűlésen már egy kirendelt fegyveres utászszázad biztosította a körmenetet. Ezután a világháborút megelőző években inkább lemondták a kör­meneteket a szervezők az időjárásra való hivatkozással - valójában a provoká­ciót kerülve és a békességet keresve.17 — 1920-tól már volt a társadalmi helyzet. A „keresztény kurzus” világában a katolikus nagygyűléseknek ismét lett eucha­risztikus programja. Egy egyháztörténész - jó esetben - érzi, hogy témájának dimenziói sokré­tűek. A nemzeti eucharisztikus kongresszusok bizonyos vetületeiről — társada­lomtörténeti, politikai, esetleg általános lélektani szerepéről — tud szólni. Arról azonban, ami az egyes, azt megélő emberek belső világába, Istennel való kap­csolatába vezet, nem. Márpedig talán az a fontosabb, s illik legalább jelezni. Bécs, 1912 A nemzetközi eucharisztikus kongresszusokról a katolikus sajtó rendre közölt híreket.18 Ám egyszeriben az egzotikumok világából kilépett és a közeibe érke­zett a rendezvény. A 1912. szeptember 12-15. közt megtartott 23. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus rendezésének jogát ugyanis Bécs nyerte el. Márpe­dig Bécs már nem csak közeli város volt, hanem szinte hazai terepnek számított. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik fővárosa, melyhez történelmi és közjogi kapcsolatok is fűzték a magyarokat. (E közjogi kapcsolatok árnyalatai a nagyvi­lágban nem voltak mindenki számára világosak, és könnyen megfogalmazható­ak. így történhetett, hogy Wilhelm van Rossum bíboros, a kongresszusra érke­ző pápai legátus a „császárság” híveit köszöntötte első beszédében. A magyarok a kiegyezés óta más státuszúnak tekintették magukat, ezért érezhető csalódott­sággal reagált erre a sajtó.19) Az uralkodó család jó előre nyilvánvalóvá tette, hogy a világesemény sikere fontos számára. Nem csodálhatjuk tehát, hogy az Országos Katolikus Szövetség úgy döntött, hogy Magyarországon nem rendezik meg ebben az évben a szoká­sos őszi katolikus nagygyűlést - hanem annak energiáit a bécsi kongresszusra 16 GIANONE-KLESTENITZ 2017: 87-88. 17 GIANONE-KLESTENITZ 2017: 88-89. 18 Pl. Religio, LXVII. évf. (1908) 32. sz. 529-531. 19 Egyházi Közlöny, XXIV. évf. 38. sz. (1912. szeptember 20.). 514. 62 Prohószka-tanulmónyok, 2018-2022

Next

/
Oldalképek
Tartalom