Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Frenyó Zoltán: Keresztény politika egykor és ma - Prohászka Ottokár öröksége
Frenyó Zoltán: Keresztény politika egykor és ma - Prohászka Ottokár öröksége és az ízlést sértő művészetnek is. Mindezek után, Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim, bátran ismételhetem az én tézisemet: »Kereszténységet az élet egész vonalán!«"20 Ugyanitt felteszi a kérdést: „Mélyen Tisztelt Kongresszus! Miért kell a keresztény katolikus elveket az élet egész vonalán érvényesíteni? Világos feleletet adok: Mert a katolicizmus világnézet, amely [ebből] következőleg az egész világot, az egész életet le akarja foglalni. Mert a katolikus kereszténység nem [pusztán] egy gondolat, nem egy eszme, nem egy fantom. A katolikus kereszténység az élet központjában székelő erő, amely hiten, filozófián, művészeten, iskolán, családon végigjár, amely kitűzi az ember, a család, a kultúra, az emberiség egére a vezető csillagokat, amely értéket ad erkölcsben, jogban, az emberi életnek, amely minket megtanít élni, mindent úgy tenni, elv szer int. ”21 Prohászka Ottokár felfogásában a kultúra tehát: foglalás. Ezt írja: „Látszik a történelemből, [hogy] mindannyiszor új kultúra támadt a kereszténység körében, valahányszor sikerült neki lefoglalnia a korszaknak sajátos kultúrelemeit; így történt ez az egyházatyák korában, így a XII. században, a renaissance-ban; így kell történnie annak mai is.”22 Ennek megfelelően jelölte ki Prohászka Ottokár számtalan irányban a teendőket a gyakorlati életben, a társadalmi életben és a kulturális életben. Viszszatérőleg buzdított a világ alakítására, a világi életben való munkálkodásra,23 figyelmeztetett az ipar megbecsülésére (industria = iparkodás). Felhívta a figyelmet a vallás és az erkölcs összetartozására; hangsúlyozta, hogy szem előtt kell tartani a keresztény tant, dogmát, lelkületet, morált, s ezeket érvényesíteni kell az életben. Rámutatott arra, hogy például a népesedés problémájára a keresztény erkölcs jelent orvosságot: az egyke helyett a kereszténység tud elvezetni a népes családhoz.24 Meggyőződése volt, hogy a kereszténység és a nemzet eszméje nem állítható szembe egymással, hanem ezek összeegyeztethető és egymást erősítő eszmék.25 Ami a kulturális életet illeti, mivel manapság is szó esik a tudomány, az akadémia és a politika viszonyáról, engedtessék meg, hogy Prohászka szavaival kitérjek a tudományos élet problémájára. Prohászka Ottokár 1902-ben ezt mondja: „A tudományban [úgy érti: a tudományos életben] is érvényesíteni kell a katholikus elveket." Világossá teszi, hogy nem felekezeti tudományról beszél. „A tudomány nem keresztény és nem pogány; de a tudósok, azok lehetnek katholikusok és lehet-20 ÖM 13,183. 21 ÖM 13,178. 22 ÖM 13,217. 23 ÖM 13,232. 24 ÖM 13,266. 25 ÖM 13,291. Prohószka-tanulmónyok, 2018-2022 177
