Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson (Graz, 1924)
Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson kezményei: ott megtanulhatunk szégyenkezni a fizikai elkorcsosulás szüntelenül folyó szörnyű munkájáért. Mit tehetünk e csapások elleni küzdelemért? Mindenekelőtt szükségünk van felvilágosításra. Semmilyen formában nem szabad támogatnunk a romlottságot; fel kell számolnunk a bordélyházakat és a szabályozásokat, azért, mert azok közbotrányt és erkölcsi tévelygést képviselnek. Meg kell szabadulnunk mindentől, ami gyengíti, irritálja vagy megöli az erkölcsi érzéket; el kell vetnünk mindent, ami a cinizmus, a képmutatás ízlelgetése, vagy amely tompítja az emberi értelmet. Meg kell tennünk mindent, amit tehetünk a haladás ösztönzésére minden területen, oktatni az elmét és az akaratot, javítani a munka- és lakáskörülményeket, népszerűsíteni az élet és a szerelem erkölcsi oldalát. Látjuk, milyen messzire kerültünk ettől az eszmétől. Ha látjuk, hogy a bordélyházak és a rendszabályok napjaink civilizált társadalmának férfiai számára nem visszatartóak, akkor rádöbbenünk, hogy nyilvánvalóan elveszítettük a nők, a család és az utókor iránti felelősségérzetünket. Amikor szóba kerül a prostitúció és a bordélyházak kérdése, a férfiak csak megvonják a vállukat és türelmesen mosolyognak. Az államok, melyek szabályozzák az erkölcstelenséget, és biztosítják a bűnt, elveszítették erkölcsi érzéküket. Igenis szükségünk van végtelen sok felvilágosításra ahhoz, hogy az emberiséget felemelhessük a barbárság, az erkölcstelenség, a nemtörődömség és a kötelesség elhanyagolásának mélységeiből. Meg kell tanítanunk az embereket felismerni a bűn szégyenteljes voltát, szenvedni az erőszak, a férfi barbárság, a női rabszolgaság, a házasság ellen elkövetett szörnyűségek gondolatától is; nem nyugodhatunk addig, amíg fel nem világosíthattuk ezekről a dolgokról az emberiséget. Nyomor és betegség, boldogtalanság és elkorcsosulás sorakoznak a bűn folyamatában, és mi felismerjük, hogy mindez a mi hibánk, mi vagyunk mindezért felelősek. Milyen igazak voltak a költő szavai, amikor azt mondta: „Es stirbt der Mensch an seinen Göttern, ja, es verfault der Mensch an seinen Göttern,’42 De addig nem jutunk el erre a felismerésre, amíg nem tudunk megszabadulni ettől a fojtogató légkörtől és lélegezhetünk tisztább levegőt. El kell szakadnunk a jelenlegi szexuális túlfűtöttségtől, mely az irodalomban, a színpadon és a sajtóban található. A férfiainkat valósággal uszítják a bűnre. Elméjük folyamatosan romlik, megtanulják, hogyan alázzák és vessék 42 ,ylz ember meghal és elenyészik büntetésként a magaválasztotta istenek követéséért. ” — Az idézet Leopold Scheffer (1800-1879) német jogásztól, politikustól, írótól származik, Prohászka máskor is szívesen emlegette, amikor az Istentől való elfordulás, a bálványimádás témáiról fogalmazott meg vallásos elmélkedéseket. Ld. pl.: Prohászka Ottokár: Gondolatok a századvégi hódolatnak és a magyar katholiczizmus 900. jubileumának ünnepére. Budapest, 1900.20.; Uő: Elmélkedések az Evangéliumról. Sajtó alá rend. Barlay O. Szabolcs. Jubileumi sorozat, 4-5. Székesfehérvár, 2009-2010. (Online: Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár, ppek.hu 818. sz. - 2020. november) 501-502. Prohászka-tanulmányok, 2018-2022 159
