Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson (Graz, 1924)
Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson de az értelem dekadenciája, az apátia és a hit elvesztése azok, amelyek miatt az emberek magukévá teszik a materializmus hitvallását és a vágy kielégítését. Ez a társadalom erkölcsének, a morális nevelésnek, a szellemi és szexuális kultúrának a destrukciója. Ez a „V inquiétude de la philosophic j amiről Bergson beszél.38 39 Az értelem, amely nyugtalan és elhasználódott, elveszíti az ellenőrzést a test felett, és terjed a prostitúció. Az erkölcstelenség és a közönségesség úgy látszik, elárasztja az irodalmat, a művészetet, a színházat; a fenevad uralkodik az emberek között, ahogy a Jelenések könyve mondja, „az emberek imádják a fen évadat" jl> és így ahelyett, hogy az értelmet szolgálnák és támogatnák, egyedül csak a test hívását követik. A prostitúció terjedése aggasztó. Azt mondják, Londonban 70.000 prostituált található, Párizsban 30.000, Berlinben 50.000, Bécsben és Budapesten 40.000. A prostitúció és a bordélyrendszer olyan szervezetté vált, mint egy iparág; melyet az állam - mint kisebbik rosszat - tudomásul vett, sőt még szabályozza is, ami azt jelenti, hogy alapvető jelenségként tekint arra. A Nagy Háború évei alatt az obszcenitásnak ez a tisztességből gúnyt űző hulláma elérte a csúcspontját, amikor a prostituáltak nagy számban követték a hadseregeket, és engedélyezett bordélyokat is alapítottak; így a háború nemcsak az emberiség szégyenfoltja lett, hanem az állatiasság és az erkölcstelenség valamennyi formájának szimbóluma is. E körülmények szörnyűséges súlya csak akkor érzékelhető, ha figyelembe vesszük a társadalom és az állam képmutatását, hiszen mindkettő kiáll a civilizáció mellett, miközben a bordélyházak egész rendszere felett szemet huny. A civilizáció kiáll az erkölcsért, az ideálokért, a tisztaságért, ugyanakkor létezhet a legtöbb ember által támogatott prostitúció, létezhetnek engedélyezett bordélyok. Fiatal férfiainknak nem is kell keresni ezeket, odaviszik őket az ajtajaikhoz, ahol megnyugtatják őket, hogy a hatóságok garantálják a higiéniai biztonságukat. Lev Tolsztoj úgy ábrázolja ezeket, mint a fiatal férfiak időtöltéséről való gondoskodást.40 Mit kell gondolniuk az embereknek morális törvényünk, kötelességünk, erkölcsünk, életünk, hűségünk, a női méltóság és becsület szentsé38 Henri Bergson (1859-1941) francia filozófus foglalkozott a „filozófia nyugtalanságának” jelenségével („la philosophic, c’est une inquiétude”), Prohászka nagyon sokat foglalkozott munkásságának értelmezésével, ld. pl.: Prohászka Ottokár: A lényegismeret Bergson tanában és a régi filozófiában. In: ÖM 14,192-208. A téma elemzésével több Prohászka-tanulmány is foglalkozott, ld. pl.: Rezek S. Roman: Prohászka és Bergson. In: Athenaeum, Új folyam. XXIX. kötet (1943) 1. füzet 34-53.; legutóbb: Szabó Ferenc SJ: Bergson, Dienes Valéria, Prohászka és Teilhard de Chardin szellemi-lelki kapcsolódása. In: Kellék, 60. sz. (2018) 137-152. 39 Jel 13,4. 40 A célzás Tolsztoj: Kreutzer-szonáta című elbeszélésére vonatkozik, az ebben (különösen a 4. részben) írottakat Prohászka pontosan adta vissza. Prohószka-tanulmónyok, 2018-2022 157
