Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében
Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében pontokat előtérbe helyező eszmefuttatást Pápay Jeromos13 tollából.14 A teológiában, a magyar nyelv és irodalomban, valamint a filozófiában képzett tanár véleménye szerint a jó hitszónok eredményesebb annál, mint aki inkább csak írásban jeleskedik, ugyanis a vallási irodalom iránt kisebb az érdeklődés, azonban annál többen hallgatják meg a szentbeszédeket. Majd kifejtette, hogy a hatásos beszéd elkészítéséhez nélkülözhetetlen, hogy a szónok ismerje önmagát, mert csak ennek révén lesz sikeres, illetve megnevezte a szónoklat hármas célját, melyen az értelem, az érzelem és az akarat (vagy motiváció) befolyásolását értette. Az egyházi szónoklatoknál a hitágazati tételek megvilágítását javasolta ahhoz, hogy felfogható legyen a hit lényege, amely meghatározza az útmutató erkölcsiséget. Az emberi lét legfőbb törekvése a természetfelettihez való illeszkedés, azonban az ember csak természeti rendben képes tájékozódni. Az eligazodásban segítenek a hitágazatokban megfogalmazott, valós tudásnak elfogadott ítéletek. A feltett „mi, honnét és hová” kérdésekre a válasz csakis töredékes lehet, mert az ember sohasem látja át az egészet, de ez azonban az ész, illetve a tudomány számára jelent akadályt. A szerző hivatkozott arra a pszichológusi álláspontra, miszerint a lélek révén lehetséges a felfogás (észlelés), a gondolkodás és a megismerés. Minden emberben működik a létfenntartási ösztön, amellyel összhangban van minden más, a boldogulás irányába mutató ösztön, s amelyek elvezetnek a motivációhoz („a lélek akaró tehetségéhez”). A hallgatóság első „miért” kérdésére a hitágazatok, s a bennük rejlő erkölcsiség felel. „A kinek nincs élő hite, az a moralitásra nem sokat ád. Végez szép és dicséretre méltó dolgokat, de nem azért, hogy erkölcsösnek, hanem, hogy tisztességesnek tartsák. Nála az illem szabályok a mérvadók és nem az erények.”15 Az ember akkor lelkesül, ha lelke valamit olyannak azonosít, amely érinti valamelyik alapvető ösztönét, s az indíttatás forrását a vallási igazságok képezik. A tanár tézisként állította, hogy az anyai szeretet, illetve a hazafiúi kötődést is felülmúlja a vallási meggyőződés, az a legerősebb megtartóerő, mert „az eszes lélek Isten képmása”.16 Továbbá rávilágított arra, hogy mivel általában mindenki a szépre, a jóra, az igazságra törekszik, a szónoklatban sokkal építőbb jellegű a pozitív példákat és értékeket felemlegetni, mintsem az esetenként riasztó negatív üzenetekkel terhelni a hallgatóságot. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a szónok testbeszédének kell tükröznie a mondanivaló tartalmát, hanem a tetteknek is hitelesíteniük kell a hangoztatott elveket. 13 Pápay Jeromos Zsigmond (1851-1881) premontrei kanonok, kassai főgimnáziumi tanár. 14 Pápay J[eromos] Zs.: Lélektani elvek az egyházi szónoklatokról. In: Religio, 36. évf. 2. félév, 11- 12. sz. (1877. augusztus 8. és 11.) 81-83., 89-91. 15 PÁPAY 1877: 83. 16 PÁPAY 1877: 89. Prohászko-tanulmányok, 2018-2022 15
