Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - S. Szabó Péter: „Mint szent karácsony püspöke” - Prohászka Ottokár székfoglaló püspöki pásztorlevele és értelmezési tartománya
S. Szabó Péter: „Mint szent karácsony püspöke" Érdemes itt az ortodox kereszténység teológiai felfogásában is alapvetőnek számító Antiochiai Szent Ignatiosz (meghalt: i. sz. 110) gondolatait feleleveníteni. Miközben Rómába szállították, hogy ott a vadállatok elé vessék, hét levelet írt. Ezek, ahogy Vanyó László írja „szellemi végrendeletet tartalmaznak, melyeket az antiochiai püspök a halálra készülve írt, útközben, a hátrahagyott egyháznak,”14 Felfogásának lényege, hogy nála a mennyei hierarchia képmása a földi hierarchia. Az Atya mindenki episzkoposza (püspöke). A püspök az Atya képmása. Az ignáci felfogásban a püspöknek vitathatatlanul elsőrendű szerepe van az egyházban, sem a presbiterek, sem a diakónusok nem reprezentánsai az Atyának, egyedül a püspök. A levelekből azt lehet kiolvasni - írja Vanyó László -, hogy Ignatiosz eme megjelenítő funkciót tartja a leglényegesebbnek. A püspöknek az egyház liturgikus közösségében ugyanaz a szerepe, mint az Atyának a menynyei liturgiában.15 Érdekes, hogy Ignatiosz a püspököt nem az apostolokhoz, hanem közvetlenül az Atyához kapcsolta (az Atya, Jézus Krisztus és az apostolok tartoznak nála a mennyei hierarchiához), és - amint utaltunk rá - ezt az Atyát megjelenítő funkciót tartotta a püspökségben a leglényegesebbnek. A gondolat forrásait és a feleletet keresve arra, hogy miért nem a tanítói feladatkört emelte ki, Szent Pálra lehet utalni, aki atyai tekintélyt igényelt magának a korinthoszi keresztények előtt. Az apostol azért volt kénytelen a nevelő, a felügyelő tekintélye fölé állítani az atya tekintélyét, mert a nevelők az ókorban sokszor rabszolgasorsból kerültek ki, és emiatt lenézték őket.16 17 Szent Ignatiosz önmagát is, mint püspököt, a Szentlélek által indított személynek tekinti, és szinte kinyilatkoztatást idéző az a mondat, amit még a püspökről megfogalmaz: „A Lélek nyilatkoztatta ki, amikor így szólt: a püspök nélkül semmit se tegyetek, testeteket Isten templomaként őrizzétek, szeressétek az egységet, kerüljétek a szakadást, legyetek Jézus Krisztus utánzói, ahogyan ő az Atyáé.”11 Szent Ignatiosz gondolatai mindmáig nagyon fontosak az ortodox kereszténység teológiai felfogásában. Itt ugyanis az Egyház lényegét nem a világszervezetben, hanem a helyi közösségekben látják, amely püspöke körül gyűlik össze vasárnaponként. Szent Ignatiosz szerint ugyanis „az Egyház helyi eucharisztikus közösség, amelynek igazi lényege csak a Szentség bemutatásakor és abból merítve tárulfel. Az eucharisztia ugyanis helyilegjelenik meg, minden egyes egyházi közösségben, amely püspöke körül gyűlik egybe. Minden egyes eucharisztikus áldozatnál Krisztus a maga teljességében van jelen, nem pedig csak egy részében. Ezért tehát min-14 Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma. I. Budapest, 1988.114. 15 VANYÓ 1988:110-111. 16 VANYÓ 1988:110-111. 17 Phil. 7,2.; VANYÓ 1988: 112. 36 Prohószka-tanulmányok, 2018-2022
