Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szalay László: „Fald fel felebarátodat...” Jegyzetek egy Prohászka-beszédről
Szalay László: „Fald fel felebarátodat...". Jegyzetek egy Prohászka-beszédről zdjuk, mint önmagunkhoz.« Természetesen ez nem az állítólagos »önzetlenség« cinikus leleplezéseként értendő, mint például Voltaire-nél. De arra mindenképp felszólít, hogy fogadjuk el tárgyilagosan a tényt: »mindenki jobban szereti önmagát a másiknál«. Ez egyszerűen így van, mégpedig nem »sajátos módon« (hiszen valamennyien gyengék vagyunk), hanem teremtett voltunk következtében, tehát annak a megdönthetetlen ténynek folytán, hogy a teremtés aktusában akadály nélkül önmagunk kiteljesedésének útjára állítottak bennünket. Ez az út vezet a boldogsághoz is, hogy valóra váltsuk mindazt, ami az Alkotó szándéka volt velünk fb Az elmondottakból világosan következik, hogy akiben nincs meg az önszeretet, felebarátját sem tudja szeretni. Nem folytatjuk Pieper gondolatmenetét, mert témánk szempontjából fölöslegesnek tűnik. Azt viszont szükséges a fentiekhez hozzátenni, hogy az önszeretet és a felebaráti szeretet egymást erősíti. „Ha például az ember képességeit kibontakoztatja, akkor képessé válik arra, hogy a másik embert lelkileg, szellemileg és anyagilag is gazdagabbá tegye. [...] Ha valaki elhanyagolja önmagát, akkor ezáltal környezete is szegényebbé válik."11 A fentiekben Aquinói Szent Tamás Summája erkölcstani részének második részéből idéztünk, Pieper is innen veszi idézetei többségét. Horváth Sándor OP, a múlt század első felének egyik legjelentősebb katolikus gondolkodója szerint ez a rész Szent Tamás „Summájának a gyöngye”, majd hozzáteszi: „a céltudatos ember anatómiájának szeretném nevezni erkölcstanának ezt a részét”76 77 78. Prohászka Ottokár is innen merítette sokak által támadott gondolatmenetét. Ismét fölidézzük 1922. október 6-án elmondott beszédét, amelyben az önmagukon végzett munkára hívta fel az ifjúság figyelmét, s hozzátette: „Minden ifjú legyen tiszta, legyen harcos, legyen tükrözése azoknak a felséges hatalmas elveknek, amelyeket a kereszténység sugároz bele a Világba,”79 Horváth Sándor írja, hogy Szent Tamás Summája erkölcstani részét „az értelmes teremtmény Isten felé törtetésének nevezi (motus creaturae rationalis ad Deum), kifejezve abbeli meggyőződését, hogy végső célunkat éppoly küzdelem, önmagunk és a valóság leigázása által érhetjük csak el, mint az emberi élet közelebbi céljait". Horváth hozzáteszi: mivel az egyes ember és a társadalom végső célja Isten, minden cselekedetünkre „rá kell nyomva lennie Isten képmásának”.80 Prohászka ugyanerről beszélt: a kereszténység elveinek tükrözése legyen az ifjúság. 76 PIEPER 1987:149-150. 77 Jeleníts István et al.: Emberismeret és etika. Budapest, 2013.104. 78 Horváth Sándor Dr. O.P.: Aquinói Szent Tamás világnézete. Budapest,1924.197. 79 Erre a hanyatló mai nemzedékre ne számítsatok! In: A Nép, 1922, IV. évf. 228. sz. (1922. október 7.) 2. 80 HORVÁTH 1924:192. 140 Prohászka-tanulmányok, 2018-2022
