Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson (Graz, 1924)
Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson vezet, valamint a hasonló, zömmel egyházi hátterű társadalmi egyesületek tevékenységét. Például a püspöknek az az elve is, miszerint nagyon fontos, hogy az egyén magánéletében stabil, keresztény erkölcsökre támaszkodó, egyházi útmutatásokat szem előtt tartó magatartást valósítson meg, de az is, hogy a „keresztény” erkölcsi tanításokat a magyar állam intézményein keresztül ültesse át a gyakorlatba. Az 1920-as évek elején a közerkölcsök védelmére irányuló erőfeszítések a közélet egyik fontos kérdéskörét alkották, maga Prohászka is fontosnak tartotta, hogy ezekben a kérdésekben állást foglaljon. (A Trianon utáni gazdasági, társadalmi és a politikai rendszert illető újjáépítést szinte mindenkor a keresztény erkölcsök újjáélesztésének igényével kapcsolta össze.) Azok közé a „keresztény-nemzeti” ideológia iránt elkötelezett közszereplők közé tartozott, akik folyamatosan szorgalmazták az elveiket érvényesítő törvények elfogadtatását, illetve miniszteri vagy éppen helyhatósági rendelkezések kieszközlését. így az említett genfi egyezmény elfogadása által előidézett helyzetben kézenfekvőnek tűnhetett, hogy a MELE nemzetközi ernyőszervezetének kongresszusán előbb-utóbb nemcsak a hazai egyesületet, hanem egész Magyarországot, sőt, az annak érdekeivel azonosított katolikus egyházat is képviselje. Az egyház nemcsak a kongresszus témakörét, hanem magát a rendezvényt is fontosnak tartotta, Zichy Gyula (ekkor még hivatalba nem lépett, csak kinevezett) kalocsai érsekpéldául már 1924 áprilisában főegyházmegyéje papsága figyelmébe ajánlotta a szeptemberben Grazban tartandó, „a kath\olikus] egyház szempontjából, de országos érdekből is felette fontos kongresszust”? A grazi tanácskozáson 25 ország képviseltette magát, a küldötteket vagy az adott kormányzat, vagy a leánykereskedelem ellen küzdő helyi egyesület delegálta, illetve az egyes delegációk mindkét minőségű személyeket is magukba foglaltak, például Magyarország kapcsán is ez volt a helyzet. A téma fontosságát és a kérdésben a nemzetközi együttműködés iránti igényt mutatta, hogy különböző politikai berendezkedésű európai országok is elküldték képviselőiket (a nyugati nagyhatalmak és a házigazda, Ausztria mellett például a kisantant országai, de még a Szovjetunió is), az európaiak mellett ott volt például Argentína, Kína, India, Kanada, az Egyesült Államok és Uruguay küldöttsége is.9 10 9 [Kalocsai] Főegyházmegyei Hivatalos Közlemények 1924. 4. sz. 7-8. 844/1924. Érdekes, hogy az egyházi figyelemfelhívások után a média csak később számolt be a szeptemberi grazi kongresszusról, elsőként: MTI. Napi hírek, 1924. május 2. 2. (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, (továbbiakban MNL OL) - K 428. Online: library.hungaricana.hu - 2020. november). 10 Congress 1924: 7-10. 146 Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022
